István Váncsa

Váncsa István hat évvel ezelőtt megjelent és rögtön klasszikussá vált Lakoma című monumentális szakácskönyvsorozatának harmadik kötetét bővített kiadásban, nyolcszáznegyven recepttel és huszonkilenc szórakoztató, lebilincselő gasztroesszével veheti kézbe az olvasó. A Francia lakoma egyszerre kimeríthetetlen szakácskönyv és sziporkázóan szellemes, mesterien megmunkált irodalmi szöveg, melyből kiderül, hogyan lett egy Madeleine Paulmier nevezetű szobalány Proust ikonikus süteményének névadója, mi köze az athéni demokrácia szárba szökkenésének az osztrigahéjhoz, vagy a bouillabaisse nevű híres hallevesnek Venus Marssal megejtett félrelépéséhez, és mit szólt az egészhez Vulcanus.Profi szakácsoknak, kezdő és haladó konyhaművészeknek, a kultúrtörténet szerelmeseinek egyaránt kötelező olvasmány.

Szűk évtizede jelent meg és vált rögtön klasszikussá Váncsa István Lakoma sorozatának az itáliai konyhákat bemutató kötete, amelynek most jelentősen bővített, csaknem ezer receptet és negyvenhárom izgalmas gasztroesszét - s egyben különleges, szellemes-míves irodalmi szöveget - tartalmazó példányát veheti kézbe az olvasó, a tradicionális olasz gasztronómia pazar tárházát. Megtudhatjuk belőle, miért rúgta ki Verdi a szakácsai többségét, szükségből lett-e Beethoven kedvenc fogása a sajtos makaróni, hogyan készül Horatius levese, a Három Velence marhapörköltje, a Donizetti-torta, vagy például hogyan olvassuk az Ulyssest. Ahogy a tömény és nagyon markáns ízű, valójában csaknem ihatatlan innivalókat, mondjuk a Friuli-Venezia Giuliából való Amaro Nonini Quintessenziát szokás. Cseppenként.Profi séfeknek, alkalmi főzőcskézőknek és egyszerű irodalomkedvelőknek egyaránt kihagyhatatlan.

Lassan másfél évtizede jelent meg először - és vált rögtön klasszikussá - Váncsa István Lakoma című monumentális szakácskönyvsorozatának első része. Az azóta több kiadást megélt kötet jelentősen bővített változatát veheti kézbe az olvasó, csaknem nyolcszáz receptet és negyvenkét esszét tartalmaz. Kiválóan használható szakácskönyv és élvezetes olvasmány, lényege a teljesen egyedi, szubjektív, szellemes-míves irodalmi szöveg. Megtudhatjuk belőle, miért Dante tollára való az avatatlan személy és egy komolyabb csili találkozása, hogyan szabadulhatunk, ha ránk ül egy teve, mi köze a francia délnyugat konyhájának a sólethez, hogyan készül a szultán gyönyöre, a sajttorta nadrág nélkül vagy épp a vezír ujja. Profi gasztronómusoknak, alkalmi főzőknek és fotelséfeknek egyaránt kihagyhatatlan.

Mi ?köze az édesköménynek a biszbaszhoz? Hogyan köthető a blachan, ez az apró rákok és sózott halak napon érlelésével készülő (és rendkívül büdös) indonéz hozzávaló a mi vajtökünkhöz? Hogyan készíthetjük el a Hidegen mosolygó szőke márki nevezetű, epres-csokoládés receptet? Csupa kínzó kérdés, amelyeket új szakácskönyvében Váncsa István nemcsak feltesz, hanem rendre meg is válaszol. A szerző új kötetének receptállománya alapanyagok köré csoportosul, vagyis (saját szavai szerint) a mindennapi élet valóságos problémáira keres válaszokat. Szervező elve a szezonalitás, tudjuk meg Váncsától, tekintve, hogy az ételkészítés alapanyagai jórészt az évszakokhoz kapcsolódnak. „Tavasszal csirkét ettünk, nyáron jércét, ősszel kacsát-libát, telente disznóhúst, ám erre már csak a legöregebbek emlékeznek. A nagy élelmiszer-áruházakban évszakoktól függetlenül mindig ugyanazt látni, de valódi csirkét vagy jércét soha; ezeknek a szavaknak az eredeti jelentése mostanra feledésbe merült. Ez a könyv mindazonáltal próbál úgy tenni, mintha továbbra is normális életet élnénk egy normális világban, szerzője tehát kegyes hazugságot terjeszt. Ettől jó a közérzete.” Az Évszakok ízei szórakoztat, tanít, elgondolkodtat, és mellesleg 240 izgalmas recepttel szolgál – mi többet várhatnánk egy szakácskönyvtől?

Váncsa István szakácskönyvének új, bővített kiadásában negyven év munkáját gyűjti egybe. Hatalmas receptanyagot, 1125 különleges receptet tartalmaz, miközben a konyhaművészeti ismeretek valóságos enciklopédiája. Mindaz benne van, amit a gasztronómiáról egyáltalán tudni érdemes. Szó esik benne a világegyetem létezését meghatározó fizikai állandók és a marhafarok különös, misztikus kapcsolatáról, a rákok víz alatti hetvenkedésének matematikai vonatkozásait leíró Rayleigh–Plesset típusú egyenletekről, a polip hátborzongatóan fejlett intelligenciájáról, a konyhaművészet történeti, filozófiai, művészeti hátteréről, arról, mi köze a levesfőzésnek a hadművészethez, a magyar lakodalmas birkának Belső-Ázsiához, a töltött káposztának Perzsiához, ki volt Prométheusz, és egészen pontosan mennyire volt részeg akkor, amikor hazavitte a tüzet. A kötet kibővült az eddig írott legalaposabb lecsóismereti értekezéssel, a kolbászok világának pazar, globális horizontú áttekintésével (persze a csabaitól indulva, amit a szerző a kozmosz gyémánttengelyének tekint); továbbá egy italfejezettel, amelyből kiderül, szükséges-e a forralt bor készítéshez az Edda című óskandináv mitologikus versfüzér teljes szövegét, de legalábbis Oddrún siralmának első szakaszát az utolsó szóig fejből tudnunk (igen).

A lakoma folytatódik - a Földközi-tenger keleti medencéje és Olaszország után Váncsa István ezúttal a francia konyha rejtelmeibe vezeti be az olvasót. A Lakoma - A francia konyha legfinomabb ételeiből ugyanakkor nem pusztán szakácskönyv: életszemlélet inkább, az emberi szellem lenyomata a gasztronómián keresztül. Gondolatgazdag, akár egy filozófiai mű, és bár elmélkedéssel még senki nem lakott jól, Váncsa bebizonyítja, hogy a gondolat lehet az étel fűszere. Hogyan működik egy vándorpiac? Mi az előétel jelentősége? Miért fontos csalánleves? Az esszék olvasása egyfajta meditáció a főzés gyakorlata előtt, hiszen az ételnek is más íze lesz, ha tudjuk, mi formálta olyanná, amilyen

A lakoma folytatódik - a Földközi-tenger keleti medencéje és Olaszország után Váncsa István ezúttal a francia konyha rejtelmeibe vezeti be az olvasót. A Lakoma - A francia konyha legfinomabb ételeiből ugyanakkor nem pusztán szakácskönyv: életszemlélet inkább, az emberi szellem lenyomata a gasztronómián keresztül. Gondolatgazdag, akár egy filozófiai mű, és bár elmélkedéssel még senki nem lakott jól, Váncsa bebizonyítja, hogy a gondolat lehet az étel fűszere.  Hogyan működik egy vándorpiac? Mi az előétel jelentősége? Miért fontos csalánleves? Az esszék olvasása egyfajta meditáció a főzés gyakorlata előtt, hiszen az ételnek is más íze lesz, ha tudjuk, mi formálta olyanná, amilyen.

Váncsa István szakácskönyvének új, bővített kiadásában negyven év munkáját gyűjti egybe. Egyedülálló mű, amely szakácskönyvnek nélkülözhetetlen, olvasmánynak pedig roppant szórakoztató. Hatalmas receptanyagot, 1125 különleges receptet tartalmaz, miközben a konyhaművészeti ismeretek valóságos enciklopédiája. Mindaz benne van, amit a gasztronómiáról egyáltalán tudni érdemes. Szó esik benne a világegyetem létezését meghatározó fizikai állandók és a marhafarok különös, misztikus kapcsolatáról, a rákok víz alatti hetvenkedésének matematikai vonatkozásait leíró RayleighPlesset típusú egyenletekről, a polip hátborzongatóan fejlett intelligenciájáról, a konyhaművészet történeti, filozófiai, művészeti hátteréről, arról, mi köze a levesfőzésnek a hadművészethez, a magyar lakodalmas birkának Belső-Ázsiához, a töltött káposztának Perzsiához, ki volt Prométheusz, és egészen pontosan mennyire volt részeg akkor, amikor hazavitte a tüzet. A kötet kibővült az eddig írott legalaposabb lecsóismereti értekezéssel, a kolbászok világának pazar, globális horizontú áttekintésével (persze a csabaitól indulva, amit a szerző a kozmosz gyémánttengelyének tekint); továbbá egy italfejezettel, amelyből kiderül, szükséges-e a forralt bor készítéshez az Edda című óskandináv mitologikus versfüzér teljes szövegét, de legalábbis Oddrún siralmának első szakaszát az utolsó szóig fejből tudnunk (igen).

Váncsa István szakácskönyvének új, bővített kiadásában negyven év munkáját gyűjti egybe. Egyedülálló mű, amely szakácskönyvnek nélkülözhetetlen, olvasmánynak pedig roppant szórakoztató. Hatalmas receptanyagot, 1125 különleges receptet tartalmaz, miközben a konyhaművészeti ismeretek valóságos enciklopédiája. Mindaz benne van, amit a gasztronómiáról egyáltalán tudni érdemes. Szó esik benne a világegyetem létezését meghatározó fizikai állandók és a marhafarok különös, misztikus kapcsolatáról, a rákok víz alatti hetvenkedésének matematikai vonatkozásait leíró RayleighPlesset típusú egyenletekről, a polip hátborzongatóan fejlett intelligenciájáról, a konyhaművészet történeti, filozófiai, művészeti hátteréről, arról, mi köze a levesfőzésnek a hadművészethez, a magyar lakodalmas birkának Belső-Ázsiához, a töltött káposztának Perzsiához, ki volt Prométheusz, és egészen pontosan mennyire volt részeg akkor, amikor hazavitte a tüzet. A kötet kibővült az eddig írott legalaposabb lecsóismereti értekezéssel, a kolbászok világának pazar, globális horizontú áttekintésével (persze a csabaitól indulva, amit a szerző a kozmosz gyémánttengelyének tekint); továbbá egy italfejezettel, amelyből kiderül, szükséges-e a forralt bor készítéshez az Edda című óskandináv mitologikus versfüzér teljes szövegét, de legalábbis Oddrún siralmának első szakaszát az utolsó szóig fejből tudnunk (igen).

Váncsa István nagy sikert aratott szakácskönyve, a Lakoma második része az olasz konyha remekeit veszi sorra - a szerzőtől már megszokott módon, szórakoztató, irodalmi, anekdotázó stílusban. A komoly kutatómunkával összeállított gasztronómiai vallomás a tradicionális olasz étkezés tagolásához igazodva négy nagyobb részből áll: Antipasti, Primi, Secondi és Dolci. Az olvasó ízlése dönti el, hogy lineárisan halad-e a talján konyhatörténelemben, vagy kedvére szemezget a receptek között, egy-egy tájegységre, ételfélére koncentrálva. A Lakoma második része méltó folytatása az első kötetnek, és ahhoz hasonlóan a gasztronómiai félmúltnak állított emlék, a tradicionális olasz ízek és hangulatok öröksége a jövő generációinak.

Váncsa István nagy sikert aratott szakácskönyve, a Lakoma második része az olasz konyha remekeit veszi sorra - a szerzőtől már megszokott módon, szórakoztató, irodalmi, anekdotázó stílusban. A komoly kutatómunkával összeállított gasztronómiai vallomás a tradicionális olasz étkezés tagolásához igazodva négy nagyobb részből áll: Antipasti, Primi, Secondi és Dolci. Az olvasó ízlése dönti el, hogy lineárisan halad-e a talján konyhatörténelemben, vagy kedvére szemezget a receptek között, egy-egy tájegységre, ételfélére koncentrálva. A Lakoma második része méltó folytatása az első kötetnek, és ahhoz hasonlóan a gasztronómiai félmúltnak állított emlék, a tradicionális olasz ízek és hangulatok öröksége a jövő generációinak.

Váncsa István keresett, különleges szakácskönyve, a Lakoma című sorozat első darabja most új kiadásban, változatlan tartalommal jelenik meg: a Mediterráneumból a görög, török, ciprusi, libanoni, egyiptomi, marokkói, tunéziai és máltai konyhákat fogja át, hatszázötven kivételesen finom recepttel. A kötet nem csupán jól használható szakácskönyv, hanem fölöttébb élvezetes olvasmány is, kevéssé ismert kulturális, gasztronómiatörténeti érdekességek szórakoztató tárháza. Lényege a teljesen egyedi, szubjektív, szellemes-míves irodalmi szöveg. "Váncsa természetesen önmaga jéghegyének csúcsa, minden odavetett könnyű félmondat mögött egy élet gyakorlata és ezen gondolkodásban eltöltött élet bölcsessége, bölcseletisége bujdosik - mégis el tudja velünk hitetni, hogy érdemes, érdemes belevágnunk, érdemes hosszú távúan gondolkodni, és már két nappal a tervezett fogyasztás időpontja előtt venni egy mirelit fácánt." (Esterházy Péter) A Lakoma hamarosan megjelenő második része az olasz konyha legfinomabb ételeit veszi sorra.