Mátyás Szöllősi

"Világlátásában, prózafelfogásában, stílusában a Váltóáram nem is állhatna messzebb Salinger Kilenc történetétől. Mégis eszembe jutott erről a másik kilenc történetről. Alighanem a próza kiforrottsága, az egymásután komponáltsága miatt. A homályos érzés, hogy valami újat hoz ez a fajta közelség és jól megformáltság a magyar prózába. Amitől idegen a nagyotmondás, a manapság annyira gyakori morzsalékosság. Csak azt érezni, hogy itt egy hosszútávfutó prózaíró jelentkezett." (Török András)"az ember leginkább önmagával nincs tisztában"Szöllősi Mátyás 1984-ben született Budapesten. Író, költő, fotóriporter.A Váltóáram című elbeszéléskötete 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, és azóta román és szerb fordításban is megjelent.Önálló kötetei:Aktív kórterem (versek, 2010)Állapotok - negyvenöt töredék (versek, 2011)Váltóáram (elbeszélések, 2016)Budapest Katalógus (fotóalbum, 2017)Simon Péter (regény, 2018)Illegál (két kisregény, 2020)Szabad (válogatott és új versek, 2022)Fóbia (regény - első könyv, 2024)

Uznávaná fyzička cestuje v podvečer bližšie nemenovanej svetovej pandémie z medzinárodnej vedeckej konferencie v Berlíne na maďarský vidiek za svojou ťažko chorou babkou. Nečakane sa však ocitá v spletitej, tajuplnej situácii, vďaka ktorej sa dozvedá dosiaľ zatajované fakty z rodinnej histórie, a tak musí opustiť svet vedeckých teórií a konfrontovať sa s absurdnými stránkami každodenného života. Mátyás Szöllősi je súčasný maďarský spisovateľ a fotoreportér. Píše básne aj prózu, jeho diela boli preložené do viacerých európskych jazykov. Fóbia je zvláštnou zmesou rodinného, detektívneho a psychologického románu, ktorý predstavuje nielen portrét citlivej mladej vedkyne pochádzajúcej z traumatizovanej rodiny, ale je aj obrazom medzigeneračných hlbinných vzťahov a súčasného života na maďarskom vidieku. Publikáciu z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

Uznávaná fyzička cestuje v podvečer bližšie nemenovanej svetovej pandémie z medzinárodnej vedeckej konferencie v Berlíne na maďarský vidiek za svojou ťažko chorou babkou. Nečakane sa však ocitá v spletitej, tajuplnej situácii, vďaka ktorej sa dozvedá dosiaľ zatajované fakty z rodinnej histórie, a tak musí opustiť svet vedeckých teórií a konfrontovať sa s absurdnými stránkami každodenného života. Mátyás Szöllősi je súčasný maďarský spisovateľ a fotoreportér. Píše básne aj prózu, jeho diela boli preložené do viacerých európskych jazykov. Fóbia je zvláštnou zmesou rodinného, detektívneho a psychologického románu, ktorý predstavuje nielen portrét citlivej mladej vedkyne pochádzajúcej z traumatizovanej rodiny, ale je aj obrazom medzigeneračných hlbinných vzťahov a súčasného života na maďarskom vidieku. Publikáciu z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

"Megint kezdődik a zuhanás, egyre csak gyorsul, még a légmozgást is érzem a bőrömön, aztán ismét a krákogó férfit látom, s ahogy egyre intenzívebben köhög, annyira, hogy lehanyatlik, fejjel előre az ülések közti folyosóra, majd azt veszem észre, hogy az emberek kapkodva fölállnak, hallatszik a visítozás, a kétségbeesés, a kiszolgáltatottság fojtott hangjai, lassul a busz, megáll, a tömeg nyomulni kezd az első ajtó felé, legalább negyven ember egymást taposva, hogy minél előbb kiszabadulhassanak, és az ablakon át aztán föltűnnek sorban az alakok az út mentén, a háttérben itt-ott az árnyékban fekvő, megkövesedett hódarabok, arrébb a föld olvadástól nedves sávjai, egy-egy villanyoszlop és a felhős ég alján pislákoló sárgásfehér nap..." A Fóbia főszereplője egy - a nemzetközi kutatói világban is tevékeny - fizikusnő, aki a történet folyamán az elméletek világából alászáll a hétköznapok valóságába. Egy világjárvány kibontakozásának első napjaiban rokonlátogatás céljából vidékre utazik, ahol aztán egy olyan összetett, egyszerre félelmetes és megfejtésre váró helyzetben találja magát, amely a családjáról és az önmagáról való tudását alapjaiban rengeti meg. Szöllősi Mátyás új regényének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Mindamellett, hogy érzékeny portré egy magas intelligenciájú, de terhelt családból származó fiatal nőről, a sztereotípiákat messziről elkerülő látlelet a vidéki Magyarországról, a generációk kapcsolódásának mélyáramáról, avagy az egymásból következő - sokszor véletlenszerűnek látszó, ám mégiscsak logikus - események láncolatáról.

