Dermot Turing

''It is inspirational.’ – Helen Fry, author of Women in Intelligence''An important and exciting contribution to the history.’ – Clare Mulley, author of Agent ZoBletchley Park is remembered as a land of male intellectuals who were supported by a staff of women in menial roles, with figures such as Alan Turing, William Tutte and John Tiltman taking centre stage. These are the men who worked on the fearsome Enigma and Lorenz ciphering systems – the men who helped sway the course of the war in the Allies’ favour.But, as is often the case in the historical record, this is not the whole story. Women were not just secretaries and assistants: they had serious full-on codebreaking roles. And this was not just at Bletchley, or in the UK, or even only in the Second World War. These were women like Margaret Rock, who solved Enigma and other machine problems; Agnes Driscoll, the first US Navy codebreaker; and Asta Friedrichs, who postwar became a prime source for information on German Foreign Office codebreaking. Yet, when the histories were written, these women – and many more besides – somehow got left out.Who were they? What did they achieve? How did they ‘vanish’? In Misread Signals, expert codebreaking historian Dermot Turing turns his attention to these long-ignored women and puts their contributions back in the spotlight where they belong.

Ki volt valójában Alan Turing? Dermot Turing a családi levelezések, korabeli dokumentumok, valamint ismerősök és rokonok visszaemlékezései alapján írta meg nagybátyja hiteles és átfogó életrajzát. Alan Turing mítosszá vált figurája ugyanis szinte kitakarja az egykor élt matematikust. Ebben a könyvben nyomon követhetjük, ahogy a talpraesett, de nehezen barátkozó gyerek azzá a különc tudóssá válik, aki majd döntő szerepet játszik a második világháború végkimenetelének alakításában. Megtudhatjuk, hogy bár valójában soha nem volt professzor, hogyan ragadt rá a "Prof" becenév, szó esik Neumann Jánoshoz fűződő viszonyáról, és nem utolsósorban úttörő kódfejtői és számítástechnikai munkájáról. Az életrajz bemutatja azt is, hogy Turing abban az időben bűncselekményként értelmezett homoszexualitása milyen tragikus pillanatokhoz vezetett az életében, olvashatunk az ellene indított eljárásokról és meghurcoltatásáról. A könyv kitér a halálát övező bizonytalanságokra is. A szerző színes és részletes portrét fest az esendő emberként ábrázolt, de kivételes életutat bejáró, sőt túlzás nélkül zseninek nevezhető Alan Turingról.

Az Enigma feltörése a második világháborús legendárium része, amellyel a történészektől kezdve a hollywoodi forgatókönyvírókig sokan foglalkoztak. Utóbbiak ugyan gyakran egy kiváló elme vagy egy veszélyesebb esemény köré szőve leegyszerűsítették a történelmet, azt viszont elérték, hogy ennek az elméleti áttörésnek a ténye és a jelentősége közismert legyen. A história az első világháború végén veszi kezdetét. A szabadságát visszanyert Lengyelországnak elemi érdeke volt, hogy minden német üzenetet dekódoljon. Míg ők elsősorban technikai fejlesztésekben gondolkodtak, a franciák a kémkedés hagyományos formáit űzték. Ehhez a kettőshöz csatlakoztak eleinte hűvösen, majd egyre elszántabban az angolok. A három náció betűkódja az X, Y és a Z. A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden. A szerző az angol kódtörő csoport talán leghíresebb alakjának, Alan Turingnak az unokaöccse, ám a történetben ezúttal máshová helyezi a hangsúlyt: miközben betekinthetünk a kémtörténetek kulisszái mögé, a kódfejtés művészetét és az együttműködés erejét csodálhatjuk.