Kurt Vonnegut

Read Kurt Vonnegut's powerful masterpiece, which is as timely now as when it was first published. Billy Pilgrim – hapless barber's assistant, successful optometrist, alien abductee, senile widower and soldier – has become unstuck in time. Hiding in the basement of a slaughterhouse in Dresden, with the city and its inhabitants burning above him, he finds himself a survivor of one of the most deadly and destructive battles of the Second World War. But when, exactly? How did he get here? And how does he get out? Travel through time and space on the shoulders of Vonnegut himself. This is a book about war. Listen to what he has to say: it is of the utmost urgency. This series of war novels from Vintage Classics presents eight powerful stories about the horror and waste of war - each a passionate plea to prevent its repetition.

„– Normális esetben a mézeshetek elmúltával a férj első és legvadabb álmai köddé válnak – elmélkedett Hoenikker. – Asszonya többé már nem égi tünemény. A férfinak ilyenkor az a nehéz, de vonzóan érdekes feladata, hogy megvizsgálja, voltaképpen kit is vett feleségül. George azonban más utat keresett. Örökre megőrizheti azokat a legelső, vad álmokat, övé maradhatna a mézeshetek előtti nő, ha Jennyben új életre kelti.” Vonnegut harmadik posztumusz novelláskötetét tartja kezében az olvasó. Tizenhat kitűnő történet sorakozik a könyvben. Jobbnál jobbak. És bővelkednek életrajzi elemekben. Egy falusi asszony elhatározza, hogy megkeresi szerelmes levelezőpartnerét. Az ateista lapszerkesztő akaratán kívül lesz a karácsonyi ünnep motorja. A diktafonról dolgozó vidéki gépírólány egy gyilkos szavaitól gyúl szerelemre. A ripacs hőstenort fánküzletével tartja távol az operaszínpadtól saját énektanára. És hát a két festő felejthetetlen párviadala! Csupa döbbenetes írás. Mulattatnak, megrendítenek. 1950 és 1954 között keletkezhettek. Amikor az amerikai emberek a győztes háború után vagyonról és hírnévről, könnyű életről álmodoztak, de kemény falakba ütköztek. Vonnegut abszurd humora és kimeríthetetlen fantáziája már a pályakezdés idején is pontosan jelezte, hogy belőle majdan a földkerekség egyik legragyogóbb és legnépszerűbb gondolkodója lesz.

Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legnagyszerűbb háborúellenes regénye. Főhőse, Billy Pilgrim elszabadul az időben, és zsiráfok meg gyakorlózubbonyos csecsemők, bombák meg ellopott teáskannák társaságában nézi, amint halál és művészet járja szolgálati keringőjét, most, a múltban és mindig, a Földön és a Tralfamador bolygón. Hozzá madarak csicsergik: Nyitni-kék. "Már jómagam is csupán megvonom a vállam, ha arról értesülök, hogy valaki meghalt. Olyankor elismétlem, amit a tralfamadoriak szoktak mondani a halottakról. Íme, ezt szokták róluk mondani: "Így megy ez."

A beautiful hardback edition of a unique book: one of the most funny, moving and brilliant novels of the twentieth century. Billy Pilgrim - hapless barber's assistant, successful optometrist, alien abductee, senile widower and soldier - has become unstuck in time. Hiding in the basement of a slaughterhouse in Dresden, with the city and its inhabitants burning above him, he finds himself a survivor of one of the most deadly and destructive battles of the Second World War. But when, exactly? How did he get here? And how does he get out? Travel through time and space on the shoulders of Vonnegut himself. This is a book about war. Listen to what he has to say: it is of the utmost urgency.