Szöllősi Mátyás Illegál című új kötete két különös kisregényt tartalmaz. Az első történet, a Vendégjáték, egy ügyvéd és egy fiatal, emberöléssel gyanúsított zenész izgalmas és feszültségekkel teli párbeszédén alapul, amin keresztül Szöllősi szemérmesség nélkül mutat rá a pénz, a gátlástalan hatalom, a korrupció, a drogok és a hétköznapi rasszizmus mai magyar társadalomban meglévő jelenlétére. Amellett, hogy a kisregény az említett témákat a maguk brutalitásában ábrázolja, azt is kibontja, hogy miként vonódhat be valaki, akár akaratlanul is, az általuk befolyásolt folyamatokba, és hogyan válhat egy már működő rendszer kiszolgálójává vagy épp áldozatává. A kötet címadó szövege a jelenből kiindulva vezet vissza a kilencvenes-kétezres évek fordulójához, és az underground kultúra mélyrétegeinek fontos és izgalmas részét tárja fel az olvasó előtt, az akkoriban alkotó graffitizők veszélyes világát idézi meg. A finom lélekábrázolás, az események és a gondolati folyamatok alapos bemutatása, a képszerűség, akárcsak a korábbi írásaiban, az új Szöllősi-kötetben is egytől egyig kulcsfontosságúak. Az időben és térben egyaránt több szinten játszódó történetek körültekintően érzékeltetik, hogy a személyes érintkezést egyre inkább helyettesíteni hivatott, virtuális térben zajló kommunikáció miként hálózza be szinte észrevétlenül az életünket, és tereli át azt egy kezelhetetlen síkra, ahol a félelmek gyakran irreálisak, és az érzelmek nem feltétlenül valós tapasztalatokból táplálkoznak.

Szöllősi Mátyás Illegál című új kötete két különös kisregényt tartalmaz. Az első történet, a Vendégjáték, egy ügyvéd és egy fiatal, emberöléssel gyanúsított zenész izgalmas és feszültségekkel teli párbeszédén alapul, amin keresztül Szöllősi szemérmesség nélkül mutat rá a pénz, a gátlástalan hatalom, a korrupció, a drogok és a hétköznapi rasszizmus mai magyar társadalomban meglévő jelenlétére. Amellett, hogy a kisregény az említett témákat a maguk brutalitásában ábrázolja, azt is kibontja, hogy miként vonódhat be valaki, akár akaratlanul is, az általuk befolyásolt folyamatokba, és hogyan válhat egy már működő rendszer kiszolgálójává vagy épp áldozatává.  A kötet címadó szövege a jelenből kiindulva vezet vissza a kilencvenes-kétezres évek fordulójához, és az underground kultúra mélyrétegeinek fontos és izgalmas részét tárja fel az olvasó előtt, az akkoriban alkotó graffitizők veszélyes világát idézi meg. A finom lélekábrázolás, az események és a gondolati folyamatok alapos bemutatása, a képszerűség, akárcsak a korábbi írásaiban, az új Szöllősi-kötetben is egytől egyig kulcsfontosságúak. Az időben és térben egyaránt több szinten játszódó történetek körültekintően érzékeltetik, hogy a személyes érintkezést egyre inkább helyettesíteni hivatott, virtuális térben zajló kommunikáció miként hálózza be szinte észrevétlenül az életünket, és tereli át azt egy kezelhetetlen síkra, ahol a félelmek gyakran irreálisak, és az érzelmek nem feltétlenül valós tapasztalatokból táplálkoznak.

Az Orion csillagkép egyik csillaga fölrobbant, és a maradványa nagy, fehér foltként ragyog az égbolton, mintha egy másik hold is sütne az éjszakában, megvilágítva valóságos, földi élethelyzeteket. Vágyakozás, csalódás, betegség, szégyen és magány – csupa olyan dolog, amiről nehéz beszélni. A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik. Szöllősi Mátyás (1984, Budapest) Önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Íróként mindhárom műnemben alkot. Fotóriporterként is dolgozik. Örkény István-ösztöndíjas és a Budapest Katalógus szerkesztője.