Gábor Szendi strana 2 z 3

Második kiadás: A Paleolit táplálkozás kezdőknek azoknak szól, akiknek eddig nem állt módjukban vagy nem volt idejük alaposan elmélyedni a paleolit táplálkozás rejtelmeiben. SZENDI GÁBOR könyve arra vállalkozik, hogy röviden és lényegre törően nekik is bemutassa a legfontosabb, legalapvetőbb paleo ismereteket. Hiszen rendkívül sokan vannak, akik elfoglaltságaik, rohanó életük mellett is szeretnének lehetőséget kapni arra, hogy a természet rendje szerint táplálkozva megőrizhessék vagy visszanyerjék egészségüket. A Paleolit táplálkozás kezdőknek kedvcsináló egy sorsfordító étrend bevezetéséhez és a témában való további elmélyüléshez. Megtudhatjuk, miért és hogyan okoznak a nyugati életmód által átalakított táplálkozási szokások olyan civilizációs betegségeket, amelyek a természeti népeknél ismeretlenek, hogyan okoz a túlzott szénhidrátfogyasztás szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hogyan győzhetjük le könnyűszerrel a paleolit étrend segítségével a 2-es típusú cukorbetegséget, valamint hogy miként vezet a paleolit táplálkozás elveinek követése koplalás nélkül is gyors fogyáshoz és az egészséges testsúly folyamatos fenntartásához. SZENDI GÁBOR könyvének átdolgozott és bővített kiadásában a tőle megszokott tudományos alapossággal és igen szemléletesen foglalja össze a legújabb kutatási eredményeket is, hogy olvasói napra készen, jól informáltan követhessék ezt a forradalmi táplálkozási módot, mely teljes összhangban áll az ember evolúciójával.

"Manapság sokak hite megrendül az egészségügyben. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a rendelőkben, kórházakban gyakran ellentmondásos tapasztalatokat szerzünk. Nap mint nap az orvostudomány bámulatos eredményeiről hallunk, miközben a rák, a cukorbaj vagy a szív- és érrendszeri betegségek köztudottan évről évre több áldozatot szednek. Tehetetlenül nézzük végig idősödő hozzátartozónk fizikai és szellemi leépülését, mert úgy tűnik, nincs megoldás. Netán mi magunk is hiába szaladunk doktortól doktorig, nem találunk gyógyírt a bajunkra. Szendi Gábor, a nyugati típusú táplálkozás és életforma legfőbb hazai kritikusa állítja, hogy a végzetes hibák akkor is bekövetkeznének, ha minden a lehető legolajozottabban működne az egészségügyben. A probléma ugyanis rendszerszintű. A modern orvostudomány szemléletéből fakad, amely képtelen szabadulni rég meghaladott dogmáitól. Egy szakma belügye volna? Nem, mindannyiunkat érintő, halálosan komoly kérdés. E dogmák jegyében születnek ugyanis olyan – jellemzően jó szándék vezérelte – döntések, amelyek végül tragikus halálesetekhez vagy súlyos életminőségromláshoz vezetnek. Szendi tudományos kutatások eredményeire támaszkodva, olvasmányos stílusban tárja fel korunk orvostudományának legsúlyosabb tévedéseit, egészen a gyökerekig ásva. Miért tapasztalunk vitaminellenességet? Miért nem hajlandó a tudomány komolyan figyelembe venni az ember evolúciós múltját? Valóban hosszú életünk sorsszerű velejárója, hogy öregkorunk utolsó éveit-hónapjait megroskadva, elbutulva töltsük? Tényleg a mindennapos stressz okolható a depresszió járványszerű terjedéséért? Biztos, hogy aggódnunk kell magas koleszterinszintünk miatt? Valóban feltétlenül oltassuk be magunkat influenzajárvány előtt? Mit nyerhetünk a rákszűrésekkel? A Tévutak az orvoslásban nem vádirat – megoldásokat is kínál. Szerzője azt vallja, hogy a betegségeket elsősorban megelőzéssel kerülhetjük el, de akkor sem késő, ha már nyakunkon a baj: a betegségek valódi okainak feltárása segít leküzdésükben és visszafordításukban. Ehhez pedig nem marékszámra szedett gyógyszerekre, hanem evolúciósan optimális életmódunk újrafelfedezésére van szükség. SZENDI GÁBOR író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, szabadgondolkodó. Véleménye szerint modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amelyhez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, testünk és agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva."

