Tolcsvai Gábor

A kiadvány a más nyelvekből származó szavak, nyelvi kifejezések jelentéséről, kiejtéséről, eredetéről tájékoztat. Megjeleníti a magyar nyelvközösségnek, főképp a fiataloknak a világról való tudását és önismeretét, azt a módot, ahogy az egy közösségbe tartozók szavakban, beszédben együtt élnek, cselekednek és feldolgozzák élményeiket. A szótárban bemutatott szavak válogatásában a következő szempontok érvényesültek: 1. Az általános, klasszikus műveltség legfontosabb idegen szavai. 2. A középiskolában tanulandó ismeretek idegen szavai, továbbá egyes új szakmák, tudományágak (pl. a számítástechnika) fontos kifejezéskészlete. 3. A diákság korosztályra jellemző életmódjának, mindennapi tevékenységének, valamint a globalizáció és az informatikai társadalom mai idegen szavai.

A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet. A beszélő ember jelentést kíván nyelvi formába önteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, úgy, hogy társa figyelmét beszédének tárgyára irányítja. A nyelvi jelentés fogalmi kidolgozása az emberi megismerés általános elmebeli lehetőségei szerint történik meg. A nyelvi rendszer a megismerő és cselekvő ember tevékenysége során funkcionál, közös figyelmi és jelentésképző jelenetekben, egy kultúra közegében. A nyelvi rendszer megtanulandó sematikus, konvencionált nyelvi szerkezetek hálózata. E struktúrák meghatározó összetevője a jelentés; e struktúrák mindig a beszédhelyzethez és a beszélgetésben részt vevők éppen előhívott tudásához igazodó nyelvi szerkezetekben valósulnak meg. Rendszer és használat szorosan összefügg. A Bevezetés részletesen tárgyalja a kommunikációs alaphelyzetet, a kognitív nyelvészet tudományelméleti alapjait és elméleti keretét. A prototípuselvű kategorizáció, a konstruálás tényezői (a figyelem, a perspektiváltság, a séma, a lehorgonyzás és a szubjektivizáció) éppúgy részletes kifejtést kap, mint a jelentés (így a metafora, a poliszémia, a referenciapont-szerkezet, a kompozitumszerkezet, az egyszerű mondat szemantikája). Külön fejezet foglalkozik a stílus és az irodalomértés kognitív leírásával, valamint kitér a nyelvpedagógiai kérdésekre.

Jelen könyv elsősorban az ige időjelölését vizsgálja.