Tóth Ákos strana 2 z 2

"„– Hú, basszus, el sem hiszem, hogy ezt csináljuk – fújta ki a levegőt a jablanicai vadkan. – Esküszöm, olyan, mint egy film.” Negyven évvel a Charta ’77 nyilatkozat aláírása után négy idősödő kelet-európai irodalmár elhatározza, hogy leszámol az őket „nyugdíjba” küldő, az aktuális trendeket meglovagoló, az írást labormunkaként felfogó bulvárszerzők hadával. Az intellektuális zsiványok attól sem riadnak vissza, hogy meghackeljék a frankfurti könyvvásárt… A legalantasabb átverésekkel kiírnak, sőt kinyírnak jó néhány „irodalmi” celebritást a köztudatból. Nem mellesleg beintenek az önmagával szembe kerülő európai értelmiségnek, az elbaltázott rendszerváltások szereplőinek – teszik mindezt szabad szájú, gyilkos humorral, mégis szerethetően. A szerző annak idején maga is aláírta a Chartát, illetve ő jegyezte az első hazai irodalmi szamizdatot, a Szférát is. Ezt az időszakot az 1990-ben megjelenő Nyúltrapp című prózájában örökítette meg, amelynek egyenes ági szellemi örököse a mostani regény. „Fogalmazzunk úgy: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a ressentimentje. Szóval igazán jópofa, szellemes szatíra, amihez csak gratulálni tudok.” Garaczi László „Marx szerint az emberiség kacagva búcsúzik a múltjától. TGÁ szerint épp ideje, hogy a jövőjétől is elköszönjön. Jó vihogást kívánok!” Németh Gábor „Az olvasó a rendszerváltásnak nevezett katyvasz utáni évek egyik legizgalmasabb irodalmi feldolgozását veheti kézbe.” Farkas Péter – Köln „TGÁ úgy bánik a közelmúltunkkal, mint egy Bukowski-figurába oltott hentes. Miközben trancsírozza a disznót, szivarozik és valami olcsó pálinkát szopogat.” Bárdos András"

Hirtelen végigpergett bennem az elmúlt hónapok minden történése - legalább olyan komolysággal, mintha életem utolsó pillanatának moziját néztem volna. Az a sorsszerűség, az a magával ragadó erő rémisztett meg, amely egészen idáig repített bejáratott hamiltoni mindennapjaimból. - Miért van az, hogy az ember számtalanszor érzi a veszélyt, mégsem tesz ellene semmit?T. G. Oaks, a kanadai kertészeti vállalkozó és felesége minden erejükkel és elhatározásukkal vetik bele magukat hihetetlen körülmények között megörökölt balatoni kúriájuk felújításba és hisznek abban, egy szezon alatt nemcsak tökéletes állapotú, vendégseregek fogadására alkalmas palotát építenek, hanem sikeres borászati vállalkozásukat is be tudják indítani. Ó, a boldog tudatlanok! - mondanánk hóbortosnak tűnő ötleteikre, ha nem ismernénk már jól a könnyelműségében is csalhatatlan ösztönű házaspárt. Az édesvízi mediterrán életformába, a szőlőültetvényekbe és a varázslatos Balatonba és természetesen, a nekik új otthont adó falu lakóiba egy életre beleszerető T. G. és Françoise számára finoman szólva sem indulnak zökkenőmentesen a dolgok: nemcsak az egyre jobban elmérgesedő szomszédi háborúskodással és a kúria körüli felújítási hercehurcával, hanem Oaks bogaras édesapjának hazaköltöztetésével is meggyűlik a bajuk. Ám minden nehézség ellenére Oaksék szép lassan ráébrednek, hogy a Fenséges Rommal nemcsak új otthonra, hanem egy szép, nagy családra is szert tettek. Tóth Gábor Ákos háromkötetesre tervezett sorozatának második részében újra elmerülhetünk a semmi mással nem összetéveszthető, igazi balatoni mediterrán vidék hangulatában és életérzésében. Teljes cím: Szerelmem, Balaton - Édesvízi mediterrán 2. Eredeti cím: Nyelv: magyarMegjelenés: 2014Kötésmód: cérnafűzött kötöttOldalszám: 320Méret [mm]: 125x200x18ISBN: 6155373466EAN: 9786155373466

„Sok mindent elmondtak és leírtak már az öregségről – például hogy ez egy állapot, amit mindenki másképp él meg –, de ritkábban merül fel az a kérdés, hogy fel lehet-e készülni rá? Ha elmúltál negyven, és úgy érzed, kezedben tartod az életedet, kezdj el kételkedni ebben, mert valószínűleg a nagy önmegvalósításban elkövettél jó néhány hibát. Itt az alkalom, hogy korrigálj, mert később nem lesz rá lehetőséged: az öregség alattomosan magába süppeszt, mielőtt felocsúdnál.” (Tóth Gábor Ákos)

Ahogy telnek az évek, lassul a pörgés, lassul a tempó, s egyre többet morfondírozunk azon, honnan hová jutottunk. Kik voltak a társaink, s kiket vesztettünk már el, s ki lesz a következő, aki itt hagy bennünket? Az öregedés óhatatlanul felértékeli az időskor értékeit, kezdjük jobban megbecsülni saját öregeinket, ha még élnek. Ez a könyv azokhoz szól, akik akarnak, és tudnak tenni idősebb szeretteikért, hogy amikor azok elmennek - mert ez elkerülhetetlen -, ne kelljen ostorozni, vádolni magukat a ki nem mondott szavakért, az elmulasztott gesztusokért.

Ahogy telnek az évek, lassul a pörgés, lassul a tempó, s egyre többet morfondírozunk azon, honnan hová jutottunk. Kik voltak a társaink, s kiket vesztettünk már el, s ki lesz a következő, aki itt hagy bennünket? Az öregedés óhatatlanul felértékeli az időskor értékeit, kezdjük jobban megbecsülni saját öregeinket, ha még élnek. Ez a könyv azokhoz szól, akik akarnak, és tudnak tenni idősebb szeretteikért, hogy amikor azok elmennek - mert ez elkerülhetetlen -, ne kelljen ostorozni, vádolni magukat a ki nem mondott szavakért, az elmulasztott gesztusokért.

T. G. Oaks boldogan élte a kanadai magyarok álmosítóan unalmas életét egy hamiltoni kertes házban: önként hódolt be bolondos felesége egyre-másra következő aktuális hóbortjának, néha meglátogatta kissé bogaras édesapját az öregek otthonában. A hirtelen jött örökség értékesítésének ügyében nagy duzzogva a Balatonhoz utazik, ám a magyar tenger és annak édesvízi mediterrán lüktetése szépen lassan felőrli minden ellenérzését az óhazával kapcsolatban. A tóparti falu különc lakói először ugyan az őrületbe kergetik, de egy jó balatoni halászlé és egy pohár hűs kéknyelű után máris más színben fest az a bizonyos öreghegyi szőlőskerttel körbevett Fenséges Rom, amelyet ráadásul még egy titokzatos legenda is övez. Tóth Gábor Ákos háromkötetesre tervezett sorozatának első részében a kiváló toszkán és provanszi minták ihlette élményirodalomba kóstol bele, hogy soha nem látott szemszögből mutassa be a Balaton-felvidék ellenállhatatlan hangulatát.