Gábor Szendi

"Modern világunkban mindannyian a boldogságot kergetjük: fényesebb karrierért, jobb kocsiért, kellemesebb életkörülményekért, külföldi nyaralásért robotolunk – de vajon boldognak is érezzük magunkat, ha vágyaink teljesülnek? Igazat mondanak-e irigyelt ismerőseink családi fotói, ahol még a kutya is tökéletesnek látszik, vagy mindez csupán a látszat? Szendi Gábor szerint az élvezetközpontú, anyagias boldogságeszmény elszakadt attól az evolúció során kialakult és mindannyiunkban meglévő, bonyolult és gazdag élménytől, amely az akadályokkal való megküzdés eredménye, a boldogság igazi kulcsa. A boldogság ugyanis nem tétlen pihenés, hanem folytonos úton lét: áldozatos munka, kétség és remény, elismertség és mellőzöttség, siker és kudarc váltakozása. Az Értelmes szenvedés: a boldogság az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja be, hogy a boldogságot a saját küldetésünk felismerése, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatásáért vállalt felelősség és a minket éltető közösséghez való hazatalálás jelenti. Szendi részletesen bemutatja a boldogság evolúcióját és pszichológiáját, de gyakorlati útmutatást is nyújt olvasójának. Ugyanis soha nem késő! A boldogság képesség, amely mindannyiunkban ott szunnyad – vegyük kezünkbe a sorsunkat, és tanuljunk meg élni vele!"

A pozitív önértékelés mára szemmel láthatóan a hétköznapok elemi szükségletévé vált, hajszolása elképzelhetetlen méreteket öltött. Több tucat film és könyvtárnyi irodalom foglalkozik a témával, amelyek többsége azt sugallja, nincs más dolgunk, mint hogy ilyen vagy olyan módszerekkel fejlesszük az önbecsülésünket, és szürke életünket, boldogtalanságunkat magunk mögött hagyva végre megtanuljuk értékesebbnek látni önmagunkat. SZENDI GÁBOR könyve merőben új megvilágításba helyezi a problémát. A szerző úgy véli, teljesen felesleges ilyesfajta önképzéssel próbálkoznunk, hiszen az önbecsülés fejleszthetőségének gondolata alapjaiban téves. Szendi az amerikai önértékelésmozgalomtól kezdve egészen a legújabb kutatási eredményekig tárgyalja a témát, és példák sokaságán keresztül bizonyítja, hogy az önértékelést nem fejleszteni kellene, hanem inkább elfelejteni! Az önmagunkról való gondolkodás megváltoztatásával és a sémák kiiktatásával elérhetjük a problémák megfigyelését lehetővé tevő mindfulness állapotot, tudatos cselekvésekkel pedig kikeveredhetünk a lélek útvesztőiből. "Nemcsak Darwin pintyeit kell evolúciós szemüvegen át néznünk, hanem korunk emberét is, aki egyre súlyosabb össze nem illésben él fizikai és társadalmi környezetével. Pszichés funkcióink évmilliókon át a törzsi léthez alkalmazkodva fejlődtek ki, de mára híre-hamva ennek a világnak. A sikertelenség, a magány, a boldogtalanság és a negatív önértékelés mind abból fakad, hogy rosszul gondolkodunk önmagunkról és a világról. Az önértékelés csapdája maga az önértékelés kényszere."

Szendi Gábor könyve megkísérli eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mítoszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt épített fel a pánik körül. Álláspontja szerint a pánik fogalma az idők során elveszítette eredeti tartalmát, s ma már nem több ügyes marketingeszköznél. Sokan vagyunk szemtanúi, rosszabb esetben áldozatai annak, hogyan fokozzák le a szenvedő embereket egyszerű fogyasztókká. A kötet bemutatja annak folyamatát is, hogyan rombolta le mindeközben a pszichiátria önnön pozitív törekvéseit, és távolodott el eredeti céljaitól. SZENDI GÁBOR megközelítésében a pánik nem betegség, csupán az emberi szervezet védekező reakciója, a kialakult körülményekre; evolúciósan jól értelmezhető, természetes életjelenség, amelyet a propaganda tett aránytalanul félelmetessé. A szerző elemzi a pánik kezelésére javasolt módszereket, bemutatja a pánik modern szemléletét, valamint a pszichoterápiás megközelítés lehetőségeit. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzhetjük le? Hogyan dagadhatnak a problémák hatalmassá, miközben a megoldásukkal küszködünk? Hogyan ismerhetjük fel a pánikkal kapcsolatos tévhiteket, a pánikként félrekezelt kórképeket? Mit tehet a pániktól szenvedő ember a félelmeivel? A szerző szerint a pszichoterápia lényege egy új életszemlélet, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. "A felmérések szerint az emberek 30%-a él át élete során pánikrohamot.... Lehet-e betegség vagy betegségtünet az, ami ennyire gyakori? Nem lehet-e az, hogy itt egy természetes, ősi reakciómódról van szó, ami a pszichiátria malmaiban betegséggé őrlődött? A válasz szerintem egyértelműen igen. Egy természetes emberi reakció betegséggé vált. Persze nem kellemes élmény egy ilyen roham, és ha azt ígéri a pszichiátria, hogy meg tud minket szabadítani tőle, legyen az mégoly ősi és természetes is, persze hogy a legtöbb ember szabadulni szeretne tőle."

