Yoko

A young Vietnamese woman is invited to travel from Ho Chi Minh City to speak at an International Youth Conference in East Berlin. On her arrival, as she is preparing to present her paper in Russian on 'Vietnam as a Victim of American Imperialism', she is abruptly kidnapped and taken to a small town on the western side of the Berlin Wall. There she falls under a strange spell of domestic and sexual boredom with her abductor, until one night she manages to escape on a train to Moscow... but mistakenly arrives in Paris. Alone, penniless, and in a completely foreign land, Anh (her false name) wanders the fringes of society, meeting a sex worker, another Vietnamese immigrant, a theatre troupe and other shadowy characters. But at the centre of her new life is Catherine Deneuve, the iconic film star whose films she loses herself in and who becomes the object of her obsessions. Crossing borders of language, nation, ethnicity, sexuality and art, The Naked Eye is a cinematic, incandescent novel that anticipates and embodies our twenty-first century nightmares and dreams.

Amo, an African kidnapped to Europe as a boy, and Tamao, a Japanese exchange student in Germany, live in different countries but are being followed by the same shadow; Kazuko, a young professional tourist, is lured to Vietnam by a mysterious postcard; on the Canary Islands, a nameless translator battles a banana grove and a series of Saint Georges... These three tales by master storyteller Yoko Tawada cross cultures and histories with a sensuous playfulness. In Facing the Bridge, obsession becomes delight as the reader is whisked into a world where identities flicker and shift in a never-ending balance.

In this concluding volume, intrepid Hiruko and her band of friends embark on a sea voyage in search of Hiruko's lost island homeland - the Land of Sushi. The boat carrying the companions strikes east from Copenhagen across the Baltic Sea, but as it docks in coastal ports along the route, an array of mysterious characters boards the vessel. Deeply inventive, poignant and sublime, Archipelago of the Sun is yet another masterful novel by the grande dame of Japanese literature.

'Tawada's strange, exquisite book toys with ideas of language, identity and what it means to own someone else's story or one's own' The New Yorker on Tawada's Memoirs of a Polar Bear Are you formed by your mother tongue? How might the world unfold if you stepped outside of its rhythms? In this playful and daring interrogation of language, the globally acclaimed Yoko Tawada reveals the poetics, politics and potential of existing outside one's mother tongue. From Senegalese writers discarding colonial-enforced French to the increasing use of loan words in her native Japanese, Tawada deconstructs the ways in which the world shapes and is shaped by languages: their hidden systems of power, their sweeping histories and, ultimately, the people who claim, reject, adapt or romanticise them. Exophony is an invitation to revel in the possibilities that emerge when we dare to seek beyond the familiar - and a sharp, incisive series of essays in which Tawada's erudite wit and multidimensional curiosity sing.

A suspenseful tale of abduction, obsession and lost identity that spans Vietnam, East Berlin, West German and Paris - and fantasies of Catherine Deneuve. 'Reading Tawada is an immensely fun and occasionally bewildering experience... A blisteringly imaginative writer' ? Guardian A young Vietnamese woman is invited to travel from Ho Chi Minh City to speak at an International Youth Conference in East Berlin. On her arrival, as she is preparing to present her paper in Russian on 'Vietnam as a Victim of American Imperialism', she is abruptly kidnapped and taken to a small town on the western side of the Berlin Wall. There she falls under a strange spell of domestic and sexual boredom with her abductor, until one night she manages to escape on a train to Moscow... but mistakenly arrives in Paris. Alone, penniless, and in a completely foreign land, Anh (her false name) wanders the fringes of society, meeting a sex worker, another Vietnamese immigrant, a theatre troupe and other shadowy characters. But at the centre of her new life is Catherine Deneuve, the iconic film star whose films she loses herself in and who becomes the object of her obsessions. Crossing borders of language, nation, ethnicity, sexuality and art, The Naked Eye is a cinematic, incandescent novel that anticipates and embodies our twenty-first century nightmares and dreams.