Új vitaminforradalom zajlik – bár egyelőre még csak a kutatás zárt világában. Az elmúlt egy-másfél évtizedben a tudomány olyan felismerések birtokába jutott a vitaminok kapcsán, amelyek szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek számunkra. Ám Szendi Gábor kötetének aktualitását nem csupán e forradalmi helyzet adja. Az új ismeretek fényében ideje újragondolnunk a vitaminok körül kialakult babonákat és mesterségesen gerjesztett mítoszokat is, amelyek az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon kialakították az elvakult vitaminhívők és a konok vitaminellenesek táborát. A vitaminguruk és -próféták által keltett ködben fontos végre tisztán látnunk, mik a vitaminok valódi hatásai, mit tarthatunk igaznak és mit idejétmúlt illúziónak a vitaminokkal kapcsolatban.

A modern ember tragédiája, hogy rohamosan távolodik attól az optimális életmódtól, amelyre az evolúció "tervezte". E folyamat egyik lényeges velejárója, hogy házakba és légkondicionált irodákba bújtunk a nap elől. Márpedig napozás és fény nélkül D-vitamin sem termelődik az emberi szervezetben, holott erre a speciális hormonra szervezetünk minden sejtjének nagy szüksége volna. SZENDI GÁBOR könyvében rámutat: a civilizált világ nagyvárosokba koncentrálódott népessége folyamatos D-vitamin-hiányban szenved, és ez az egyik fő oka a rák, az autoimmun betegségek, a légúti és idegrendszeri megbetegedések, valamint számos más civilizációs betegség rohamos terjedésének. Szendi összefoglalja mindazt, amit a haladó szellemű tudomány eddig megismert a napfény, a D-vitamin és a civilizációs betegségek kapcsolatáról. Rámutat arra, hogy az ember az evolúció során évmilliókig a napon élt, ezért szervezete igen magas D-vitamin-szinthez alkalmazkodott. A szerző állítja: az egészség megfelelő életmód, nem pedig megfelelő orvosi kezelés kérdése. A nyugati orvoslás csak árral szemben úszik, amikor arra törekszik, hogy némileg javítson a népesség egyre romló egészségi állapotán, miközben - tudomást sem véve a kutatás utóbbi harminc évének eredményeiről - a D-vitamin túladagolásával riogat, és óva int a napozástól. Ne feledjük azonban: vitaminhiányt csak vitaminbevitellel lehet megszüntetni. Az egészség bármennyit megér - szokták mondani. Ehhez képest a napfény ingyen van, a D-vitamin pedig filléres tétel. Ám amíg erre nem ébred rá a hivatalos orvoslás, addig nem tehetünk mást, mint hogy a saját kezünkbe vesszük egészségünk védelmét. Ebben segít Szendi Gábor könyve, amely forradalmian új információkat nyújt minden egészségtudatos és gyógyulni vágyó embernek, leendő gyermeke egészségéért aggódó anyának.