Az orvoslás a középkor óta úgy tekint az emberi testre, mint mesterember az elromlott készülékre, amelyet neki vizsgálgatnia és szétszednie kell, hogy megtalálja a hibát. Vagyis az orvosok azt feltételezik, hogy a hibás működésre magában a gépben van a válasz. A hiba azonban nem a gépezetben, hanem a használatában rejlik! A társadalmi evolúció teremtett olyan környezetet, amelyhez az emberi szervezet egyszerűen nem tud már alkalmazkodni. Ezt egyértelműen bizonyítja az a tény, hogy a továbbra is paleolit kori körülmények között élő természeti népek közt gyakorlatilag ismeretlenek az olyan rendszerbetegségek, mint amilyen a rák. Ha nem pusztán kezelni, hanem meggyógyítani akarjuk a rákot, ahhoz meg kell értenünk a működését. Ehhez pedig előbb meg kell értenünk, miként vált civilizációs népbetegséggé, és azt is, hogyan ment többszörösen tévútra a rákkutatás. Szendi Gábor új könyve a jelenlegi onkológia gyenge pontjait mutatja be, de a kritikákon túl szerencsére egy új korszak nyitányáról is beszámol. A gyógyszer-újrahasznosítás tudományos irányzata már létező, általában olcsó, könnyen hozzáférhető és kíméletes gyógyszerek rákellenes hatásának kutatásába kezdett, ebből pedig nagyszerű eredmények születtek: nagyon sok beteg kapta vissza a reményt, és élhet újra teljes életet. "Régóta foglalkozom az orvoslás rendszerszintű problémáival, és ahol csak megkapirgáltam a felszínt, mindig a téveszmék gondosan felépített, aprólékosan kidolgozott rendszerébe ütköztem, amit tudománynak neveznek. A gyakorlatban ez gyógyítás helyett a halál elodázását jelenti. Most úgy érzem, kinyílt egy ajtó, amelyen át kijuthatunk ebből az életveszélyes nagyüzemből. Akik már kijutottak, visszaszerzett életükkel bizonyítják, hogy járható az út."

"Szendi Gábor új kötete tudományos kutatásokra alapozva bizonyítja, hogy erős immunrendszerünk legnagyobb ellensége nyugati életmódunkban, ezen belül is étrendünkben keresendő. Pusztán tablettákkal nem lehet sajnos az életmóddal végzett rombolást visszafordítani. Könyve ismerteti, milyen kockázatokat hordoznak a nap mint nap fogyasztott élelmiszerek, s az általuk okozott problémák: a magas vércukor- és inzulinszint, a különböző gyulladások. Bemutatja azokat a tudományosan igazolt, de talán kevésbé ismert módszereket, amelyekkel felvehetjük a harcot a legfélelmetesebb immunológiai betegségekkel is. Szendi állítja: majd minden betegség hátterében, így az immunműködés zavaraiban is a mitokondriumok hibás működése áll, ezért az immunrendszer serkentésének hatásos módja, ha a mitokondriumok számát és teljesítményét is növelni tudjuk. A szerző részletesen bemutatja az influenzajárványok természetét, és kiemelt figyelmet fordít a koronavírus elleni komplex és hatékony védekezésre. Bizonyítja, hogy az új járványt életmódunk tette különösen pusztítóvá, legfőképpen az ennek több évtizedes hatása alatt nyögő idős, krónikusan beteg emberek körében. Külön fejezetben foglalkozik a rák elleni küzdelemmel is: a deutériumszint csökkentésével, illetve a C-vitamin-infúzió hatásosságával. Szendi szerint sosem késő felébredni, és sokat tehetünk azért, hogy immunrendszerünk valóban erős ellenfélként nézzen szembe a különböző betegségekkel."

