Kurt Vonnegut strana 2 z 8

Rudy Waltz hasn't had it easy. After accidentally committing manslaughter at the age of twelve, the traumas life continued to throw at him seemed almost inconsequential. Now fifty-four, an expat living in Haiti, he's reliving the harrowing moments of his life that have left him in his current disillusioned state. But perhaps his ancestors, among them a father who was an unwitting patron of Adolf Hitler, have predestined him for the mad life he's lead. In Deadeye Dick Vonnegut expertly probes the ties between generations, and questions the conventional notions of morality. `Vonnegut is George Orwell, Dr Caligari and Flash Gordon compounded into one writer ... a zany but moral mad scientist' Time `The master at his quirky, provocative best' Cosmopolitan

50th ANNIVERSARY SPECIAL EDITION As a young man and a prisoner of war, Kurt Vonnegut witnessed the 1945 US fire-bombing of Dresden in Germany, which reduced the once proudly beautiful city to rubble and claimed the lives of thousands of its citizens. For many years, Kurt tried to write about Dresden but the words would not come. When he did write about it, he combined his trademark humour, unfettered imagination, boundless humanity and keen sense of irony to create one of the most powerful anti-war books every written, and an enduring American classic. This special edition is published with notes of appreciation from some of the book's ardent fans (Kate Atkinson, Richard Herring, Robin Ince) as well as fascinating extra material from Vonnegut's archive which casts light on the genesis, reception and enduring influence of an iconic American classic. Design (c) DIEGO BECAS

New York Állam északi részén 1 tó partján 2 épület néz farkasszemet. Az egyik a Tarkington Egyetem, ahol Amerika leggazdagabb családjainak értelmi fogyatékos gyermekei is diplomát szerezhetnek. Odaát pedig az Athena börtön. Itt őrzik a sokszoros gyilkosokat. A fegyencek váratlanul kitörnek, átvágnak a befagyott tavon, és megszállják az egyetemet. Túszokat is ejtenek. Eugene Debs Hartke vietnami veterán. Az egyetem kirúgott fizikatanárából a börtön főfoglárja lesz. A regény pedig nem más, mint Hartke cédulákra rótt gyónása. Tárgyalására vár. Zendüléssel vádolják, és azzal, hogy ő tervelte ki és szervezte meg a foglyok kitörését. Vonnegut tizenharmadik regényében is bányakanári. Könyve: vészjelzés. Az emberiségre globális veszedelmek leselkednek. Hartke-Vonnegut ezért kondítja meg a toronyban a harangokat.

1969-ben jelent meg Kurt Vonnegut hatodik regénye, az Ötös számú vágóhíd. A szerző egy csapásra ünnepelt sztár lett. De mire rátalált a siker, Cape Cod-i háza kiürült. Gyermekei felnőttek és szétszóródtak a nagyvilágban. Házassága menthetetlenné vált. Ez az oka, hogy Vonnegut elhatározta: természetes családját "mesterséges nagycsaláddal" helyettesíti. "És körmöltem magamnak egy új családot, meg új fiatal férfikort. Ehhez színészeket kellett felfogadnom. A színészek a pénzemért azt mondták, amit mondatni akartam velük..." A Vonnegut-életmű "hivatalosan" egyetlen színműve még soha nem jelent meg magyarul, pedig a teljes életműkiadás a Wanda June nélkül aligha lehetne teljes. Az 1970-es bemutató óta közel fél évszázad telt el, de a darab szemernyit sem avult. Sőt! Aktuálisabb, mint valaha. Amerikától Angliáig folyamatosan előadják. A nézők új és új nemzedékei szeretnék tudni, ki lehet Wanda June.

Vonnegutot pályakezdése óta foglalkoztatták a lét és nemlét határmezsgyéjének kérdései, a halál utáni állapot természete. Jelen gyűjtemény riportjai ugyan képzeltek, de a riportalanyok – két kivétellel – valóságosak. Shakespeare, Newton és Hitler mellett szóhoz jutnak a kevésbé híresek is. Az ő földi pályafutásuk is méltó a túlvilágügyi tudósító, valamint az olvasók figyelmére. E lapokon találkozhatunk magával a címszereplővel, dr. Jack Kevorkiannal, a törvényes eutanázia, a „kegyes halál” bajnokával. Kilgore Trout is felbukkan, sőt hasznos tanácsokkal lát el bennünket népirtások esetére. Az élet és halál között ingázó rádióriporter szerepébe bújt Vonnegut abszurd „egypercesei” nemcsak mulattatnak és meghökkentenek, hanem meg is nyugtatnak. Ugyanis jókedvű jelentéseiből, továbbá Szent Péter szíves tájékoztatásából kiderül, hogy Pokol nem létezik. De ez nem biztos. „Isaac – mondtam neki –, a Guiness Rekordok Könyvében lenne a helyed. – Hogy a tizenegy kilós, két macskát is kitikkasztó, Gyagya nevű kakas mintájára szintén halhatatlan lehessek? Megkérdeztem, még mindig ír-e? – Folyamatosan! Ha nem írhatnék állandóan, ez a hely a pokol lenne a számomra… – Hála az égnek, nincs pokol… Csak még egy utolsó kérdést – esengtem. – Minek tulajdonítod hihetetlen termékenységedet? Isaac Asimov tömören válaszolt: – Menekülök. – Utóbb egy hozzá hasonlóan termékeny francia író, Jean-Paul Sartre híres szállóigéjét idézte: – A pokol a többi ember.”

