Edina Tallér

Jászberényi Gábor ajánlója: Margit és Dénes átlagos budapesti házaspár szokványos lakótelepi élettel, látszólag csekély igényekkel és vágyakkal, rég elfeledett és elfojtott álmokkal, soha meg nem valósított tervekkel. Amikor az asszony idős édesanyja meghal, nekivágnak Kiskunhalasnak, ám útközben lerobbannak a parányi Jakabszálláson, és egy ideig ott ragadnak. A helyi pacalozó tulajdonosa, Nyúzó Jóska, a titkait féltve őrző böllér, akit sérült arca miatt csak Idegzsábának hívnak, és az őket mindenhová követő vén albínó ikerpár, a Jolikák sorsdöntő módon sodródnak bele Margiték életébe. A kialakult helyzetben a párnak szembesülnie kell vele, hogy az utazás és a folyvást kiújuló viták, veszekedések, kicsinyes csetepaték mellett valami más, meghatározóbb dolog is történt velük. A szerző kiváló humorral és gazdag iróniával festi meg a fővárosi és vidéki Magyarország jelenét és közelmúltját. Az egzisztenciális és a generációkon átívelő szorongás, álmok és valóság, hűtlenség és magány, és persze a vágy egy jobb, tartalmasabb életre egyszer s mindenkorra eldönti, a főhősök merre tartanak útjukon, és vajon közös-e az út. Tallér Edina regénye beültet a hátsó ülésre, hogy aztán együtt vágjunk neki a párkapcsolati road tripnek, egyenesen Jacobsville felé. Szerkesztő: Péczely Dóra, borító: Szabó Imola Julianna, a szerző fotóját Szöllősi Mátyás készítette

Margit és Dénes átlagos budapesti házaspár szokványos lakótelepi élettel, látszólag csekély igényekkel és vágyakkal, rég elfeledett és elfojtott álmokkal, soha meg nem valósított tervekkel. Amikor az asszony idős édesanyja meghal, nekivágnak Kiskunhalasnak, ám útközben lerobbannak a parányi Jakabszálláson, és egy ideig ott ragadnak. A helyi pacalozó tulajdonosa, Nyúzó Jóska, a titkait féltve őrző böllér, akit sérült arca miatt csak Idegzsábának hívnak, és az őket mindenhová követő vén albínó ikerpár, a Jolikák sorsdöntő módon sodródnak bele Margiték életébe. A kialakult helyzetben a párnak szembesülnie kell vele, hogy az utazás és a folyvást kiújuló viták, veszekedések, kicsinyes csetepaték mellett valami más, meghatározóbb dolog is történt velük.A szerző kiváló humorral és gazdag iróniával festi meg a fővárosi és vidéki Magyarország jelenét és közelmúltját. Az egzisztenciális és a generációkon átívelő szorongás, álmok és valóság, hűtlenség és magány, és persze a vágy egy jobb, tartalmasabb életre egyszer s mindenkorra eldönti, a főhősök merre tartanak útjukon, és vajon közös-e az út. Tallér Edina regénye beültet a hátsó ülésre, hogy aztán együtt vágjunk neki a párkapcsolati road tripnek, egyenesen Jacobsville felé.

A regény egy mindenre kíváncsi nő története, aki az Anna nevet kapta a keresztségben, de ő másikat választott magának: Eileithüia. A görög mitológiában Héra és Zeusz lányát hívták így, akinek nem kisebb feladat jutott az istenek között, mint óvni a gyermekeket. A regénybeli Eileithüia a helyét keresi a világban, de nem találja, így felépíti a sajátját, ahol mindenki azt kapja, amire vágyik, vagy amiről azt hiszi, hogy vágyik. A faluban, ahonnan útjára indul, bolondnak tartják a jósnő anyját, aki egyedül neveli, de hozzá fordulnak segítségért, ha nagy a baj. A kislányból fiatal lány lesz, aki maga mögött hagyja a múltját, hogy meghódítsa a világot. És akinek ez különleges, kitartó, emberismerő nőként sikerül is. De ha a lábad előtt hever az egész világ, hogyan tovább? Tallér Edina regényében minden gondolat megérint, mert azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyeket vagy nap mint nap felteszünk magunknak, vagy amik elől nap mint nap menekülünk, mert az ezekkel való szembenézés nem könnyű. Milyen emberek lettünk a 21. századra? Mi határozza meg a gondolkodásunkat? Mihez kezdünk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk? A Lány a város felett című könyv a sors, a hit és a megválaszolandó kérdések regénye.

A rege´ny egy mindenre ki´va´ncsi no? to¨rte´nete, aki az Anna nevet kapta a keresztse´gben, de o? ma´sikat va´lasztott maga´nak: Eileithu¨ia. A go¨ro¨g mitolo´gia´ban He´ra e´s Zeusz la´nya´t hi´vta´k i´gy, akinek nem kisebb feladat jutott az istenek ko¨zo¨tt, mint o´vni a gyermekeket. A rege´nybeli Eileithu¨ia a helye´t keresi a vila´gban, de nem tala´lja, i´gy fele´pi´ti a saja´tja´t, ahol mindenki azt kapja, amire va´gyik, vagy amiro?l azt hiszi, hogy va´gyik. A faluban, ahonnan u´tja´ra indul, bolondnak tartja´k a jo´sno? anyja´t, aki egyedu¨l neveli, de hozza´ fordulnak segi´tse´ge´rt, ha nagy a baj. A kisla´nybo´l fiatal la´ny lesz, aki maga mo¨go¨tt hagyja a mu´ltja´t, hogy megho´di´tsa a vila´got. E´s akinek ez ku¨lo¨nleges, kitarto´, emberismero? no?ke´nt sikeru¨l is. De ha a la´bad elo?tt hever az ege´sz vila´g, hogyan tova´bb? Talle´r Edina rege´nye´ben minden gondolat mege´rint, mert azokra a ke´rde´sekre keresi a va´laszt, amelyeket vagy nap mint nap felteszu¨nk magunknak, vagy amik elo?l nap mint nap meneku¨lu¨nk, mert az ezekkel valo´ szembene´ze´s nem ko¨nnyu?. Milyen emberek lettu¨nk a 21. sza´zadra? Mi hata´rozza meg a gondolkoda´sunkat? Mihez kezdu¨nk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk? A La´ny a va´ros felett ci´mu? ko¨nyv a sors, a hit e´s a megva´laszolando´ ke´rde´sek rege´nye.

Beni tizenhárom éves, nyolcadikos és itt él köztünk. Suliba leginkább a haverok miatt jár, bár a legjobb barátja a szomszéd lány, akivel szinte ikrekként nőttek fel. Beni és Eszter történetesen a fővárosban laknak, és az a tervük, hogy végigutazzák Budapest összes villamosvonalát. De Beni szerint előtte még le kell vakarniuk magukról a húgát, Annát, és az első csókhoz sem ártana már egy szöszi. Hamarosan kiderül, hogy egy magától értetődő barátság is bonyolulttá tud válni, és ami állandónak tűnik, bármikor megváltozhat. De talán nem is baj, ha minden változik. Ezt hívjuk életnek!