Manapság a lelkiismeretes szülő állandóan szorong: vajon milyen hibákat követ el, mit ront el a gyereke nevelésekor? Elég egy hajtósabb időszak, amikor nem olvasunk neki este mesét, kevesebbet játszunk vele, hamarabb felkapjuk a vizet, és máris kész a baj, jóvátehetetlen károkat okoztunk csemeténk lelkében. Az önbizalma csökken, érzelmi intelligenciája nem fejlődik a kellő mértékben, sőt az egész személyisége sérül. Mit tehetnénk, hogy tényleg a legjobbat nyújthassuk neki? Szendi Gábor arra biztat, hogy először is nyugodjunk meg! A Szárnyakat adni a nevelés témáját a szerzőtől megszokott meghökkentő és felforgató szellemben-stílusban tárgyalja. Állítása szerint kultúránk súlyos tévedésben él a korai évek egy életre bevésődő hatásaival kapcsolatban. Gyerekünk nem kényes műszer, amelyet egyetlen rossz mozdulattal elronthatunk, hanem egyéni jellemvonásokkal született lény, aki egyszeri és megismételhetetlen módon reagál a világra. Nem formálhatjuk a magunk képére - de megpróbálhatjuk segíteni, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a képességeit. Szendi Gábor felvázolja, hogyan adhatunk teret azoknak a készségeknek, képességeknek, lehetőségeknek, melyek gyerekünkben benne rejlenek. Olvasmányos stílusban, komoly tudományos kutatásokra alapozva járja körül a tehetség, az elszántság és a kitartás kérdését a magzati kortól egészen a kirepülésig. A Szárnyakat adni nem gyerekekhez készült útmutató, hiszen nincsenek mindenkire érvényes szabályok. Talán csak egyetlen: mindannyian válhatunk kiválóvá.

Nő és férfi - képtelenek egymás nélkül létezni, gyakran mégis úgy tűnik, hogy különböző bolygóról érkeztek. Mit akar a férfi, és mit akar a nő? Hogyan csábítsuk el szívünk választottját? Mi a csuda az a szerelem? Mit jelent szépnek lenni? Valóban divatjamúlt dolog a házasság? De kezdjük az elején: egyáltalán miért vannak nemek? És biztos, hogy a két nem közül a nő a gyengébbik? ű Szendi Gábor határozottan állítja, hogy ez nincs így. Látszólag férfiközpontú világunkban valójában mindig is a nő a titkos mozgatórugó. A férfi épít és rombol, alkot és vetélkedik, míg a nő páholyból figyeli az eseményeket, de az utolsó szó mindig az övé. A szerző az evolúciós pszichológia és biológia legújabb kutatásait segítségül hívva kalauzolja olvasóját az emberi lélek bonyolult útvesztőibe, és segít megértenünk, tágabb perspektívába helyeznünk saját viselkedésünket. Meglepő összefüggések és vadonatúj nézőpontok - mindez olvasmányos és közérthető stílusban, szellemes és szemléletes példákkal illusztrálva és rengeteg tudományos eredményre alapozva. Szendi Gábor író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, szabadgondolkodó. azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, az agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

Kicsoda a férfi? Bátor harcos, aki minden veszélytől megóvja családját? Csábító macsó, a női szívek elrablója? Példás és odaadó apa, aki munka után a gyerekeinek él? Nagy formátumú gondolkodó és zseniális tudós? Vagy épp az ellenkezője: erőszakos, bárdolatlan, züllött, önző és hatalmaskodó? Esetleg, ami még rosszabb: egyszerűen csak papucs? A férfi a teremtés koronája és bukott angyal: amit felépít az egyik kezével, azt romba dönti a másikkal. Szájkosarat viselő fenevad, aki jól-rosszul igyekszik alakítani a kultúrlény szerepét. Öntörvényű lázadó, aki fejjel rohan a falnak, miközben többet kell pátyolgatni, mint egy óvodást. Igazi vezéregyéniség, akit megfutamodásra késztet a saját szennyese. Szendi Gábor a tőle megszokott szellemes stílusban, kíméletlen alapossággal mutatja be az erősebbiknek vélt nemet. A férfi maga a rendszerhiba, az evolúció átgondolatlan, sebtiben összetákolt találmánya. Gyártási folyamatának kulisszái mögé pillantva láthatjuk, hányféle buktatón át vezet az út, mire egyáltalán megszületik - az igazi bonyodalmak pedig csak ezután következnek. A férfit fenyegető legnagyobb veszély ugyanis éppen saját maga. A férfi hanyatlása és bukása súlyos állításokat fogalmaz meg, és nem ígér kész recepteket, együtt gondolkodásra hív. Meglepő összefüggéseivel és vadonatúj nézőpontjaival. A nő felemelkedése és tündöklése méltó párja. Szendi Gábor író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, mindenekelőtt azonban szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, az agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