Vonnegut harmadik posztumusz novelláskötetét tartja kezében az olvasó. Tizenhat kitűnő történet sorakozik a könyvben. Jobbnál jobbak. És bővelkednek életrajzi elemekben. Egy falusi asszony elhatározza, hogy megkeresi szerelmes levelezőpartnerét. Az ateista lapszerkesztő akaratán kívül lesz a karácsonyi ünnep motorja. A diktafonról dolgozó vidéki gépírólány egy gyilkos szavaitól gyúl szerelemre. A ripacs hőstenort fánküzletével tartja távol az operaszínpadtól saját énektanára. És hát a két festő felejthetetlen párviadala! Csupa döbbenetes írás. Mulattatnak, megrendítenek. 1950 és 1954 között keletkezhettek. Amikor az amerikai emberek a győztes háború után vagyonról és hírnévről, könnyű életről álmodoztak, de kemény falakba ütköztek. Vonnegut abszurd humora és kimeríthetetlen fantáziája már a pályakezdés idején is pontosan jelezte, hogy belőle majdan a földkerekség egyik legragyogóbb és legnépszerűbb gondolkodója lesz."- Normális esetben a mézeshetek elmúltával a férj első és legvadabb álmai köddé válnak - elmélkedett Hoenikker. - Asszonya többé már nem égi tünemény. A férfinak ilyenkor az a nehéz, de vonzóan érdekes feladata, hogy megvizsgálja, voltaképpen kit is vett feleségül.George azonban más utat keresett. Örökre megőrizheti azokat a legelső, vad álmokat, övé maradhatna a mézeshetek előtti nő, ha Jennyben új életre kelti.""Kamaszkorom óta faltam Vonnegut könyveit, de valahogy csak akkor döbbentem rá, milyen erőteljes erkölcsi pedagógia árad belőlük, midőn elolvastam két posztumusz novelláskötetét, A repülő macskát és ezt a gyűjteményt."Dave Eggers

Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legjelentősebb, egyszersmind legkülönösebb háborúellenes műve, melyet 1969-es megjelenése óta széleskörű kultusz övez. Kurt Vonnegut részben személyes tapasztalatait felhasználva, sci-fi elemekkel (időutazással és repülő csészealjakkal) színesítve, szarkasztikus humor és kíméletlenül őszinte társadalomkritika mentén dolgozta fel a XX. századi Európa egyik legvéresebb eseményének, Drezda 1945-ös bombázásának tragédiáját. A történet főszereplője, Billy Pilgrim a második világháború káoszában váratlanul "elszabadul az időben". Hősünk szakadatlanul ingázik múlt és jövő, tébolyult valóság és burjánzó fantázia, képtelen karakterek és abszurd szituációk között - kalandos útja Drezda romjaitól a háború utáni Amerikán át egészen távoli Tralfamador bolygóig vezet, ahol Billy megtanulja, hogy a halál jelentéktelen, a szabad akarat pedig merő illúzió. Vonnegut megkerülhetetlen klasszikusa ezúttal képregényként elevenedik meg, Ryan North szöveghű adaptálásában, valamint Albert Monteys olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány, de mindig lenyűgöző rajzain keresztül.

,,Másnap délben már előjöhettek a húsraktárból. Az amerikaiak és az őrök fölött az eget feketére festette a korom. A nap dühös, apró gombostűfejjé zsugorodott. Drezda: akár a Hold. Kövek, ásványok. Semmi egyéb. A kövek szinte izzottak. A környéken mindenki meghalt. Így megy ez." Lehet, hogy Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legnagyszerűbb háborúellenes regénye. Mármint, hogy talán volna még más - vagy sok? - ilyen nagyszerű háborúellenes regény. De Vonnegut esetében ez az ,,egyik" mégis falsul hangzik. Mert tényleg, senki sem volt és lesz olyan, mint, ő, aki 2007. április 11-én meghalt, és mindig meg fog halni ugyanakkor - már ha egyszerre létezik múlt, jelen és jövő, mint a főhőse, Billy Pilgrim számára -, de a könyvei valahogy egy szemernyit sem avulnak. És akárhányszor olvassuk őket, mindig rácsodálkozunk nemcsak Vonnegut káprázatos ötletességére, hanem szkeptikus-bölcs humanizmusára is. Szóval ez a Billy Pilgrim, aki ugyanakkor született, mint Vonnegut, átéli Drezda bombázását... és kicsit meghibban tőle. Plusz belegabalyodik az időbe. Ráadásul még a tralfamadoriak is elviszik a bolygójukra, hogy az állatkertjükben nézegessék a furcsa lényt...

"Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra" - írta Vonnegut. Szép ajándék, hiszen főhőse, a szerző oly sok könyvében szereplő, végtelenül ötletes, ám sikertelen sci-fi-író, Kilgore Trout most egyszeriben világhírűvé válik, sőt megkapja a Nobel-díjat. A szerző számos egyéb könyvének alakja vendégszerepel a regényben, amely valósággal kvintesszenciája Vonnegut gondolatainak: fő kérdése, mint oly sokszor, most is az, hogy mennyiben van az embernek szabad akarata - avagy csupán biológiai gépezetek volnánk?

A Titán szirénjei eszeveszett száguldás téren, időn és erkölcsön át. A Föld egykor leggazdagabb, ám hirtelen elszegényedett embere, Malachi Constant meghívást kap egy távoli világokba tartó űrutazásra. Ráadásul egy nővel az oldalán, aki aztán – mint már ekkor megtudja – gyereket fog szülni neki. És hogy miképpen tudja meg? Úgy, hogy a kronoszinklasztikus infundibulumba kerülve az ember egyszerre él múltban, jelenben és jövőben. A meghívás csapda – Malachi valójában a Föld ellen készülő marsi hadsereg katonája lesz. Komikus, komolytalannak tetsző sci-fi Vonnegut első – és azóta is egyik legnépszerűbb – regénye, de egyben nagyon is komoly regény: merész vízió a világról, amely talán jóval bonyolultabb – s egyben egyszerűbb –, mint gondoljuk. KURT VONNEGUT (1922–2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Kimeríthetetlen fantáziáján, őrült ötletein, társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus – vagy fekete – humorán generációk nőttek fel.

A Macskabölcső Kurt Vonnegut szatirikus véleménynyilvánítása a modern emberről és annak őrültségéről. Apokaliptikus mese a bolygó végzetéről, a főszerepben egy törpével; teljesen új teológia egy kalüpszóköltő tollából; fatalista, könnyfakasztóan mulatságos vízió a jövőről. A regény olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot, olyannyira, hogy a „bokononizmus” alaptételeit bizonyos körökben illett (és illik) ismerni. Tudni kell például, hogy mi az a foma, vagy a karasz, vagy a vámpéter. Egy szó mint száz: a Macskabölcső a XX. század egyik legfontosabb irodalmi alkotása. KURT VONNEGUT (1922–2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Kimeríthetetlen fantáziáján, őrült ötletein, társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus – vagy fekete – humorán generációk nőttek fel.

Howard Campbell, Jr. náci háborús bűnösként várja tárgyalását egy izraeli börtönben. De vajon tényleg bűnös? Vagy igazából második világháborús amerikai kém, aki csak álcázta magát náci propagandistának?Az akasztófahumorral átszőtt briliáns regényben Vonnegut a feketét és fehéret a szürke egy egészen hátborzongató árnyalatába forgatja…A regény elején Vonnegut azt írja: „Ez az egyetlen történetem, amelynek tisztában vagyok a mondanivalójával.” Mi, olvasók viszont törhetjük a fejünket, hogy mi az, már azon túl, hogy „azok vagyunk, aminek kiadjuk magunkat, így hát vigyáznunk kell, minek adjuk ki magunkat”.De így van ez jól: törjük a fejünket! És gondolkodjunk az íróval együtt azon, hogyan is volt lehetséges a nácizmus… vagy épp bármilyen totalitárius, tömeggyilkos rendszer.KURT VONNEGUT (1922–2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Kimeríthetetlen fantáziáján, őrült ötletein, társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus – vagy fekete – humorán generációk nőttek fel.

