Péter Torma strana 2 z 2

Hovenäsetben mindig esik az eső, és fúj a szél. August Strindberg, a visszavonult stockholmi üzletember mégis úgy dönt, erre a vidékre költözik, hogy megvalósítsa az álmát, és használtcikk-kereskedést nyisson. Ugyanazon a viharos éjszakán érkezik meg a faluba, amikor Agnes, a közszeretetnek örvendő tanítónő nyomtalanul eltűnik. A partvidéki idillt fenekestül felforgatja az ügy. A rendőrség, élén az elszánt Maria Martinsson nyomozóval, éjjel-nappal keresi Agnest, de egyre fogy a remény, hogy még életben találják. Vajon mi történhetett vele? És miért van Augustnek az a különös érzése, hogy nála lehet a rejtély megfejtésének kulcsa?

Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én – az orosz elnök születésnapján – Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmáig ismeretlen. A Csakis a tiszta igazat című kötet – hasonlóan a szerző Orosz napló címmel, magyarul 2018-ban megjelent megrázó könyvéhez – válogatás Politkovszkaja legjobb írásaiból. A bevezető áttekintést ad az újságíró kiemelt színvonalú riporteri munkásságáról, s egyben Politkovszkaja bátorsága előtt is tiszteleg. A kötet különleges interjúi közé tartoznak a riporter nyugati vezetőkkel – Lionel Jospinnel, Tony Blairrel vagy George W. Bushsal – és száműzöttekkel – Borisz Berezovszkijjel, Ahmed Zakajevvel és Vlagyimir Bukovszkijjal készült interjúi is. A válogatásban helyet kaptak nem politikai jellegű írások, amelyekből kibontakozik a szerző kivételes személyisége, illetve ízelítőt kapunk a halála körülményei kapcsán érkezett nemzetközi visszhangokból. A Csakis a tiszta igazat időtálló írások válogatása, korunk egyik legnagyszerűbb és legbátrabb újságírójának tollából.

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá… A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, hogyan váltunk jelentéktelen majmokból a világ uraivá.

Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, és melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket? Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben. Miért van válságban a liberális demokrácia? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal? Harari első könyve, a Sapiens az emberiség múltjával foglalkozott, azt vizsgálta, hogyan vált egy jelentéktelen majom a bolygó urává. A második, a Homo deus az élet hosszú távú jövőjét tárta fel, arról elmélkedett, hogyan válhat az ember végül istenné, és mi lehet majd az értelem és a tudat sorsa. Ebben a könyvben a jelenre és az emberi társadalmak közvetlen jövőjére koncentrál. Megvizsgálja a világot leginkább formáló és a bolygónk jövőjét legnagyobb valószínűséggel befolyásoló erőket. Egyes részek a technológiára, mások a politikára, a vallásra vagy a művészetre összpontosítanak. Bizonyos fejezetek az emberi bölcsességet ünneplik, mások az emberi ostobaság sorsdöntő szerepét helyezik előtérbe. Mindezen témákon azonban ugyanaz az egy kérdés ível át: mi történik ma a világban, és mi ezeknek az eseményeknek a mélyebb értelme?

Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

„Elég a kapzsiságból! – kiáltja a tömeg. – Igazságosságot!" Az emberek világszerte forronganak. A fenyegető megszorító csomagok, a tömeges munkanélküliség és az éhezés ellen tüntetnek – az új gazdasági válság következményei ellen, amely bankokat, cégeket és államokat juttat csődbe. Kiélesednek a nemzeti és nemzetközi konfliktusok. Mindezen csak a gazdag kevesek nyernek. Berlinben különleges csúcstalálkozót hívnak össze, ahol a megoldást keresik. Itt kellene a Nobel-díjas Herbert Thompsonnak megtartania a beszédét, amely megváltoztatja a világot, mivel állítólag megalkotta a képletet, amelynek segítségével mindenki számára biztosítani lehetne a jólétet. Erre azonban nem kerül sor. Thompson és az asszisztense a találkozóra menet életét veszti egy autóbalesetben. Csakhogy van egy szemtanú, aki tudja, hogy valójában gyilkosság történt, és ezzel egy veszedelmes játszma közepébe csöppen. Jan Wutte ki akarja deríteni, mi rejlik a képlet mögött, de a gyilkosok a nyomában vannak...