Modern világunkban mindannyian a boldogságot kergetjük: fényesebb karrierért, jobb kocsiért, kellemesebb életkörülményekért, külföldi nyaralásért robotolunk - de vajon boldognak is érezzük magunkat, ha vágyaink teljesülnek? Igazat mondanak-e irigyelt ismerőseink családi fotói, ahol még a kutya is tökéletesnek látszik, vagy mindez csupán a látszat? Szendi Gábor szerint az élvezetközpontú, anyagias boldogságeszmény elszakadt attól az evolúció során kialakult és mindannyiunkban meglévő, bonyolult és gazdag élménytől, amely az akadályokkal való megküzdés eredménye, a boldogság igazi kulcsa. A boldogság ugyanis nem tétlen pihenés, hanem folytonos úton lét: áldozatos munka, kétség és remény, elismertség és mellőzöttség, siker és kudarc váltakozása. Az Értelmes szenvedés: a boldogság az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja be, hogy a boldogságot a saját küldetésünk felismerése, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatásáért vállalt felelősség és a minket éltető közösséghez való hazatalálás jelenti. Szendi részletesen bemutatja a boldogság evolúcióját és pszichológiáját, de gyakorlati útmutatást is nyújt olvasójának. Ugyanis soha nem késő! A boldogság egy képesség, amely mindannyiunkban ott szunnyad - vegyük kezünkbe a sorsunkat, és tanuljunk meg élni vele! SZENDI GÁBOR író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, testünk és agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

Képzeljük el, hogy jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögélünk úszómedencénk partján, a vízben boldog gyermekeink lubickolnak, mellettünk fekszik csodaszép feleségünk/jóképû férjünk, a garázsban állnak a drága autók, a kertész a háttérben éppen gereblyézi a füvet? Vajon ha e pillanatban megkérdezné tõlünk valaki, boldogok vagyunk-e, mit felelnénk rá? SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmû. Új könyvében arról igyekszik meggyõzni olvasóit, hogy a fogyasztói társadalom által ígért anyagi boldogság ? még ha sikerül is elérnünk ? homokként pereg ki az ujjaink közül. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi. A boldogság valójában ott él mindannyiunkban ? csak fel kell ismernünk, és meg kell tanulnunk élni vele. Szendi leás a boldogság õsi gyökereihez, és az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja, hogy az igazi boldogság a saját küldetésünk felismerését, a sorsunkban rejlõ lehetõségek kibontásáért vállalt felelõsséget, és a minket éltetõ közösséghez való hazatalálást jelenti. Soha nem késõ tehát visszanyúlni a bennünk élõ lehetõségekhez, hiszen agyunkba égve ott él a boldogság õsi, eredeti képe. Lehet, hogy Ön is boldog, csak nem tud róla?

"Nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer - de inkább többször - ne kerülne lelkileg a padlóra. Valamennyiünket érnek veszteségek, vereségek, kudarcok, ám mivel ezekben többnyire csak a szenvedést látjuk, az értelmet nem, pánikszerűen menekülünk előlük. "Nincs idő a fájdalomra!" - halljuk a tévéreklámban is, a fájdalom azonban igenis időt és teret követel magának az életünkben. Van, amikor képtelenség kivédeni - az egyetlen lehetőségünk, hogy megküzdjünk vele, azután erőnket újra összegyűjtve feltápászkodjunk a földről. Erre azonban kultúránk nemigen tanított meg minket, és környezetünk sem sokat segít a biztatónak szánt, ám sokszor ostorcsapásként ható mondatokkal: „Szedd már össze magad!”, „Ha nem csinálsz semmit, mitől várod, hogy jobb legyen?” „Nem gondolod, hogy kissé túlreagálod a dolgot?” De mi segíthet annak, aki éppen mélységesen gyöngének, tehetetlennek, kiszolgáltatottnak és szomorúnak érzi magát? Mi tesz képessé valakit arra, hogy súlyos csapások után is talpra álljon? Hogyan lehet a veszteséget nyereséggé, a vereséget győzelemmé alakítani? A modern pszichológia eszköztára és a hit, a spiritualitás útja egyaránt segítségünkre lehet a sikeres lelki megküzdésben; abban, hogy egy nehéz, fájdalmas életszakasz után újra - immár megerősödve - önmagunkra találjunk.

SZENDI GÁBOR új kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésérõl, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú? megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhetõ tényezõk ? rejtett tanulás, genetikailag örökölt vonások, nem érzékelhetõ ingerek, hamis emlékek, önigazoló értelmezések, téves észlelések stb. ? irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi önmagát, sorsát, környezetét. A szerzõ szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelentõséget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésbõl nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban bõvelkedõ könyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.