Az Amerikai Egyesült Államok legutolsó elnöke immár csupán Manhattan királya. Országát elpusztította a rakoncátlankodó nehézkedés, a lakosságot pedig megtizedelte, hogy túl sok kínait lélegeztek be. A hajmeresztően tiszteletlen, minden tabut végképp ledöntő Vonnegut apokaliptikus világában azonban nincs többé magány. A polgárok nagycsaládokba szerveződve, minden korábbinál emberibb társadalomban élnek, és boldogabbak, mint valaha.A Börleszk című börleszkben mintha nem is Vonnegut, de maga a Teremtő tréfálkozna a Föld nevezetű bolygó lakóival.Az 1976-ban megjelent regény elején Vonnegut azt írja: „Akármit írok még életemben, önéletrajzhoz ez hasonlít a leginkább.” Különös önéletrajz, mint minden, amit Vonnegut írt. KURT VONNEGUT (1922–2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Kimeríthetetlen fantáziáján, őrült ötletein, társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus – vagy fekete – humorán generációk nőttek fel.

Az univerzum zavarba jön. Nem tudja, mitévő legyen. Például táguljon-e tovább? Vagy inkább zsugorodnia illene? Tíz földi esztendeig tépelődik. "Ha elfelejtették volna: az időomlást követő tíz éves újrajátszás vele, velem, önökkel, mindnyájunkkal még egyszer végigcsináltat mindent, amit csak 1991.február 17-étől 2001.február 13-áig műveltünk." Ám a szabad akarat visszatérése katasztrofális következményekkel is jár. Szerencsére Kilgore Trout megfejti a rejtélyt, sőt jelmondatával visszavezeti a földlakókat megszokott világukba. Íme a csodatévő mantra: "Betegek voltatok, de meggyógyultatok, és sok a tennivaló." A mű Kurt Vonnegut tizennegyedik, utolsó regénye. Hattyúdal. Emlékek, eszmék, tanok és töprengések, meg tréfák és viccek mulatságos szőttese. Egyszersmind búcsú a vonneguti világ teremtett és valóságos szereplőitől.

'Kurt Vonnegut is either the funniest serious writer around or the most serious funny writer' Los Angeles Times Book Review An 'autobiographical collage' of speeches, stories and essays, in Palm Sunday, Kurt Vonnegut writes beguilingly about everything from country music to George Bush, his favourite comedians to his mother's midnight mania, and bittersweet tributes to a dead best friend and a dead marriage. Resonating with his singular voice, this is a self-portrait in writing that showcases why Kurt Vonnegut is as genius an essayist and commentator on American society as he is a novelist.

A MASTERFUL COLLECTION OF TWENTY-FIVE SHORT STORIES FROM THE INIMITABLE AUTHOR OF SLAUGHTERHOUSE 5, KURT VONNEGUT 'Vonnegut is George Orwell, Dr Caligari and Flash Gordon compounded into one writer...a zany but moral mad scientist' Time A diabolical government asserts control by eliminating orgasms. A scientist discovers the secret to unlocking instant happiness, with unexpected consequences. In an America where everyone is equal every which way, a tennage boy plans to overthrow the system. Welcome to the Monkey House gathers together twenty-five of Kurt Vonnegut's short stories from the 1950s and 1960s. Shot through with Vonnegut's singular humour, wit and bewilderment at humanity, this is a collection that celebrates a true master of short-form fiction.

Az univerzum zavarba jön. Nem tudja, mitévő legyen. Például táguljon-e tovább? Vagy inkább zsugorodnia illene? Tíz földi esztendeig tépelődik.„Ha elfelejtették volna: az időomlást követő tíz éves újrajátszás vele, velem, önökkel, mindnyájunkkal még egyszer végigcsináltat mindent, amit csak 1991.február 17-étől 2001.február 13-áig műveltünk."" Ám a szabad akarat visszatérése katasztrofális következményekkel is jár. Szerencsére Kilgore Trout megfejti a rejtélyt, sőt jelmondatával visszavezeti a földlakókat megszokott világukba.Íme a csodatévő mantra: „Betegek voltatok, de meggyógyultatok, és sok a tennivaló.""A mű Kurt Vonnegut tizennegyedik, utolsó regénye. Hattyúdal. Emlékek, eszmék, tanok és töprengések, meg tréfák és viccek mulatságos szőttese. Egyszersmind búcsú a vonneguti világ teremtett és valóságos szereplőitől.