Monika Tihányiová
autor
A Csetnekiek
"E kötet a jeles Gömör megyei nemesi család sorsát mutatja be, amely família nemesi előnevét székhelye, a mai Csetnek település után kapta. Gömör történetében e család jelentős földbirtokosként jelenik meg, amely a Szlovák Érchegység hegyei és a Szlovák Karsztvidék fennsíkjai által körülölelt Csetnek és Sajó folyók felső folyamvidékén kiterjedt földterületekkel rendelkezett. Gömörben elsősorban, mint megannyi templom építtetői és díszíttetői ismertek. A család képviselői ügyes gazdák voltak, hiszen hosszú időn át sikeresen kezelték a vas, réz, arany és ezüst lelőhelyekben gazdag birtokokat.
A Magyar Királyság történetébe, mint az országban akkoriban még javarészt ismeretlen, innovatív, hámorokban történő vasérc feldolgozási technika előmozdítói s főképp a csetneki, ochtinai, gecelfalvi és más templomok magas művészi értékkel bíró falfestményeinek készíttetői vonultak be. A család hírnevét tovább növeli rendhagyó kialakítású templomuk (a mai csetneki ágostai hitvallású evangélikus templom), mely nemcsak több szakaszban készített, értékes falfestményeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem építészeti különlegességével is.
A család gyökerei egészen a 13. századig nyúlnak vissza és sorsuk a 17. század elejéig követhető nyomon. E monográfia a Csetnekiek történetének bemutatását tűzi ki céljául, miközben Magyarország történetének legjelesebb epizódjaival is megismerteti az olvasót. Mivel a család több tagja is a királyi udvarban ténykedett vagy jeles történelmi időkben jelentős funkcionáriusok szolgálatában állott, jelen munka az összmagyar történelem szempontjából is érdekes lehet az olvasóknak.
E kötet egyaránt alkalmas a témát szakértői szemmel követők és a laikus olvasóközönség számára is. Mindazok számára tehát, akik a középkori és kora újkori Magyarország története iránt érdeklődnek, beleértve a bányászat és a szakrális építészet történetét is. A könyvben történelmünk kulturális és gazdasági aspektusainak megannyi érdekes témája megtalálható (a középkori és kora újkori nemesség mindennapi élete, annak házasságpolitikája és rokonaikkal való kapcsolataik, a király szolgálata és a királyi udvar élete, a nemesi birtokokon létesült középkori templomok építése és díszítése, a mezővárosok fejlődése, a reformáció terjedése, majd tartós jelenléte Felső-Gömör vidékein, az oszmán-törökkel folytatott csatározások, a vasérc bányászata és hámorok építése, valamint a vas külföldre szállítása)."
Bubekovci z Plešivca
Predkladaná monografia sa zameriava na vybrané momenty z dejín známeho šľachtického rodu Bubekovcov z Plešivca. Títo v priebehu 13. až 16. storočia významne zasiahli do dejín Gemera a svojim pôsobením na kráľovskom dvore aj do dejín celého Uhorska. Vďaka podrobnej genealógii bubekovského rodu sa podarilo zmapovať a zhodnotiť kultúrne dedičstvo, ktoré nám rod po sebe zanechal na území historického Gemera. Archívnym výskumom dejín rodu sa podarilo upresniť datovanie výstavby a prestavieb skúmaných objektov, vrátane ich vzácnej freskovej výmaľby. Detailné sledovanie verejného pôsobenia rodu, vrátane jeho medzinárodných aktivít, prinieslo možné vysvetlenia, ako sa do odľahlého Gemera dostali významní stavitelia, ba dokonca i skúsení talianski umelci, ktorí tu zanechali unikátne stavebné prvky a jedinečnú freskovú výzdobu. Okrem toho sa podarilo zachytiť vplyv rodu na kultúrny a hospodársko-politický vývoj severných častí Gemerskej župy, vrátane osudu tunajších banských miest a mestečiek. Autorka prenáša čitateľa do obdobia stredoveku a raného novoveku a na pozadí dôležitých politických, hospodárskych a kultúrnych momentov z dejín Uhorska predstavuje osudy niekoľkogeneračného rodu. Tento je výnimočný najmä tým, že po celý čas, aj napriek aktívnemu pôsobeniu v politickej a hospodárskej správe kráľovstva, sa neustále vracal k svojim rodovým majetkom v Gemerskej župe a priľahlých územiach, kde si premyslene budoval svoju majetkovú doménu. Monografia Moniky Tihányiovej prináša nie celkom tradičné vedecké spracovanie genealógie šľachtického rodu, keďže pri jeho sledovaní sa zameriava predovšetkým na tie momenty z dejín rodu, ktoré mali vplyv na hospodárske a kultúrne aktivity v priestoroch jeho rodovej domény. Autorka má za sebou niekoľkoročný systematický výskum stredovekých dejín Gemerskej župy, vrátane výskumu tunajších šľachtických rodov a vývoja svetskej a sakrálnej architektúry. Za zmienku stoja aj jej archívne výskumy viacerých gemerských stavebných pamiatok, ktoré slúžili ako podklady k reštaurátorským, umelecko-historickým či architektonicko-historickým výskumom. Čiastkové výsledky týchto výskumov priebežne publikovala vo viacerých vedeckých monografiách, časopisoch a zborníkoch. Tieto poznatky, doplnené o najnovšie zistenia a vzájomne prepojené do ucelenej podoby, v ktorej je ťažiskom rod Bubekovcov, kompletizuje v predkladanej monografii.
Podnetom na spracovanie genealógie rodu Bubekovcov so zameraním sa na jeho stavebné aktivity boli v poslednom období stále nové objavy v archívnych materiáloch ako aj hmatateľných umeleckých pamiatkach, ktoré čakali na svoj návrat pred zraky súčasného konzumenta umenia.
Vypredané
13,11 €
13,80 €