Új vitaminforradalom zajlik ? bár egyelõre még csak a kutatás zárt világában. Az elmúlt egy-másfél évtizedben a tudomány olyan felismerések birtokába jutott a vitaminok kapcsán, amelyek szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek számunkra. Ám SZENDI GÁBOR új kötetének aktualitását nem csupán e forradalmi helyzet adja. Az új ismeretek fényében ideje újragondolnunk a vitaminok körül kialakult babonákat és mesterségesen gerjesztett mítoszokat is, amelyek az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon kialakították az elvakult vitaminhívõk és a konok vitaminellenesek táborát. A vitaminguruk és -próféták által keltett ködben fontos végre tisztán látnunk, mik a vitaminok valódi hatásai, mit tarthatunk igaznak és mit idejétmúlt illúziónak a vitaminokkal kapcsolatban. SZENDI GÁBOR könyve vállaltan nem enciklopédia: nem sorolja fel, melyik vitamin ?mire jó?, vagy éppen ?mit okoz? a hiányuk. Ehelyett a vitaminkutatás legújabb eredményei alapján bemutatja a legfontosabb vitaminok, valamint a kalcium és magnézium hatásmechanizmusát, és igyekszik ráébreszteni az olvasókat arra, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok csak egymással komplex kölcsönhatásban mûködnek megfelelõen. Következésképp ahhoz, hogy a szervezetben kifejthessék kívánatos hatásukat, az egyikbõl beszedendõ mennyiséget célszerû a vele kölcsönhatásban lévõ másikkal összhangba hozni. Ahogy a szerzõ fogalmaz: ?Olyan az egész, mint egy szimfónia. Csak akkor áll össze egységes élménnyé, ha játékával minden zenész a nagy egészet szolgálja.?

A modern ember tragédiája, hogy rohamosan távolodik attól az optimális életmódtól, amelyre az evolúció ?tervezte?. E folyamat egyik lényeges velejárója, hogy házakba és légkondicionált irodákba bújtunk a nap elõl. Márpedig napozás és fény nélkül D-vitamin sem termelõdik az emberi szervezetben, holott erre a speciális hormonra szervezetünk minden sejtjének nagy szüksége volna. SZENDI GÁBOR új könyvében rámutat: a civilizált világ nagyvárosokba koncentrálódott népessége folyamatos D-vitamin-hiányban szenved, és ez az egyik fõ oka a rák, az autoimmun betegségek, a légúti és idegrendszeri megbetegedések, valamint számos más civilizációs betegség rohamos terjedésének. Szendi összefoglalja mindazt, amit a haladó szellemû tudomány eddig megismert a napfény, a D-vitamin és a civilizációs betegségek kapcsolatáról. Rámutat arra, hogy az ember az evolúció során évmilliókig a napon élt, ezért szervezete igen magas D-vitamin-szinthez alkalmazkodott. A szerzõ állítja: az egészség megfelelõ életmód, nem pedig megfelelõ orvosi kezelés kérdése. A nyugati orvoslás csak árral szemben úszik, amikor arra törekszik, hogy némileg javítson a népesség egyre romló egészségi állapotán, miközben ? tudomást sem véve a kutatás utóbbi harminc évének eredményeirõl ? a D-vitamin túladagolásával riogat, és óva int a napozástól. Ne feledjük azonban: vitaminhiányt csak vitaminbevitellel lehet megszüntetni. Az egészség bármennyit megér ? szokták mondani. Ehhez képest a napfény ingyen van, a D-vitamin pedig filléres tétel. Ám amíg erre nem ébred rá a hivatalos orvoslás, addig nem tehetünk mást, mint hogy a saját kezünkbe vesszük egészségünk védelmét. Ebben segít Szendi Gábor legújabb könyve, amely forradalmian új információkat nyújt minden egészségtudatos és gyógyulni vágyó embernek, leendõ gyermeke egészségéért aggódó anyának.