Kicsoda a férfi? Bátor harcos, aki minden veszélytől megóvja családját? Csábító macsó, a női szívek elrablója? Példás és odaadó apa, aki munka után a gyerekeinek él? Nagy formátumú gondolkodó és zseniális tudós? Vagy épp az ellenkezője: erőszakos, bárdolatlan, züllött, önző és hatalmaskodó? Esetleg, ami még rosszabb: egyszerűen csak papucs? A férfi a teremtés koronája és bukott angyal: amit felépít az egyik kezével, azt romba dönti a másikkal. Szájkosarat viselő fenevad, aki jól-rosszul igyekszik alakítani a kultúrlény szerepét. Öntörvényű lázadó, aki fejjel rohan a falnak, miközben többet kell pátyolgatni, mint egy óvodást. Igazi vezéregyéniség, akit megfutamodásra késztet a saját szennyese. Szendi Gábor a tőle megszokott szellemes stílusban, kíméletlen alapossággal mutatja be az erősebbiknek vélt nemet. A férfi maga a rendszerhiba, az evolúció átgondolatlan, sebtiben összetákolt találmánya. Gyártási folyamatának kulisszái mögé pillantva láthatjuk, hányféle buktatón át vezet az út, mire egyáltalán megszületik - az igazi bonyodalmak pedig csak ezután következnek. A férfit fenyegető legnagyobb veszély ugyanis éppen saját maga. A férfi hanyatlása és bukása súlyos állításokat fogalmaz meg, és nem ígér kész recepteket, együtt gondolkodásra hív. Meglepő összefüggéseivel és vadonatúj nézőpontjaival. A nő felemelkedése és tündöklése méltó párja. Szendi Gábor író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, mindenekelőtt azonban szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, az agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

Szendi Gábor kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékeléséről, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, "másodfokú" megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhető tényezők - rejtett tanulás, genetikailag örökölt vonások, nem érzékelhető ingerek, hamis emlékek, önigazoló értelmezések, téves észlelések stb. - irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi önmagát, sorsát, környezetét. A szerző szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésből nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Szendi Gábor kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékeléséről, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, "másodfokú" megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhető tényezők - rejtett tanulás, genetikailag örökölt vonások, nem érzékelhető ingerek, hamis emlékek, önigazoló értelmezések, téves észlelések stb. - irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi önmagát, sorsát, környezetét. A szerző szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésből nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Szendi Gábor: Paleolit ismeretek haladóknak Idestova hat éve, hogy Szendi Gábor megírta Paleolit táplálkozás című könyvét. Bár sokan csupán egy újabb divathóbortnak tartották, ami előbb-utóbb lecseng, a paleo sikere töretlen, és mind nagyobb tömegeket gyógyít ki a nyugati embert sújtó betegségekből. Az eltelt idő alatt az alapelvek mit sem változtak, de számos - elméleti és gyakorlati - kérdés fogalmazódott meg a gondolkodó és fejlődni vágyó paleósokban. Ki szabad-e elégítenünk az édesség iránti vágyunkat maglisztekből készült finomságokkal, vagy jobban tesszük, ha óvakodunk tőlük? Ha egyszer a paleo a szervezetünknek optimális étrend, miként lehet, hogy egyesek mégsem tudnak lefogyni vele? Vajon a ketogén diéta a paleo vadhajtása, vagy egyes esetekben tényleg csodákat művelhet? Valóban a mértéktelen húsevés okozza a köszvényt? Hogyan előzhetjük meg a vesekő kialakulását? A paleo legjelentősebb hazai szaktekintélye, Szendi Gábor hisz a megújulásban: abban, hogy rég bevált receptek ismételgetése helyett állandóan frissíteni kell tudásunkat. Így született meg ez a nagyszabású elméleti összefoglaló, amelynek méltó párja állandó szerzőtársa, Mezei Elmira szakácskönyve, a Paleolit konyha haladóknak. Mezei Elmira: Paleolit konyha haladóknak "A paleo idestova hat éve hódít hazánkban. Bár sokan csupán egy újabb divathóbortnak tartották, ami előbb-utóbb lecseng, a paleo sikere töretlen, és mind nagyobb tömegeket gyógyít ki a nyugati embert sújtó betegségekből. Az eltelt idő alatt az alapelvek mit sem változtak, de számos - elméleti és gyakorlati - kérdés fogalmazódott meg a gondolkodó és fejlődni vágyó paleósokban. Bővítenénk ételeink repertoárját, és a megszokott ízek helyett egészséges tengeri herkentyűket kóstolnánk? Kíváncsiak vagyunk, miért vált világtrenddé, hogy "az orruktól a farkukig" fogyasszuk el az állatokat, visszatalálva táplálékunk eredeti forrásához? Régóta kacérkodunk a ketogén étrend kipróbálásával, de sosem tudtuk, hogyan vágjunk bele? A paleo legjelentősebb hazai táplálkozási tanácsadója és szakácsa, Mezei Elmira hisz a megújulásban: abban, hogy rég bevált receptek ismételgetése helyett állandóan frissíteni kell tudásunkat. Így születhetett meg ez a sokoldalú szakácskönyv, amelynek méltó párja állandó szerzőtársa, Szendi Gábor nagyszabású elméleti összefoglalója, a Paleolit ismeretek haladóknak." (a Kiadó)