Japán a közeljövőben szinte élhetetlenné válik, és teljesen elszigetelődik a külvilágtól. A százéves Josiró egyike az "öreg aggastyánoknak", akik - ellentétben az "ifjú aggastyánokkal" - még emlékeznek, milyen volt a friss levegő illata, a kék tenger látványa, a gyümölcs íze, egy állat bundájának puhasága. Az országot is az idősek működtetik: dolgoznak és gondoskodnak az életre és munkára képtelen újabb nemzedékekről. Mint minden gyermek, Josiró dédunokája, Mumei is törékeny és gyenge, járni, öltözködni, de még enni is alig tud. Talán még a felnőttkort sem éri meg. Josirónak nap mint nap szüksége van minden bölcsességére, hogy életben tartsa unokáját. Mindez kétségbeesett aggodalommal tölti el, amelynek mélyén halványan mégis ott pislákol a jövőbe vetett remény. Yoko Tawada - akit a New York Times "Kafka kitűnő tanítványá"-nak nevez - kíméletlen szatírája 2018-ban elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat külföldi irodalom kategóriában. A kötetet a szerző utólag egészítette ki négy korábbi, ugyancsak disztópikus elbeszélésével, melyeket a 2011-ben bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő szökőár hatására írt. "A gyerekek havi egészségfelmérési eredményét rögzítő iratokról kézzel írt másolat készült, amit gyorsfutár kézbesített az Új Japán Egészségügyi Kutatóközpontnak. Amióta felkapott lett A tengeri szél üzenete című manga, melynek főhőse egy vadkecske gyorsaságú hírvivő volt, fejében a város teljes térképével, egyre több gyerek álmodozott arról, hogy egyszer gyorsfutár lesz. A mai gyerekek erőnlétét figyelembe véve azonban erre nem sok esély volt. Az tűnt valószínűbbnek, hogy a közeljövőben a fiatalok mind irodában dolgoznak majd, a fizikai munkát pedig továbbra is az idősek végzik."

Japán a közeljövőben szinte élhetetlenné válik, és teljesen elszigetelődik a külvilágtól. A százéves Josiró egyike az "öreg aggastyánoknak", akik - ellentétben az "ifjú aggastyánokkal" - még emlékeznek, milyen volt a friss levegő illata, a kék tenger látványa, a gyümölcs íze, egy állat bundájának puhasága. Az országot is az idősek működtetik: dolgoznak és gondoskodnak az életre és munkára képtelen újabb nemzedékekről. Mint minden gyermek, Josiró dédunokája, Mumei is törékeny és gyenge, járni, öltözködni, de még enni is alig tud. Talán még a felnőttkort sem éri meg. Josirónak nap mint nap szüksége van minden bölcsességére, hogy életben tartsa unokáját. Mindez kétségbeesett aggodalommal tölti el, amelynek mélyén halványan mégis ott pislákol a jövőbe vetett remény. Yoko Tawada - akit a New York Times "Kafka kitűnő tanítványá"-nak nevez - kíméletlen szatírája 2018-ban elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat külföldi irodalom kategóriában. A kötetet a szerző utólag egészítette ki négy korábbi, ugyancsak disztópikus elbeszélésével, melyeket a 2011-ben bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő szökőár hatására írt. „A gyerekek havi egészségfelmérési eredményét rögzítő iratokról kézzel írt másolat készült, amit gyorsfutár kézbesített az Új Japán Egészségügyi Kutatóközpontnak. Amióta felkapott lett A tengeri szél üzenete című manga, melynek főhőse egy vadkecske gyorsaságú hírvivő volt, fejében a város teljes térképével, egyre több gyerek álmodozott arról, hogy egyszer gyorsfutár lesz. A mai gyerekek erőnlétét figyelembe véve azonban erre nem sok esély volt. Az tűnt valószínűbbnek, hogy a közeljövőben a fiatalok mind irodában dolgoznak majd, a fizikai munkát pedig továbbra is az idősek végzik.”

