Ferenc Tarr

Karikó Katalin nevét megismerte a nagyvilág, amikoraz emberiség felvette a harcot a Covid- 19 járvánnyal. 2021- ben a kisújszállási kutató lett az év hőse, a világ 100 legbefolyásosabb embere közé került, számos rangosdíjat nyert, vezető szerepet játszott a legsikeresebb vakcina, a Pfizer vállalat mRNS alapú oltásának kifejlesztésében. Ki ez a lány, aki egyszerre ilyen magasra repült, de közben mindvégig maradt, aki volt: elhivatott kutató, örökké elkötelezett tudós, ugyanakkor egyszerű és őszinte mindennapi ember? Katalin általános iskolásként szeretett bele a biológiába, és egymás után leküzdve az akadályokat, töretlen hittel ment előre mindvégig.

Tarr Ferenc szívsebész könyvének komoly hagyományokkal bíró műfaja a napló, ám ő felrúgja a hagyományos naplóírás kereteit, hogy térben és időben messzire kalandozhasson. Mintha egyetlen nagy füzetbe írná a múlt, a közelmúlt és a jelen történéseit, ami végül egy gazdag, tartalmas élet és egy ellentmondásoktól feszülő kor látleletévé áll össze. Egy orvos naplója önmagában is rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hát még, ha a kendőzetlen őszinteség pontos korrajzzal és lírai szépségű emlékekkel, jóízű humorral, valamint örömteli erotikával párosul. A filozofikus hajlamú orvos-író könyvének középpontjában a nagybetűs Erkölcs áll: egy alapvetően erkölcsös és jóra törekvő ember küzdelmei korunkkal, amely – mint azt mindannyian érezzük – a morál terén igencsak kihívásokkal küszködik. Hagyománytisztelet feszül szembe hatalomra és sikerre törekvéssel; beszűkült rutinszerűség újat akarással; jóra való igyekezet a közömbösség és a rosszindulat különböző megnyilvánulási formáival. Tarr Ferenc 1948-ban született Budapesten. 1976-ban diplomázott az Orvostudományi Egyetemen. 1980-ban tette le általános sebészeti, 1985-ben szívsebészeti szakvizsgáját. 1985–87 között kétéves ösztöndíjat nyert a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) oktatókórházának szív- és mellkassebészeti osztályára, 1988-ban féléves ösztöndíjat a hollandiai Groningeni Egyetem szívsebészeti osztályára. 2003-tól az országos Gyógyintézeti Központ Szívsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt az intézmény 2007-es megszűnéséig. 1998-ban jelent meg monográfiája Az ischaemiás szívbetegség sebészeti kezelése címmel. Társasági tagságok: 1981 – Magyar Sebész Társaság 1981 – Magyar Kardiológus Társaság 1994 – Magyar Szívsebészeti Társaság (alapító tag) 1994 – Magyar Tudományos Akadémia (köztestületi tag) 1994 – DeBakey International Surgical Society (USA) 1996 – Society of Thoracic Surgeons (USA) Rádióadás: https://www.youtube.com/watch?v=L9LxYaWORDk