Idestova hat éve, hogy Szendi Gábor megírta Paleolit táplálkozás című könyvét. Bár sokan csupán egy újabb divathóbortnak tartották, ami előbb-utóbb lecseng, a paleo sikere töretlen, és mind nagyobb tömegeket gyógyít ki a nyugati embert sújtó betegségekből. Az eltelt idő alatt az alapelvek mit sem változtak, de számos - elméleti és gyakorlati - kérdés fogalmazódott meg a gondolkodó és fejlődni vágyó paleósokban. Ki szabad-e elégítenünk az édesség iránti vágyunkat maglisztekből készült finomságokkal, vagy jobban tesszük, ha óvakodunk tőlük? Ha egyszer a paleo a szervezetünknek optimális étrend, miként lehet, hogy egyesek mégsem tudnak lefogyni vele? Vajon a ketogén diéta a paleo vadhajtása, vagy egyes esetekben tényleg csodákat művelhet? Valóban a mértéktelen húsevés okozza a köszvényt? Hogyan előzhetjük meg a vesekő kialakulását? A paleo legjelentősebb hazai szaktekintélye, Szendi Gábor hisz a megújulásban: abban, hogy rég bevált receptek ismételgetése helyett állandóan frissíteni kell tudásunkat. Így született meg ez a nagyszabású elméleti összefoglaló, amelynek méltó párja állandó szerzőtársa, Mezei Elmira szakácskönyve, a Paleolit konyha haladóknak.

A múlt század derekán kezdett világossá válni, hogy valami nagy baj van a nyugati világ egészségével. A probléma előtt értetlenül állt a tudomány: a látszólagos fejlődés ellenére olyan veszedelmes kórok jelentek meg világunkban, amelyek pár évtizeddel korábban még ritkák vagy ismeretlenek voltak. Szendi Gábor legújabb könyvében fejezetről fejezetre bontakoznak ki a nyugati civilizáció és egyes betegségek összefüggései. Ezek a bajok oly réginek tűnnek, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: mindig is velünk voltak, és nem új fejlemények az emberiség történetében. Ám a gyökereket kutatva szinte kivétel nélkül azt tapasztaljuk, hogy történetük nem is oly régen kezdődött... A paleolit táplálkozással foglalkozó kutatások és az evolúciós orvoslás újszerű felismerései teljesen átrendezik az emberről alkotott képünket: merőben új betegségelméletük érthetővé és sikeresen kezelhetővé teszi a nyugati civilizáció betegségeit. Szendi Gábor e tudományos eredményekre támaszkodva állítja: mivel a betegségek keletkezésének a táplálkozás az egyik sarkalatos pontja, ezért a paleolit étrend rendkívül hatásosnak bizonyulhat a kezelésükben. A paleolit táplálkozás nem az élet vize és nem a bölcsek köve. Ám szemben más divatos fogyókúrás irányzatokkal - amelyeknek kritikája is helyt kapott e kötetben - nem is zavaros prófécia, hanem az ember tudományos alapokon nyugvó, újra felfedezett étrendje és életmódja.