The always astonishing Yoko Tawada here takes a walk on the supernatural side of the street. In "Kollwitzstrasse," as the narrator muses on former East Berlin's new bourgeois health food stores, so popular with wealthy young people, a ghost boy begs her to buy him the old-fashioned sweets he craves. She worries that sugar's still sugar-but why lecture him, since he's already dead? Then white feathers fall from her head and she seems to be turning into a crane . . . Pure white kittens and a great Russian poet haunt "Majakowskiring": the narrator who reveres Mayakovsky's work is delighted to meet his ghost. And finally, in "Pushkin Allee," a huge Soviet-era memorial of soldiers comes to life-and, "for a scene of carnage everything was awfully well-ordered." Each of these stories opens up into new dimensions the work of this magisterial writer.

Egy író, egy cirkuszművész és egy környezetvédelmi aktivista. Nagyanya, anya, fiú. Jegesmedvék, akik az emberi társadalomban élnek, a cirkusz és az irodalmi világ rajongott csillagai. A nagyanya konferenciákon a kerékpározás nemzetgazdasági jelentőségéről értekezik, közben pedig a memoárját írja. A könyv bestseller lesz a Szovjetunióban, ám ő mégis disszidál. Lánya, Tosca (aki már Kanadában látta meg a napvilágot) az NDK-ba költözik, és ott egy cirkuszhoz szegődik. Amikor fia születik, anyai érzéseinél fontosabbak művészi ambíciói, így a kis Knutot többé-kevésbé boldog körülmények között a Berlini Állatkertben egy gondozó, Mathias neveli fel. Az olvasó a három jegesmedve nézőpontjából pillanthat rá a 20. század második felének történelmére, egy idegen kultúrában való boldogulás egyszerre szívszorító és komikus helyzeteire. A japán és német nyelven is író Yoko Tawada az állatmesék nagy hagyományokkal rendelkező, antik műfaját újraértelmezve álomszerűen groteszk szatírát alkotott.

Egy író, egy cirkuszművész és egy környezetvédelmi aktivista. Nagyanya, anya, fiú. Jegesmedvék, akik az emberi társadalomban élnek, a cirkusz és az irodalmi világ rajongott csillagai. A nagyanya konferenciákon a kerékpározás nemzetgazdasági jelentőségéről értekezik, közben pedig a memoárját írja. A könyv bestseller lesz a Szovjetunióban, ám ő mégis disszidál. Lánya, Tosca (aki már Kanadában látta meg a napvilágot) az NDK-ba költözik, és ott egy cirkuszhoz szegődik. Amikor fia születik, anyai érzéseinél fontosabbak művészi ambíciói, így a kis Knutot többé-kevésbé boldog körülmények között a Berlini Állatkertben egy gondozó, Mathias neveli fel.  Az olvasó a három jegesmedve nézőpontjából pillanthat rá a 20. század második felének történelmére, egy idegen kultúrában való boldogulás egyszerre szívszorító és komikus helyzeteire. A japán és német nyelven is író Yoko Tawada az állatmesék nagy hagyományokkal rendelkező, antik műfaját újraértelmezve álomszerűen groteszk szatírát alkotott.

Yoshiro thinks he might never die. A hundred years old and counting, he is one of Japan's many 'old-elderly'; men and women who remember a time before the air and the sea were poisoned, before terrible catastrophe promted Japan to shut itself off from the rest of the world. He may live for decades yet, but he knows his beloved great-grandson - born frail and prone to sickness - might not survive to adulthood. Day after day, it takes all of Yoshiro's sagacity to keep Mumei alive. As hopes for Japan's youngest generation fade, a secretive organisation embarks on an audacious plan to find a cure - might Yoshiro's great-grandson be the key to saving the last children of Tokyo?

Three bears.The first, a diligent memoirist whose unlikely success forces her to flee Soviet Russia.The second, her daughter, a skilled dancer in an East Berlin circus.The third, Knut, a baby bear born and raised in Berlin Zoo at the beginning of the 21st century.Here, then, is the enchanting story of three extraordinary bears, brought to life by one of Japan's most inventive and dazzling novelists.