Dezső (szerk.)

Szerkesztői ajánlóA Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez, a 2016-ban kiadott kommentár kibővített kiadása, és segítség mindazoknak, akik e bonyolult területen kapaszkodókat keresnek.   A Nagykommentár előzményének tekinthető a Kommentár a közbeszerzési törvényhez című kiadványunk kéziratát 2016. május 1-jén zártuk. Azóta a Kbt. átfogóan öt alkalommal és kisebb mértékben számtalanszor módosult. Az elmúlt években már kialakult a joggyakorlat néhány olyan jogintézménnyel kapcsolatosan, amelyek a Kbt. 2015-ös hatálybalépése előtt ismeretlenek voltak, és az uniós jog átvétele során kerültek a törvénybe.   A Nagykommentár különös figyelmet fordít a joggyakorlat elemzésére mindazokban az esetekben, ahol a jogintézmény „előzmény nélküli” – mint például az öntisztázás esetében –, vagy a már korábban is létező jogintézmény lényeges tartalmi változáson ment keresztül – mint például az üzleti titok esetében. A szerződés odaítélése után a szerződés módosításához és teljesítéséhez kapcsolódó előírások ugyancsak előzmény nélkülinek tekinthetők, ezért ezek részletes feldolgozása – leginkább az időközben keletkezett joggyakorlatra tekintettel – a kötet terjedelmének jelentős növelését indokolta. A Közbeszerzési Hatóság hivatali kezdeményezésére indult eljárások a Kbt. értelmezését kiegészítő joggyakorlatot teremtettek, amelyet a Nagykommentár részletesen feldolgoz.   A jogorvoslatban közreműködő bíróságok, ügyvédek és az eljárások szereplői, álláspontjuk indoklására a Kbt.-n túlmenően az Európai Unió jogszabályaira és az Európai Unió Bírósága joggyakorlatára is támaszkodnak. A Nagykommentár egyik legfontosabb célkitűzése volt a Kbt.-hez kapcsolható, annak akár kiindulási pontjaként is értelmezhető uniós jog ismertetése.   A bemutatott jogterület terjedelme és komplexitása meghatározta, hogy a Nagykommentár csak egy sokszerzős mű lehet. A kötet létrehozásában a szakma legkiválóbb képviselői működtek közre. A szerzők között képviselve vannak a bírói kar, a Közbeszerzési Hatóság szakmai vezetői és jogtanácsos munkatársai, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntőbiztosai és munkatársai, egyetemi oktatók, ügyvédek, a közbeszerzés elméleti kutatói és az eljárások gyakorlati lebonyolítói. A szerzők többirányú szakmai tapasztalata, elmélyült szaktudása garancia arra, hogy az olvasó haszonnal tudja forgatni a Nagykommentárt.   (Dezső Attila) Részletes ismertető A Nagykommentár a közbeszerzési törvény 2015-ben történt elfogadása óta eltelt több mint öt év tapasztalatai alapján elemzi a Kbt. hatályos előírásait.   A Nagykommentár szerzői a közbeszerzési jogalkotói, jogalkalmazói oldal elismert képviselői, eljárnak, illetve tanácsaikkal segítik mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal szereplőit. Erre tekintettel, így együttesen hasznos segítséget nyújthatnak a több ezer ajánlatkérői szervezetnek, hogy nemcsak jogszerűen, de a számukra legelőnyösebben alakítsák ki közbeszerzési eljárásaik és szerződésük feltételrendszerét, s az eljárások eredményesen kerüljenek lefolytatásra.   A Nagykommentár célja a gazdasági szereplők, a részvételre jelentkezők, ajánlattevők támogatása, különösen azon jogintézményeknél, melyeknél a megfelelő eljárás számukra különösen releváns, például a kizáró okok, a hiánypótlás, a felvilágosítás, az öntisztázás, a szerződés teljesítése.   Külön előnye a Nagykommentárnak, hogy megosztja az olvasókkal az Európai Unió Bírósága által követett, a közbeszerzési alapelvek következetes érvényesítésén alapuló joggyakorlatot is. Az Európai Unió Bírósága ítéleteiben kifejtett érvek nemcsak a közbeszerzési eljárás egyes intézményei alkalmazását segítik iránytűként, de támpontot adnak a kivételi körök alkalmazásától kezdődően a szerződések módosításáig. Ezt annak fényében is értékelni kell, hogy az uniós támogatási források jogszerű felhasználását alátámasztja az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának a követése.   A magyar közbeszerzési törvény számos te