Amir Tibon

WINNER OF THE 2026 WINGATE PRIZE‘Superb. A visceral, heartbreaking, and powerful account — with personal testimonies and deep research — of the October 7 Hamas invasion, massacres, and atrocities committed that day. Essential reading for anyone who wants to know what exactly happened.’ Simon Sebag MontefioreThe gripping, true story of how leading Israeli journalist Amir Tibon, along with his wife and their two young children, were rescued on 7 October 2023 by Tibon’s father — an incredible tale of survival that also reveals the tensions and failures that led to Hamas’s attacks that day. On that fateful day, Tibon and his wife were awakened by mortar rounds exploding near their home in Kibbutz Nahal Oz, a progressive Israeli settlement along the Gaza border. Soon, they were holding their two young daughters in the family’s reinforced safe room, urging them not to cry while they all listened to the gunfire from Hamas attackers outside their windows. With his mobile phone battery running low, Amir texted his father: ‘They’re here.’Some 45 miles to the north, on the shores of Tel Aviv, Amir’s parents saw the news at the same time as they received Amir’s note. Immediately, they jumped in their car and raced toward Nahal Oz, armed only with a pistol — but intent on saving their family at all costs. In The Gates of Gaza, Tibon tells his family’s harrowing story, describing their terrifying ordeal — and the bravery that led to their rescue — alongside the histories of the place they call home and the systems of power that have kept them and their neighbours in Gaza in harm’s way for decades. With sensitivity, and drawing on Israeli and Palestinian sources, Tibon offers an unsparing but ultimately hopeful view of this seemingly intractable conflict and its global reverberations.

Lélegzetelállító beszámoló arról, hogyan mentette meg egy izraeli nagyapa az unokáit 2023. október 7-én Egy történet, amely bemutatja a Hamász-támadás előzményeit, a mélyben meghúzódó történelmi feszültségeket, és hogy miért nem tudta megvédeni Izrael az állampolgárait 2023. október 7. reggelén Amir Tibon és a felesége lövések hangjára ébredt az izraeli Nahal Oz nevű kibucban, amely kevesebb mint egy kilométerre fekszik a gázai határtól. Pár perccel később már a házuk biztonsági szobájában csitítgatták a két kislányukat, miközben az ajtó mögül fegyverlövések hallatszottak. Amir mobilja kezdett lemerülni, de még el tudta küldeni a következő üzenetet az apjának: "A lányok nagyon jól viselkednek, de félek, hogy nemsokára elvesztik a türelmüket, és a Hamász meghall minket idebent." Nagyjából hetven kilométerre északra, Tel-Aviv partjainál Amir szülei megszakították szokásos kora reggeli úszásukat, beugrottak a kocsijukba, és egy pisztollyal elindultak Nahal Oz felé, hogy megmentsék a családjukat. A Gáza kapuja nem csak egy család menekülését beszéli el: bemutatja a gázai határvidék - az otthonuk - múltját, azokat a politikai rezsimeket, amelyek az évtizedeken keresztül folytatott háborúskodással ártottak ezeknek az összetartó közösségeknek és gázai szomszédjaiknak, valamint emléket állít a támadás áldozatainak. "Érzékletes, hiteles és helyenként megrázó beszámoló - nemcsak a támadás napjáról, hanem az életről Gáza és Izrael határán, valamint a zsidók és palesztinek közötti harcról." - Lesley Stahl, tudósító, 60 Minutes "Mirivel olyan hangot hallottunk, amitől rémülten néztünk össze: géppuskaropogást. Eleinte távolról hallatszott, a földek irányából. A korábbi támadások alatt az egyedül amiatt aggódtunk, hogy megússzuk-e az aknagránátzáport, sosem gondoltuk volna, hogy a Hamász átlép a határon. De a zajok pontosan erre utaltak. Ráadásul, bár folytatódott a bombázás, egyre több idő telt el egy-egy becsapódás között. Ettől eszembe jutott: vajon azért fejezik be a bombázást, mert akik csinálják, behatolnak a településre? Nem volt sok időm mérlegelni a kérdést. A géppuskaropogás közeledett, mintha már a kibucot körülvevő körgyűrűről jönne - amely bőven Nahal Oz kerítésén belül húzódik. Aztán már a mi környékünkön szólt, közvetlenül a házunk előtt. Arab kiabálást is hallottunk, és azonnal megértettük, mi történt. Valóra vált a legrosszabb rémálmunk: Izrael védelmi rendszerét - a kerítéseket, a kamerákat, a biztonsági berendezéseket, amikről mindig azt hittük, hogy megvédenek a határ túloldalán tanyázó terrorista-hadseregtől - áttörték. A Hamász eljött értünk."