A huszadik század alapvetõen megváltoztatta a nemek kapcsolatát, a család szerepét és a nõ helyét a világban. A maga korában minden újabb lépés természetes volt: az emberek jogot formáltak a szerelem szabad élvezetére, megtanultuk, hogyan tervezzünk tudatosan családot, a nõk munkába álltak, és küzdeni kezdtek a szabadságukért. És mindeközben a nemek viszonya elõre nem látott módon változott meg. Megváltozott a férfi és a nõ szerepe és biológiája, háttérbe szorult a család, és sokan már a gyerekekrõl is tudatosan mondanak le. Korántsem biztos azonban, hogy ebben az új világban tényleg boldogabbak és szabadabbak vagyunk? Vajon mi lehet az evolúciós háttere a tudatos gyermektelenségnek vagy a szingli életformának? Mitõl változott meg a szépségideál az elmúlt száz esztendõben? Nem egyszerûen a viszonyok rendezõdtek át: a két nem biológiai értelemben is változik. Változik a nõ teste, változik egész lénye. SZENDI GÁBOR A nõ felemelkedése és tündöklése címû nagysikerû könyvében még arról írt, mi rejlik a génekben, milyen programok dolgoznak a nõben és a férfiben. Legújabb kötetében már azt elemzi, milyen erõk és fordulatok összhatására született meg az ?új nõ?, és milyen nehézségekkel kell megküzdenie a jelenben és a jövõbe

A Paleolit táplálkozás kezdoknek azoknak szól, akiknek eddig nem állt módjukban vagy nem volt idejük alaposan elmélyedni a paleolit táplálkozás rejtelmeiben. SZENDI GÁBOR könyve arra vállalkozik, hogy röviden és lényegre töroen az o számukra is bemutassa a legfontosabb, legalapvetobb paleo ismereteket. Hiszen rendkívül sokan vannak, akik elfoglaltságaik, rohanó életük mellett is szeretnének lehetoséget kapni arra, hogy a természet rendje szerint táplálkozva megorizhessék vagy visszanyerjék egészségüket. A Paleolit táplálkozás kezdoknek kedvcsináló egy sorsfordító étrend bevezetéséhez és a témában való további elmélyüléshez. Megtudhatjuk, miért és hogyan okoznak a nyugati életmód által átalakított táplálkozási szokások olyan civilizációs betegségeket, amelyek a természeti népeknél ismeretlenek, hogyan okoz a túlzott szénhidrátfogyasztás szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hogyan gyozhetjük le könnyuszerrel a paleolit étrend segítségével a 2-es típusú cukorbetegséget, valamint hogy miként vezet a paleolit táplálkozás elveinek követése koplalás nélkül is gyors fogyáshoz és az egészséges testsúly folyamatos fenntartásához. SZENDI GÁBOR legújabb könyvében is a tole megszokott tudományos alapossággal foglalja össze kutatásainak eredményeit, hogy megértsük ezt a forradalmian új, minden tekintetben tudományosan megalapozott, az ember evolúciójára épülo táplálkozástant.

Ha vissza akarjuk hódítani boldogságunkat, az élet élvezni tudását, ha fel akarjuk szabadítani a bennünk rejlő tetterőt és kreativitást, ha újra élvezni akarjuk az élet apró örömeit, akkor vissza kell térnünk ahhoz az életstílushoz, amihez évmilliókig hozzácsiszolódtunk. Sok összetevője van a lehangoltságnak, a bánatnak, az életuntságnak, de a végső közös út mindig a gyulladás, mely a legkisebb stresszt is depresszióba fordíthatja át. Ezért oly ingerült, frusztrált és csalódott a modern ember, pedig soha jobb dolga nem volt. Eszik, mert boldogtalan és boldogtalan, mert boldogtalanra eszi magát. A boldogtalanság tehát nem végzet, csupán elhibázott életmód.

A táplálkozásról szóló könyvek vezérfonala általában két szál szokott lenni. Az egyik, hogy adottnak veszik a nyugati ember mára kialakult étrendjét, a másik, hogy ezen belül próbálnak meg olyan új arányokat javasolni, amelyek az átlag étrendhez képest egészségesebbnek tûnnek. Ez meglehetõsen könnyû is, hiszen a ma uralkodó táplálkozási szokások mellett a lakosság 50-60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Szendi Gábor könyve, a Paleolit táplálkozás szakít ezzel a rövidlátó dietetikai szemlélettel és evolúciós vizsgálódásokkal közelíti meg az optimális humán étrendet.

Miért vannak nemek? Miért hal ki tízmillió év múlva a férfi? Mi a nõi szépség és mit vár a nõ a férfitõl? Mire jó az orgazmus? Jó-e meddõség ellen az orális szex? Mirõl árulkodik mutató- és gyûrûsujj-arányunk? Szendi Gábor A nõ felemelkedése és tündöklése címû könyvében ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, miközben az evolúciós pszichológia nézõpontjából vizsgálja Nõ és Férfi kapcsolatát. Lebilincselõen izgalmas gondolatmenetei bizonyítják, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nõ a titkos mozgató! A Nõ a szervezõje és egyben a fõdíja annak a férfiak közt dúló, vérre menõ viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nõ gyengének tûnik, az Erõ vele van, õ az evolúció titkos favoritja!