Hunter Thompson

S. Thompson és ügyvéd barátja elindul Los Angelesből Las Vegasba, hogy az író/újságíró beszámolót készítsen a híres Mint 400-as sivatagi autóversenyről, valamint, hogy "megtalálják az Amerikai Álmot". Útjuk viszont maga lesz az amerikai rémálom: a sivatagi városban - súlyos alkohol- és drogpszichózisban - eltöltött (nagyon) hosszú hétvégéről készült beszámoló annyira szórakoztató, hogy az már rémes, és annyira rémes, hogy az már szórakoztató. A horrorfilmmel felérő "Félelem és reszketés Las Vegasban" több szempontból is csúcsteljesítmény: ha igaz, hogy ez a két vadember végigcsinálta (és túlélte) ezt a narkós ámokfutást, akkor azért, ha pedig nem, akkor meg azért, mert ilyen kifejezően, megrázóan és elborzasztóan visszaadni azt, hogy mi történhet az emberrel, ha indokolatlan mennyisében vesz magához kábítószert, mindenképpen zseniális teljesítmény. A két delikvens drogos szétcsúszásának krónikáján túl a könyv persze egyben elnagyolt kordokumentum, zsigerből jövő társadalomkritika, valamint verbál-zsonglőr szatíra is, és pontosan annyira "látványos" és képszerű ez az óriásra nőtt újságcikk, mint amennyire látványos filmet csinált belőle Terry Gilliam. "Az írókat mindössze két jelző érdekli, ha a könyveikről írnak: a "brilliáns" és a "botrányos". Hunter S. Thompson gyakorlatilag tulajdonosa mindkét szónak. A Félelem és reszketés Las Vegasban egyedülálló és szenzációs mű." Tom Wolfe

Paul Kemp, a kiégett, alkoholista újságíró egy New York-i kocsmában iszogatva döbben rá, mennyire torkig van a szürke és esős metropolisszal, ezért úgy dönt, szedi a sátorfáját, és elhúz a napfényes Puerto Ricóba. Kemp túrája pillanatok alatt meredek zuhanórepülésbe csap át, miután elhelyezkedik San Juan angol nyelvű napilapjánál, és nekilát, hogy halálra igya magát. A szigeten ez pofonegyszerűnek tűnik, hiszen a rum alig drágább, mint az ivóvíz, és mindig akad kivel inni. A szerkesztőség lecsúszott piásokból, megrögzött naplopókból és eszelős zugfirkászokból áll, akik bármit megtesznek, hogy ne kelljen melózniuk. Nem csoda, hogy balhé balhét követ, a srácok egyre többször keverednek összetűzésbe a helyi erőkkel és a rendőrséggel. És hogy a képlet ne legyen ilyen egyszerű, Kemp viszonyt kezd az egyik haverja barátnőjével.

KNIHA, KTERÁ SPATŘILA SVĚTLO SVĚTA DÍKY JOHNNYMU DEPPOVI |  Tento poloautobiografický román vznikl na počátku šedesátých let, ale prvního vydání se dočkal až v roce 1998, poté, co jej mezi Thompsonovými spisy nalezl jeho přítel, slavný herec Johnny Depp. Příběh se odehrává na konci padesátých let a vypráví příběh autorova alter ega Paula Kempa, mladého novináře, který se z New Yorku vydává na prosluněný karibský ostrov Portoriko, aby zde pracoval pro upadající plátek Daily News. V redakci tohoto deníku poznává fotografa Boba Salu, s nímž se záhy spřátelí, a mladého novinářského kolegu jménem Yeamon, jehož přítelkyně Paula okamžitě okouzlí. Všichni čtyři tráví své dny v takřka nekončícím alkoholovém oparu v horkých, dusných ulicích San Juanu a setkávají se při tom s rozmanitou směsicí lidí – s jinými novináři, z nichž se stali odpadlíci a alkoholici, s americkými turisty či stávkujícími dělníky. Záhy se však ukáže, že zdaleka ne vše je ideální. Hlavní hrdina totiž rychle na vlastní kůži zjistí, že se ocitl uprostřed nebezpečného světa, jemuž vládne korupce a touha po rychlém zbohatnutí. Světa, kde je dovoleno vše… Tehdy jsem odešel a jel zpátky k Jesúsovi Lopovi. Koupil jsem si za patnáct centů lahvinku piva a sedl si na lavičku na mýtině. Připadal jsem si jako stařec. Scéna, kterou jsem právě viděl, vyvolala spoustu vzpomínek. Ani ne tak na vlastní zážitky, ale spíš na to, co se mi nepodařilo, na promarněné hodiny, chvíle beznaděje a příležitosti navěky ztracené, protože čas pohltil tolik z mého života a já už ho nikdy nedostanu zpět. Záviděl jsem Yeamonovi a zároveň litoval sám sebe, protože jsem ho spatřil ve chvíli, vedle níž veškeré mé štěstí bledlo.