Önértékelésünk, önbecsülésünk gyökere általában a elfogadottságunk: jellemzően mások véleménye, elismerése határozza meg, hogyan tekintünk önmagunkra. A pozitív önértékelés ugyanakkor szemmel láthatóan mára a hétköznapok elemi szükségletévé vált, hajszolása elképzelhetetlen méreteket öltött. Több tucat film és könyvtárnyi irodalom foglalkozik a témával, amelyek többsége azt sugallja, nincs más dolgunk, minthogy ilyen vagy olyan módszerekkel fejlesszük az önbecsülésünket, és szürke életünket, boldogtalanságunkat magunk mögött hagyva végre megtanuljuk értékesebbnek látni önmagunkat. Szendi Gábor könyve ezúttal merőben új megvilágításba helyezi a problémát. A szerző úgy véli, teljesen felesleges ilyesfajta önképzéssel próbálkoznunk, hiszen az önbecsülés fejleszthetőségének gondolata alapjaiban téves. Szendi az amerikai önértékelés-mozgalomtól kezdve egészen a legújabb kutatási eredményekig tárgyalja a témát, és példák sokaságán keresztül bizonyítja, hogy az önértékelést nem fejleszteni kellene, hanem inkább elfelejteni... Szendi Gábor a Párbajok nélkül és az Értelmes szenvedés: a boldogság című kötetek után ezúttal is sajátos és friss színt hoz a pszichológiai köztudatba!

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk az úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképű férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi ... Folytatás ›› a füvet... Vajon ha e pillanatban megkérdezné tőlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? Szendi Gábor szerint a válasz nem egyértelmű. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. A boldogság valójában ott él mindannyiunkban - csak fel kell ismernünk, és meg kell tanulnunk élni vele. Szendi leás a boldogság ősi gyökereihez, és az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja, hogy az igazi boldogság a saját küldetésünk felismerését, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontásáért vállalt felelősséget, és a minket éltető közösséghez való hazatalálást jelenti. Soha nem késő tehát visszanyúlni a bennünk élő lehetőségekhez, hiszen agyunkba égve ott él a boldogság ősi, eredeti képe. Lehet, hogy Ön is boldog, csak nem tud róla? A(z) Az értelmes szenvedés: Boldogság (Könyv) szerzője Szendi Gábor.

Új vitaminforradalom zajlik - bár egyelőre még csak a kutatás zárt világában. Az elmúlt egy-másfél évtizedben a tudomány olyan felismerések birtokába jutott a vitaminok kapcsán, amelyek szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek számunkra. Ám Szendi Gábor új kötetének aktualitását nem csupán e forradalmi helyzet adja. Az új ismeretek fényében ideje újragondolnunk a vitaminok körül kialakult babonákat és mesterségesen gerjesztett mítoszokat is, amelyek az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon kialakították az elvakult vitaminhívők és a konok vitaminellenesek táborát. A vitaminguruk és -próféták által keltett ködben fontos végre tisztán látnunk, mik a vitaminok valódi hatásai, mi tarthatunk igaznak és mit idejétmúlt illúziónak a vitaminokkal kapcsolatban. Szendi Gábor könyve vállaltan nem enciklopédia: nem sorolja fel, melyik vitamin "mire jó", vagy éppen "mit okoz" a hiányuk. Ehelyett a vitaminkutatás legújabb eredményei alapján bemutatja a legfontosabb vitaminok, valamint a kalcium és magnézium hatásmechanizmusát, és igyekszik ráébreszteni az olvasókat arra, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok csak egymással komplex kölcsönhatásban működnek megfelelően. Következésképp ahhoz, hogy a szervezetben kifejthessék kívánatos hatásukat, az egyikből beszedendő mennyiséget célszerű a vele kölcsönhatásban lévő másikkal összhangba hozni. Ahogy a szerző fogalmaz: "Olyan az egész, mint egy szimfónia. Csak akkor áll össze egységes élménnyé, ha játékával minden zenész a nagy egészet szolgálja."