Lehetséges, hogy mi emberek 12 000 évvel ezelőtt csapdába estünk, amelyből azóta sem tudunk kijutni? A Sapiens – A civilizáció pillérei annak a történetét meséli el, hogy a Homo sapiens hogyan lett nomádból telepes, és hogyan dolgozott egyre keményebben anélkül, hogy az élete cserébe egy kicsit is javult volna. Fedezze fel, hogyan hódította meg a világot a búza, hogyan hozta létre egy isten és egy bürokrata különös házassága az első birodalmakat, hogyan vált az emberi élet szerves részévé a háború, az éhínség, a járvány és az egyenlőtlenség, és miért csak magunkat okolhatjuk mindezért! Borúsnak találja a hangvételt? Hála vicces szereplőinknek, biztos lehet benne, hogy nem lesz az. Yuval, Zoe, Szaraszvatí professzor, Cindy és Bill, Lopez nyomozó és Doktor Fikció széltében-hosszában beutazzák az emberiség történelmét, és ezúttal azt vizsgálják, hogyan változtatta meg mindörökre a társadalmat a mezőgazdasági forradalom. Az ördöngös Mefisztó megmutatja nekik, hogyan ejti csapdába az embert egy növény, Hammurapi király lefekteti a jog alapjait, Konfuciusz pedig elmagyarázza, milyen a harmonikus társadalom. A képregény újszerűen és szellemesen meséli el az emberiség történetét Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid története című könyve alapján, amely világszerte 65 nyelven több mint 21 millió példányban kelt el. A második rész olvasható önállóan vagy az első folytatásaként is, célja, hogy azokat a felnőtteket és kamaszokat is lekösse, akik egyébként nem foglalkoznak tudománnyal és történelemmel.

Dísa és tizenegy éves lánya egy ismerősükkel horgászni indulnak annak hajóján, ám hal helyett csak egy törött játék baba akad bele a hálóba. Miután éveket töltött az óceánban, a baba rettenetes látványt nyújt, és Dísa először vissza akarja dobni, de aztán enged a lánya könyörgésének, és megtartják. Ám ez a kis kedvesség végzetes események sorozatát indítja el. Évekkel később Huldar nyomozót olyan helyen találjuk, ahová a legkevésbé sem kívánkozott: a hullámzó tengeren kutat emberi maradványok után egy hajóval. A talált csontok azonosítása azonban a vártnál is nehezebb, és Huldarnak a pszichológus Freyja tapasztalatára is szüksége lesz. Miközben a holttest körüli rejtély egyre nő, Huldar egy drogfüggő hajléktalan meggyilkolásának ügyébe is belebonyolódik, Freyja pedig egy állítólagos gyermekmolesztálás után vizsgálódik egy nevelőotthonban. Hamar kiderül, hogy az eseteket egyetlen eltűnt és kiszolgáltatott tanú köti össze: a kislány, aki annak idején annyira akarta azt a babát.

A tisztánlátás hatalom. De hogyan láthatjuk át a világban zajló eseményeket anélkül, hogy elvesznénk az apró részletekben? Például úgy, hogy hátrébb lépünk, és megszemléljük a teljesebb képet: az emberi faj történetét. A Sapiens - Rajzolt történelem című képregénysorozat azt meséli el, hogyan lett egy jelentéktelen majom a Föld nevű bolygó ura, és hogyan jutott el odáig, hogy képes széthasítani az atomot, elrepülni a Holdra, vagy módosítani más fajok genetikai kódját. Yuval Noah Harari, a könyv mesélője és társai - Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció, Lopez nyomozó és sokan mások - a történelem meghatározó és sorsfordító eseményeibe avatnak be minket. A képregény viccesen és szórakoztatóan tárja elénk az emberiség történetét a Sapiens - Az emberiség rövid története című nemzetközi sikerkönyv alapján, amelyet 60 nyelvre fordítottak le, és több mint 16 millió példányban kelt el világszerte. Szellemessége, humora és érdekes karakterei azokat is magukkal ragadják, akiket egyébként nemigen köt le a tudomány és a történelem. Az emberiség születése a négyrészes képregénysorozat első kötete.

A zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyesen megsebesül. Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti.