Ildi Vibók

Jonatán királyfi családja azt szeretné, ha a fiatalúr bátrabb, illemtudóbb és kevésbé válogatós lenne. Ő azonban sajnos fél felmászni a lombházikóba, dühbe gurul, ha nem ő nyer a társasban, és undorodik a nagyi tökfőzelékétől. Azt kívánja: bárcsak soha többé ne kellene se félnie, se dühöngenie, se undorodnia. Amikor egy kezdő varázslólány segítségével kívánsága teljesül, eleinte úgy tűnik, végre minden megoldódott. Ám hamarosan kiderül: aki nem tud félni, dühöngeni vagy szomorkodni, az örülni se képes igazán. A háromszoros Hubby-díjas Vibók Ildi gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató meséje arról szól, hogy miért olyan fontosak az érzéseink - még a kellemetlenek is -, és hogyan tanulhatunk meg bánni velük. Ahogy haladunk a történetben, észrevétlenül tanuljuk meg olvasni testünk jelzéseit, értjük meg, miről ad hírt a torokgombóc vagy a pocakvulkán, és hogy mindez egyáltalán nem szégyellnivaló, hanem természetes, emberi dolog. Szegleti Gabriella, a Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa a fejezetek végén konkrét gyakorlatokat és játékokat kínál ahhoz, hogy a gyerekek ne csak elfogadni tudják az érzelmeiket, hanem kezelni is - legyen szó a szomorúság vagy a düh csillapításáról, esetleg a félelem megzabolázásáról. A szülőknek abban segít a kötet, hogy jól támogassák gyermekeiket - anélkül, hogy helyettük oldanák meg a problémáikat és elvennék tőlük a tanulás lehetőségét. Így életre szóló ajándékot adhatnak nekik: az érzelmi önszabályozás felbecsülhetetlenül fontos képességét.

Bimbi, a kiselefánt boldogan él családja körében a napsütötte afrikai szavannán. Ám egy nap a fejére pottyan Alfréd, a túlmozgásos, tudálékos gepárdkölyök, és a nyugodt, békés napoknak máris vége. Tényleg éhen hal Bimbi, ha nem tanul meg ugrálni? Tényleg nem madár az, aki nem tud repülni? Tényleg buta az, aki kicsit lassabban tanul másoknál? Tényleg nem szabad szóba állni azzal, aki nem ugyanolyan, mint mi? Szerencsére a bölcs Rozál tudja a választ valamennyi kérdésre. Vibók Ildi okos-vicces meséjéből sok mindent megtudhatunk az afrikai állatokról és nagyon is emberi problémáikról.

Mit tanítanak a mesék a női lélekről, gyógyulásról és kiteljesedésről - ma, nekünk? E hiánypótló kötet mély belső utazásra hív: a női lélek fejlődési útját járhatjuk be tizenhárom népmese hősnőivel együtt. A világ legkülönbözőbb tájairól származó történetek zöme először jelenik meg magyarul. Női főszereplőik változatos próbákon, veszteségeken és felismeréseken keresztül találnak rá önmagukra - és a belső szabadság lehetőségére. A kötet különlegessége az interaktív módszertan, mely lehetővé teszi, hogy a mesék üzenete személyessé váljon és nehézségek idején kapaszkodót nyújtson. Az ajánlások eligazítanak abban, hogy milyen élethelyzetben érdemes az adott történetet elővenni. A Tükör fejezetek a mesék mélylélektani elemzését tartalmazzák, rávilágítva a bennük rejlő archetípusos mintázatokra, erőforrásokra és belső átalakulási folyamatra. Mindezeken felül önismereti kérdések és gyakorlatok segítik az olvasót saját útjának felfedezésében. A népmesék időtlen pszichológiai mintázatokat hordoznak. Megmutatják, hogy bár a női életút koronként és kultúránként más-más formát ölthet, hasonló belső tapasztalatokon keresztül vezet. A hősnők alámerülnek belső világukba, szembenéznek a félelmeikkel, és rátalálnak azokra az erőforrásokra, amelyek segítik őket a gyógyulásban, saját teljességük megélésében. Miután végigjárják a hősnő útját, magabiztosabbá válnak, szabadabbak lesznek, és végre nem félnek megmutatni a valódi önmagukat. Felfedezik azt a belső erőt, amely valódi változásokat indíthat el a külvilágban is. A kötet a 16 éven felüli lányok és nők önismereti munkáját támogatja, de értékes segédeszköz lehet terapeuták, coachok, pedagógusok számára is, ha női kört vezetnek, illetve egyéni és csoportos foglalkozásokat tartanak. A férfi olvasóknak pedig bepillantást nyújt a nők belső világába.

Mama, Papa, kislány, kisöcsi – ideális család… lehetne. Csakhogy ehhez a családhoz tartozik néhány kutya, egér, papagáj, kaméleon, gyík, béka, kígyó, aranyhal, bütykös csótány, sáska és pár ezer madárpók is. Nem csoda, hogy itt mindig történik valami. Költözni csakis a legnagyobb télben lehet, esküvőre menet a legfontosabb beszereznivaló egy hörcsögketrec, és ugyan ki mással fordulna elő, hogy beleül egy bonctűbe vagy megharapja egy láma?! Mindennapos eset, hogy egy-egy állat megszökik, elindul feleséget keresni, karácsonyfadísznek képzeli magát vagy iskolába megy. Micsoda sztorik! Jó ég! Ez ám az igazi hangyás bagázs…

ADHD, autizmus spektrum zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, tik zavar… Szavak, melyeket gyakran frusztrált sóhajok és szemforgatások kísérnek, mert a külvilág sokszor csupán annyit lát, hogy az ilyen gyerekekkel MINDIG CSAK A BAJ VAN! Izegnek-mozognak, nem tudnak nyugton maradni, vagy éppen bosszantóan akadékoskodnak, totojáznak, elkésnek, elrontják, elfelejtik, eltévesztik, összekeverik, és egészen egyszerűen nem boldogulnak vele… Hogy mivel? Hát a hétköznapi feladatokkal, amelyek nekik gyakran igazi kihívást jelentenek. Közben azonban tele vannak jó szándékkal, és azok a dolgok, amelyek kívülről nézve olyan idegesítőnek és lehetetlennek tűnnek, belülről egészen máshogy festenek. Ha egyszer megnéznénk az ő szemükkel a világot, utána őket is másképpen látnánk. De hiszen megnézhetjük - ebben a könyvben! Egyik legtehetségesebb magyar gyerekkönyvírónk, a kétszeres Hubby-díjas Vibók Ildi a Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusának, Szegleti Gabriellának a segítségével bújt e különleges gyerekek bőrébe, hogy valódi empátiával és melegszívű humorral mutassa meg sajátos világukat. A szerzők meggyőződése szerint a neurodiverzitás, vagyis az idegrendszer működésének különböző, sokszínű volta nem átkot, hanem értéket jelent. Ám ahhoz, hogy ezt az értéket képesek legyünk megfelelően óvni és ápolni, értenünk kell, hogy mivel állunk szemben. E könyv elsődleges célja, hogy a megértést segítse, mind az érintett gyerekek, mind neurotipikus társaik, a szülők és a pedagógusok körében - mert a megértéssel együtt jár a nagyobb empátia és türelem is, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen szenvedniük különbözőségük miatt, s erősségeik kibontakozhassanak. A kötet a kedves, szívmelengető meséken kívül számos olyan gyakorlati tanácsot és játékötletet is rejt, melyek igazi segítséget jelenthetnek a szülőknek és pedagógusoknak a mindennapokban.

A világ egyik legismertebb meséje a Jancsi és Juliska. Nem csoda hát, hogy a német írónő - Adelheid Wette - amikor úgy döntött, hogy a gyerekei babaszínházához színdarabot ír, ezt a történetet választotta. És a mese - ha ez lehetséges - még az eredetinél is izgalmasabbra sikeredett. Mert hová tűnik a sok kisgyerek a békés, hegyvidéki falucskából? Tényleg létezik az erdő mélyén bujkáló gonosz, aki elrabolja őket? És ha létezik, ki állíthatja meg a mesterkedéseit? A lebilincselő meséhez Adelheid zeneszerző bátyja - Engelbert Humperdinck írt csodálatos muzsikát. Így született meg az opera, amely hamarosan a zeneszerető gyerekek és felnőttek kedvence lett világszerte. A Holnap Kiadó Opera Mesék sorozatában ezúttal Vibók Ildi mesél Jancsiról és Juliskáról. A történetet Almás Zsófi kedves rajzai keltik életre.

Leon, a kaméleon és barátai segítő totemállatoknak készülnek. De ők nem az embereknek akarnak segíteni, hanem a bajbajutott állatoknak. Első küldetésük egy medvefarmra vezet, ahol a fogságban tartott mackókat kell kiszabadítaniuk. Vajon sikerül nekik? A Most én olvasok!-sorozat kötetei szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott szövegek azoknak a gyerekeknek, akik először szeretnék átélni az önállóan elolvasott könyv örömét. A Pagony legjobb szerzői különböző nehézségi szinteken írnak meséket, és gondoskodnak arról, hogy a kezdő olvasók kedves, izgalmas, vicces történetekbe és sok szép képbe feledkezve tehessék meg ezt a fontos lépést.

Berti bácsi, a természetbarát feltaláló egy nap különös levelet kap. Valaki a Déli-sarkról a segítségét kéri! De vajon ki és miért? A bácsi nem sokat teketóriázik, hanem Béla, a papagáj, Amélia, a macska, Gáspi, a kaméleon, valamint egy Ismeretlen Idegen segítségével nyomozni kezd. És hogy mik azok a krillek, és hová tűntek? Nos, a könyv végére az is kiderül! Már tudsz olvasni? Mit gondolsz, el tudnál olvasni egyedül egy egész regényt? Próbáld meg! A Zseblámpás Könyvek egész biztosan neked valók! Nagybetus, nem túl hosszú, izgalmas és vicces történetek várnak! Készíts be a takaró alá egy zseblámpát is, mert ezeket a könyveket nem fogod tudni letenni!

Ez a könyv Liszt Ferencről és tizenkilenc Magyar Rapszódiájáról szól. Hosszú évtizedekig írta, csiszolta, cirógatta, dédelgette őket. Az ide tartozó darabok nagyon különbözőek, de mindegyiket olyan dallamok ihlették, amiket a zeneszerző a magyar, vagy a cigány népzenéhez tartozóknak gondolt. A Magyar Rapszódiákhoz nem tartoztak történetek. Eddig. De most kitaláltam hozzájuk egyet. És az a jó, hogy ezt te is bármikor megteheted! És rögtön rajzolhatsz is a mesédhez, ahogy Szimonidesz Hajnalka is rajzolt Liszt Ferenc csodálatos muzsikájához és a hozzá írt meséhez.

Veled is előfordul, hogyha megakadsz a tanulásban, akkor szeretnél egy igazi SZUPERAGYAT? Milyen jó lenne mindent elsőre érteni és megjegyezni! Emma is pont így érez, amikor az előtte tornyosuló házi feladatokra gondol. El is indul Dokihoz, mert tudja, hogy ő épp a szuperagyat kutatja az egerei segítségével. Hamarosan ki-derül, hogy Emmának már így is nagyszerű agya van: egy csomó mindent megért, megjegyez, feldolgoz századmásodpercek alatt. Hogy hogyan? Megtudhatod, ha Emmával és Dokival együtt bebarangolod az agypalotát, ahol a hallás, a látás, a beszéd, a memória és még sok más működéséről mesélnek az idegsejtek.

Vajon fiúnak jobb lenni vagy lánynak? Felesleges az időt ismerkedésre pazarolni, vagy jó megnézni, ki lesz a gyerek ­apja-anyja? Mi a jobb, ha a szülők gondoskodnak a kicsinyeikről, vagy önállóságra nevelik őket? Az állatvilágban mindenre van példa és ellenpélda. Van, amikor az ivartalan szaporodás a leghatékonyabb, de az is előfordul, hogy az apai gondoskodás biztosítja a túlélést. Vibók Ildi új könyvében a párválasztás, szaporodás és utódgondozás legkülönfélébb módozatait mutatja be az egysejtűektől az ízeltlábúak, halak, hüllők izgalmas életén át egészen az emlősökig. Elképesztő tényeken és humoros történeteken keresztül tudunk meg rengeteg mindent a minket körülvevő állatvilágról.

Kedves Olvasó! A kötetből, amit a kezedben tartasz, megismerheted Friedrich Schiller és Ludwig von Beethoven fordulatos életét, és tanúja lehetsz a IX. Szimfónia születésének is. De itt még nem ér véget a mese! Mert felbukkan két gyerek, és egyből varázslatos időutazásra invitálnak téged. Velük együtt te is találkozol Ludwiggal és Friedrichhel, és ugyan egy ízig-vérig mai kalandba pottyantok, de közben egy percre sem távolodtok el a muzsika káprázatos világától. Igaz barátságok születnek és - bármekkora is a kalamajka -, a végére talán hőseinknek sikerül kikeveredni belőle. Mert a szabály most is az: Minden jó, ha jó a vége! Vibók Ildi meséjét - mint már annyiszor - most is Szimonidesz Hajnalka csodálatos rajzai keltik életre.

Mindannyiunknak van családi története. Általában tudjuk is a főszereplők nevét legalább a dédszülőkig visszamenőleg, de csak kevesen látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi mindennapi döntéseinkben. Milyen mintákat kaptunk örökül, és mi mit adunk tovább? Amikor vesszük a bátorságot, hogy beleássuk magunkat saját családunk történetébe, könnyen járatlan utakon találhatjuk magunkat. A tankönyvekben leírt történelem és a nagyszüleink sokszor elismételt ifjúkori kalandja ugyanis általában köszönőviszonyban sincs egymással. Azt pedig csak nehezen ismerjük fel, miként hat a mi 21. századi életünkre a velünk és bennünk élő múlt. Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató és Vibók Ildi író közös könyve épp ezt a fontos láncszemet illeszti a folyamatba - egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét a huszadik század legviharosabb éveiben. S ennél többet is tesz: kérdéssorokkal és játékos feladatokkal segíti, hogy mélyebben megismerhessük saját családunk történetét, szókészletet és eszközöket adva ahhoz, hogy hozzáfoghassunk a mélyen gyökerező titkok, elvárások, kudarcok, előítéletek, megbánások és újrakezdések feltérképezéséhez. Ahogy a könyvben a nagymama meséje kalanddá simítja a megpróbáltatásokat, a szakember kérdéssorán végighaladva úgy szelídíthetjük meg mi is az évtizedek óta családi titokként velünk élő démonainkat. A (legalább kiskamaszkorú) gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló kötet tudományos kutatáson alapuló, sokoldalú önfejlesztésre alkalmas - és nem titkolt célja az is, hogy a generációkat a bennük élő történelmi múlt alapján hozza közelebb egymáshoz. Ezért a legjobb, ha az egyes fejezeteket követő kérdésekről a család közösen beszélget. Mert ha beszÉLÜNK, megválthatjuk magunkat: még a nehéz, traumatikus történetek is kevésbé fájnak majd. Így ráadásul nemcsak a közös múltról, de egymásról is sokkal többet tudhatunk meg, mint gondolnánk.

Szokták neked mondani, hogy nem értesz a szóból, ha a sokadik felszólításra sem indulsz el mosakodni? Szerinted a halapuka hogyan mondja el a kicsinyének, hogy ideje lefeküdni aludni? A denevérmama hogyan találja meg a több ezer fős ­denevércsapatban a kicsinyét? Az egysejtűek hogyan tudnak jelezni a haverjaiknak, ha veszély közeleg? És a tigris minek karmolja szét a fa törzsét, a madarak miért növesztenek feltűnő színű tollakat? Vibók Ildi legújabb könyvében fény derül rá, hogy miképp kommunikálnak szaggal, ízzel, kémiai jelekkel, hanggal, látvánnyal, mimikával, érintéssel az állatok. Mert nemcsak beszélgetni lehet, hanem feromonnyomokat hagyni, grimaszolni, dürrögni, táncolni és kurkászni is. Ismerd meg az állatok nyelvét!

Gondolkoztál már azon, hogy a füled miért pont ugyanolyan, mint apué, az orrod meg, mint anyué, de egyébként egyáltalán nem hasonlítasz rájuk, hanem pont olyan vagy, mint... saját magad? Vajon mi az a titkos recept, amitől épp ilyen lettél, és hol rejtőzik benned? Honnan tudja a tested, hogy kisbaba korodban nem kell bajuszt növesztened, sőt, ha lány vagy, akkor lehetőleg soha? Az öröklődés és a gének nyomába indul Emma és Doki - és persze megint egy csomó érdekes alakkal találkoznak, akik mind-mind Emmában laknak, és végzik a munkájukat: lemásolják a géneket, rohannak a fehérjegyárba dolgozni, vagy éppen megszerelik, ha elromlik valami. Sőt, van köztük igazi nyomozó is, akinek a segítségével akár bűnügyeket is fel lehet deríteni! Vibók Ildi mindenre kiterjedő, mégis könnyen befogadható, mesés magyarázatait Mayer Tamás rajzai teszik még érthetőbbé.

Emma királykisasszony nem fél semmitől. Semmitől, csak az ol-tás-tól. Úgyhogy el is dönti, ő bizony nem akar oltást kapni, és ezt anyukája engedélyével közli is tudós háziorvosával. Doki nem erőszakoskodik, csak előveszi csodafegyverét: a varázskönyvet, ami megmutatja, milyen jó fej testőrség dolgozik éjjel-nappal azon, hogy legyőzze az Emmát támadó ádáz vírusokat és bacikat. Ám sajnos néha ők sem elég erősek, és ilyenkor jól jön nekik egy kis segítség, némi előképzettség és edzés. Na, itt jönnek képbe a védőoltások... és végül Emma is rájön, hogy megéri kibírni azt a pár másodpercnyi fájdalmat az egészségért cserébe.