Ábel Török

Róka, az erdő rettegett gyilkosa bosszúra szomjazik. Egykori barátai elárulták, megcsonkították, és elkergették a trónról. Miközben ő tervet sző ellenük, a birodalomban lázadás készülődik, mert az uralkodót őrület kerítette hatalmába, a nép pedig megelégelte a zsarnokságot. Vajon ki lesz az, akin mindannyiuk sorsa megfordul? Farkas, a királyi gárda iszákos parancsnoka? Disznó, akinek a trónra és a királynéra fáj a foga? Menyét, a sarlatán? Kajmán, a tébolyult király? Vagy Borz, a kegyetlen nagyherceg? Egy biztos: Róka első vonításával kezdetét veszi a játszma, amely hamarosan vérbe borítja az egész erdőt. A gonosz erdő meséi véres fantasy, felnőtteknek szóló állatmese, ugyanakkor igazi irodalmi élmény. Ajánljuk mindenkinek, aki nem riad meg, ha a háta mögött összecsattan egy állkapocs…

Sofie Lund szeretné újrakezdeni az életét, ezért kislányával beköltözik a nagyapjától örökölt staverni házba. Csakhogy az öreg bűnözői múltjának nyomai ott maradtak a pincében, pontosabban egy masszív, régi széfben. Sofie új barátnője, Line, William Wisting rendőrfelügyelő lánya meggyőzi őt, hogy adja át a rendőrségnek a páncélszekrényben talált tárgyakat. A bizonyítékok felbukkanása új lendületet ad a Wisting által vezetett, folyamatban lévő gyilkossági nyomozásnak, ugyanakkor kétségeket ébreszt egy másik, hamarosan bíróság elé kerülő ügy következtetéseivel kapcsolatban is. Wisting úgy dönt, hogy újraindítja a nyomozást, de nincs könnyű dolga: minden tudását és tapasztalatát be kell vetnie, hogy felfejtsen egy olyan bűnügyet, amelyet a kollégái rég lezártnak hisznek.

Frida Liu nem boldogul. Munkahelyi előmenetele nem méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket kínai bevándorló szülei hoztak érte. Férjét nem tudja rávenni, hogy szakítson fiatalabb szeretőjével. Frida csak az anya-lánya kapcsolatban tud kiteljesedni, hozni a tőle elvárt tökéletességet. Lehet, hogy a lányán kívül nincs senkije, de neki így is megfelel. De aztán egyszer nagyon rossz napja van. Az állam rajta tartja a szemét az olyan anyákon, mint Frida. Akik a telefonjukat nyomogatják, miközben a gyereket baleset éri a játszótéren, akik hagyják, hogy a gyerek egyedül menjen haza. Elég egy pillanatnyi kihagyás, máris állami hivatalnokok sokasága fog dönteni arról, Fridát is alá kell-e vetni a Nagy Testvér-jellegű intézmény programjának, amely megállapítja, elég odaadó-e a szóbanforgó anya. Fridának szembe kell nézni azzal: elvehetik tőle a lányát. És be kell bizonyítania: a rossz anya is jó útra térhet. Megtanulhatja, hogyan legyen jó.

Krisztus után 1007-et írunk. Hajóács Thorstein Vingulmorknak, a Vík gazdag keleti partvidékének törzsfője. Az északi népek egyik leghatalmasabb nagyurává vált, rabláncok között töltött múltja már csupán ködös emlék. Szeretett felesége, Sigrid két fiúgyermeket szült neki, az erdő széléről istenszobrok figyelik a sorsát. A földjén béke és jólét uralkodik, ám egyre sűrűsödnek a háború fellegei. A nagyratörő Eirík jarl és Villásszakállú Svein, a dánok királya szemet vetett az angol királyságokra. Eldöntötték, hogy visszafoglalják az egykor dán fennhatóság alatt álló területeket, és elűzik trónjáról a gyűlölt Ethelred királyt. A regény azokba a vérgőzös évekbe repíti vissza az olvasót, amikor észak királyai és jarljai összefogtak, hogy lerohanják az angol szigetet. Ám nemcsak a háború kora ez, hanem a változásé is: a kereszténység egyre terjed, és hamarosan örökre megváltoztatja az egész északi világot. Hajóács Thorstein, a hírhedt jomsviking, Vingulmork törzsfője királyok és nagyurak között, egy régi és egy új korszak határán egyensúlyoz. A Jomsviking-sorozat még sok köteten át folytatódni fog… Ez közülük a harmadik.