Here for the first time is the complete short fiction of one of the twentieth century's foremost imaginative geniuses. More than half of Vonnegut's output was short fiction, and never before has the world had occasion to wrestle with it all together. Organized thematically--"War," "Women," "Science," "Romance," "Work Ethic versus Fame and Fortune," "Behavior," "The Band Director" (those stories featuring Lincoln High's band director and nice guy George Hemholtz), and "Futuristic"--these ninety-eight stories were written from 1941 to 2007, and include those Vonnegut published in magazines and collected in Welcome to the Monkey House, Bagombo Snuff Box, and other books; here for the first time five previously unpublished stories; as well as a handful of others that were published online and read by few. During his lifetime Vonnegut published fewer than half of the stories he wrote, his agent telling him in 1958 upon the rejection of a particularly strong story, "Save it for the collection of your works which will be published someday when you become famous. Which may take a little time." Selected and introduced by longtime Vonnegut friends and scholars Dan Wakefield and Jerome Klinkowitz, Complete Stories puts Vonnegut's great wit, humor, humanity, and artistry on full display. An extraordinary literary feast for new readers, Vonnegut fans, and scholars alike.

Dübörgött a nagy gazdasági világválság. Az utcákon és a főpályaudvaron fedél nélküli emberek tömege, akárcsak manapság. A lapok elbocsátásokról írtak, termőföldek kisajátításáról, bankcsődökről, akárcsak manapság. Szerintem mindössze egyetlen szempontból történt változás. A televíziónak hála, eltitkolhatnánk a nagy gazdasági világválságot. Nincs kizárva, hogy javában zajlik a harmadik világháború, csak titkolják." Ez itt egy regény. A tetejébe kamu önéletrajz. Nem tekinthető az absztrakt expresszionista festőiskola tárgyszerű történetének. (Ezen festőiskola volt az első olyan művészeti mozgalom, amely az Amerikai Egyesült Államokban született.) Jelen história nem egyéb, mint saját tulajdon magánvéleményem különböző dolgokról.

Vonnegut újabb édesbús, keserves remekműve az egykor öröknek vélt polgári értékrendet gyászolja. A cím a kamaszkorú gyilkos, Rudy Waltz gúnyneve. Vaktában kilőtt töltényével egyszerre két életet is kiolt. Rudy anyjával házuk radioaktív kandallópárkánya végez, az ohiói Midland City összes élőlényével pedig neutronbomba. Viszont szerepel a könyvben egy örök álmából felébresztett pilóta. Szimbolikus figura. Az ejtőernyő nélküli madárember küldetése, hogy kísértsen az immár lakatlan, ámde épen maradt városban. Rudy bűntől bűnhődésig kalauzolja az Olvasót lelki békéje felé vezető, göröngyös útján. A ma már klasszikus abszurd egyszerre profetikus példázat és intés: tisztességesnek kell maradnunk akkor is, amikor a feladat teljességgel lehetetlennek tűnik. Egyetlen rab volt odafent, egy fekete asszony, nem városbeli, akit egy távolsági buszról szállítottak le, mert megverte a fehér buszsofőrt. Az asszony lentről, a Dél mélyéről jött, s ő ismertetett meg azzal a gondolattal, hogy születéskor kinyílik egy kukucskálónyílás, és ha becsukódik, az a halál. Ahonnan jött, ott mindennapos lehetett ez a gondolat. … Megkérdezte, mit keres a börtönben egy ilyen szép ruhás fehér fiú. Azt mondtam, baleset történt, miközben a puskát tisztogattam. Ki tudja, hogyan, elsült, és valahol messze megölt egy asszonyt. Magamban már kezdtem kidolgozni a védekezésemet, ha egyszer apának esze ágában sem volt ilyesmi. – Ó, Uramisten – mondta az asszony –, hát becsuktál egy kukucskálólikat? Cudar érzés lehet.