Lélegzetelállító beszámoló arról, hogyan mentette meg egy izraeli nagyapa az unokáit 2023. október 7-énEgy történet, amely bemutatja a Hamász-támadás előzményeit, a mélyben meghúzódó történelmi feszültségeket, és hogy miért nem tudta megvédeni Izrael az állampolgárait2023. október 7. reggelén Amir Tibon és a felesége lövések hangjára ébredt az izraeli Nahal Oz nevű kibucban, amely kevesebb mint egy kilométerre fekszik a gázai határtól. Pár perccel később már a házuk biztonsági szobájában csitítgatták a két kislányukat, miközben az ajtó mögül fegyverlövések hallatszottak. Amir mobilja kezdett lemerülni, de még el tudta küldeni a következő üzenetet az apjának: "A lányok nagyon jól viselkednek, de félek, hogy nemsokára elvesztik a türelmüket, és a Hamász meghall minket idebent."Nagyjából hetven kilométerre északra, Tel-Aviv partjainál Amir szülei megszakították szokásos kora reggeli úszásukat, beugrottak a kocsijukba, és egy pisztollyal elindultak Nahal Oz felé, hogy megmentsék a családjukat.A Gáza kapuja nem csak egy család menekülését beszéli el: bemutatja a gázai határvidék - az otthonuk - múltját, azokat a politikai rezsimeket, amelyek az évtizedeken keresztül folytatott háborúskodással ártottak ezeknek az összetartó közösségeknek és gázai szomszédjaiknak, valamint emléket állít a támadás áldozatainak."Érzékletes, hiteles és helyenként megrázó beszámoló - nemcsak a támadás napjáról, hanem az életről Gáza és Izrael határán, valamint a zsidók és palesztinek közötti harcról." - Lesley Stahl, tudósító, 60 Minutes"Mirivel olyan hangot hallottunk, amitől rémülten néztünk össze: géppuskaropogást.Eleinte távolról hallatszott, a földek irányából. A korábbi támadások alatt az egyedül amiatt aggódtunk, hogy megússzuk-e az aknagránátzáport, sosem gondoltuk volna, hogy a Hamász átlép a határon. De a zajok pontosan erre utaltak. Ráadásul, bár folytatódott a bombázás, egyre több idő telt el egy-egy becsapódás között. Ettől eszembe jutott: vajon azért fejezik be a bombázást, mert akik csinálják, behatolnak a településre?Nem volt sok időm mérlegelni a kérdést. A géppuskaropogás közeledett, mintha már a kibucot körülvevő körgyűrűről jönne - amely bőven Nahal Oz kerítésén belül húzódik. Aztán már a mi környékünkön szólt, közvetlenül a házunk előtt. Arab kiabálást is hallottunk, és azonnal megértettük, mi történt.Valóra vált a legrosszabb rémálmunk: Izrael védelmi rendszerét - a kerítéseket, a kamerákat, a biztonsági berendezéseket, amikről mindig azt hittük, hogy megvédenek a határ túloldalán tanyázó terrorista-hadseregtől - áttörték. A Hamász eljött értünk."