Endre Tóth

"Sokszor előfordult, hogy amikor feltettem forralni a vizet a tésztának, még eszembe jutott egy újabb ötlet. Jó dolog, megnyugtatom magam: ha elfogynak ezek a tésztás receptek, lesznek újabbak is." Ízelítő a tartalomból: borjúhussal töltött palacsintabatyu, párizsi szelet, tonhalas spagetti, körtés-sonkás pizza, Debreceni zöldséges tarhonya, epres palacsinta.

Nálunk is egyre inkább divatba jön, hogy egy-egy kerti vidámság alkalmával nem feltétlen bográcsos ételeket készítünk, hanem sütünk. Barbecue, grill, ahogy tetszik. Persze a nyár rövid, ezért úgy állítottam össze ezeket a recepteket, hogy akár a kony hában is neki tudjunk látni. Tudom é, hogy nem lesz ugyanolyan, de csak rajtunk múlik, hogy megőrizzük ilyenkor is a nyár hangulatát. A recepteken nem fog múlni, ígérem!" (A Szerző)

A magyar királyok koronázási jelvényeit a XI. századi európai szokásoknak megfelelő tárgyak alkotják. Az Árpád-kor folyamán a koronázásnál, amelynek során egyházi szertartás keretében a jelöltet királlyá avatták, a korona, a jogar, az országalma és a kard használata állandósult. Az utóbbi kettő az elveszettek pótlására később került az együttesbe. A koronázási viseletben a palást - magyar jellegzetességként - a koronázási ornátus állandó részévé vált. A jelvények kiválasztását a XII. század folyamán az határozta meg, hogy az első magyar uralkodó, Szent István személyéhez kapcsolódtak-e. A relikviák, viszontagságos sorsuk ellenére, Európa legrégebbi koronázási együttesét képezik. A jelvények harminchárom év után, 1978-ban kerültek vissza Magyarországra. 1999-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak láthatók, ahol a magyar történelem, egyúttal a magyar királyok számos kiemelkedő emlékét is őrzik,. 2000-től a Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a kardot az Országház kupolatermében állították ki. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A kötet ismerteti a magyar királykoronázások szertarását, a jelvények kialakulását, leírását és történetét. Első ízben jelennek meg együtt, egy kötetben a koronázási jelvények és a koronázásokon használt egyházi liturgikus tárgyak, valamint kétszáz év után a koronázási jelvényekről 1792-ben készített színes metszetek. Tóth Endre több évtizedes kutatását foglalja össze, megelőlegezve egy készülő monográfia eredményeit. Szelényi Károly színes felvételei pedig jól érzékeltetik a középkori ötvösség és textilművészet egyedülálló értékeinek szépségét.

"Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták." (a Kiadó)

Tóth Endre régész professzor nagymonográfiája a magyar Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről több évtizedes kutatómunka eredményeként született meg. Az impozáns képanyaggal rendelkező, egyszerre tudományos igényű és olvasmányos kötet több mint száz, eddig még nem publikált, újonnan készített fotóval bővült. A számos részletfotót, ábrát, magyarázatot, kiegészítő táblázatot is tartalmazó könyv a magyar királyság megalapításától a koronázási szertartásokon keresztül a közelmúltig terjedően, több aspektusban és számos európai kitekintéssel tárgyalja a Szent Korona keletkezésének rejtélyeit, valamint a jogar, az országalma, a palást és a koronázási kard történetét. A témában évtizedek óta nem látott napvilágot ilyen nagy volumenű tudományos kiadvány, mint Tóth Endre összegző munkája, amelyet a szerző néhai mesterének, a magyar őstörténet neves kutatójának, László Gyulának ajánl. A kötet az Országház Könyvkiadó Nemzet Főtere Kézikönyvek sorozatának első része.