„Dübörgött a nagy gazdasági világválság. Az utcákon és a főpályaudvaron fedél nélküli emberek tömege, akárcsak manapság. A lapok elbocsátásokról írtak, termőföldek kisajátításáról, bankcsődökről, akárcsak manapság. Szerintem mindössze egyetlen szempontból történt változás. A televíziónak hála, eltitkolhatnánk a nagy gazdasági világválságot. Nincs kizárva, hogy javában zajlik a harmadik világháború, csak titkolják." Ez itt egy regény. A tetejébe kamu önéletrajz. Nem tekinthető az absztrakt expresszionista festőiskola tárgyszerű történetének. (Ezen festőiskola volt az első olyan művészeti mozgalom, amely az Amerikai Egyesült Államokban született.) Jelen história nem egyéb, mint saját tulajdon magánvéleményem különböző dolgokról.

Az Ördögcsapda tizenkét darabja méltó tisztelgés a világirodalom legendás alakja, a nagy humanista nevettető, Kurt Vonnegut és életműve előtt. A történeteket áthatja a szerző csakis rá jellemző humora, továbbá az erkölcsi normáinak sérelméből fakadó harag. Megcsodálhatjuk drámaian tömör levelét, melyben értesíti szüleit, hogy a németek fogságába esett. Böngészhetjük utolsó előadását, amelyet már fiának kellett felolvasnia. Mark jegyzi a válogatás személyes hangvételű Bevezetését is. A gyűjtemény egésze alapján újfent meggyőződhetünk arról, hogy a Mester zseniális és maradandó szellemi örökséget bízott ránk. Napjainkban eszményeinek morális üzenete az egész bolygónak szóló fontos figyelmeztetés, mely időszerűbb, mint valaha. ...hogy az ördögbe létezhet, hogy valaki büntetlenül ennyi baromságot összehalandzsázhasson? Hát csak azért úszhatta meg szárazon, mert a közönsége vevő volt a marhaságaira. Hamar rádöbbentem, hogy amikor majd bemegyek az előadóterembe, odabent a sok nép és idekint az egész világ fülig szerelmes az apámba. Bárhová követnék. Íme, az egyik tökéletes sületlensége: ""Pont annyira vagyunk nőtlenek, mint a nem meleg római katolikus papság ötven százaléka."" Vagy itt van ez: ""Seggfej az, aki műfogsort illeszt a farpofái közé, hogy leharapja vele a gombokat a taxi hátsó üléséről."" Vagy ez: ""Szimatnak nevezzük azt az ipsét, aki a női kerékpárok nyergét szaglássza."" Uramisten, vajon hová akar az én drága édesapám kilyukadni? Ám váratlanul előáll valamivel, amivel fején találja a szöget, ami felháborító, mert igaz. És éppen azért fogadjuk el igaznak, mert korábban a papi nőtlenségről fecsegett, meg hogy ki seggfej, és ki szimat.

A második világháborús amerikai kém, Howard Campbell J.R. náci háborús bűnösként várja tárgyalását egy izraeli börtönben. De vajon tényleg bűnös? Az akasztófahumorral átszőtt briliáns regényben Vonnegut a feketét és fehéret a szürke egy egészen hátborzongató árnyalatába forgatja, és ítélete mindnyájunk erkölcsi érzékét kísérti. „Sajgó szívvel nevetünk." - The Washington Post

Ezt az önéletrajz-féleséget Kurt Vonnegut, az amerikai próféta ellenállhatatlan humorával és mély bölcsességével írta meg. Lapjain találkozunk kedvenc mókamestereivel és country muzsikával; szól az elhunyt barátról és kimúlt házasságáról. Az abszurd látásmód Vonnegut végtelenül emberi életútjának állandó kísérője. Szinte halljuk az író, e született mesélő jellegzetes hangját. Igazmondással varázsol el bennünket. „Vonnegut a végzet kacagó prófétája" - The New York Times. Jelen könyv egy amerikai zseni remekműve. Az elmúlt hat esztendőben iszonyú keményen dolgoztam e műalkotáson. Közben hörögtem, a fejemet pedig fűtőtestekhez verdestem. New York összes hoteljának előcsarnokát összemászkáltam, közben művemen tépelődtem és sírdogáltam. Ha állóórához értem, ököllel jól behúztam neki. Csodálatos új irodalmi műfajt alkottam. Könyvemben a nagyregény elemi ereje egyesül a haditudósítások vérfagylaló közvetlenségével, bár ez utóbbi már elavult dolog, Isten a tudója, Isten a tudója. Továbbá egybegyúrtam a zenés színház talmi ragyogását a novella halálos erejű balhorgával, mindezt szagosítottam a személyes levelek szekrényillatosító labdacsra emlékeztető illatával, majd hozzáadtam Amerika történelmének lüktető ritmusát és az ünnepi beszédek dagályos stílusát.

Igazi meglepetés ez a kötet. Szónoklatok lejegyzett gyűjteménye. A szónok pedig nem más, mint Kurt Vonnegut, kora legkeresettebb, legnépszerűbb, legviccesebb diplomaosztója. A gazdag amerikai és angol egyetemek ősi és szép hagyománya, hogy a végzősöket életre szólóan emlékezetes tanévzáró ünnepélyen búcsúztatják. Ex-miniszterelnökök, ENSZ-főtitkárok, jeles színészek köszöntik a véndiákokat. Pénz nem számít. Vonnegut esetében maga a tananyag elevenedett meg és szólt a mikrofonokból. Diákok, tanárok és szülők olyan útravalót kaptak tőle, amely csakugyan felejthetetlen maradt. Most mi is megismerkedhetünk a 20. század egyik leghatásosabb tanítójának szépséges, tanulságos, egyszerre komoly és alpári, gyengéd, mégis kegyetlenül őszinte előadásaival. Az életmű eddig ismeretlen tájai várják Vonnegut hazai rajongóit. „Áldja meg az isten, Mr. Vonnegut!" - egy olvasó (moly.hu). „Megbeszéltem a rendezőkkel, hogy amikor távoznak, csendüljön föl egy Strauss-keringő. Piszkosul keringőzzenek kifelé menet, amikor ennek itt vége, és hazafelé húznak. Ha valaki nem tudná, hogyan kell keringőzni, közlöm, hogy mi sem egyszerűbb, mi sem emberségesebb. Lép, csúsztat, áll. Lép, csúsztat, áll. Umpappa, umpappa, umpappa."

Třetí posmrtně vydaná sbírka Kurta Vonneguta nám předkládá další originální povídky z počátku autorovy kariéry. S působivou jasnozřivostí v nich autor pitvá soudobou honbu za penězi, láskou a věhlasem, která svérázně formuje osudy jeho postav. Brilantní technik George se tak rozhodne pro dráhu obchodního cestujícího, která mu umožní žít se svou mluvící lednicí Jenny, mladá, idealistická sekretářka Amy se zamiluje do bankovního lupiče na útěku, štědré životní pojistky vyvolají epidemii sebevražd, ambiciózní a sebevědomý stavitel silnic si doma hraje s vláčky, dokud mu jeho fantazijní říši nezničí nemilosrdný ženský element, zapšklý novinář je přinucen předsedat výboru soutěže o nejlepší vánoční osvětlení, čímž mu do života zasáhne nejprve podezřele rozhazovačný kriminálník a poté i vánoční zázrak, postarší vdova po chovateli prasat dostává dojemné milostné dopisy od tajemného muže a rozhodne se čelit realitě tím, že se za ním vypraví osobně… V souboru Když smrtelníci spí Vonnegut se sobě vlastní obrazotvorností, pozorovatelským nadáním i humorem výstižně zachycuje, jak vypadá nebo by mohl vypadat svět kolem nás.

Eliot Rosewater - második világháborús veterán, alkoholista, önkéntes tűzoltó, az elképesztően gazdag Rosewater Alapítvány örököse - úgy dönt, hogy visszaadja a javakat azoknak, akiknek őseit az ő ősei forgatták ki mindenükből. Az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater Vonnegut egyik legviccesebb szatírája, maróan gúnyos portré kapzsiságról, képmutatásról és az emberi ostobaságról.

"Így megy ez" - Vonnegut-életműkiadás a Helikon Kiadónál A fekete humor nagymesterének életműve új sorozatban kerül az olvasók elé, a Helikon Kiadó gondozásában. A sorozat kötetei akképp követik majd egymást, ahogy annak idején megjelentek. Időrendben. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus szerző. Eliot Rosewater - második világháborús veterán, alkoholista, önkéntes tűzoltó, az elképesztően gazdag Rosewater Alapítvány örököse - úgy dönt, hogy visszaadja a javakat azoknak, akiknek őseit az ő ősei forgattak ki mindenükből.Az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater Vonnegut egyik legviccesebb szatírája, maróan gúnyos portré kapzsiságról, képmutatásról és az emberi ostobaságról.