Ferenc Vörös

A kötetben található 370 térképlap bepillantást enged a Magyar családnévatlasz több mint öt éve tartó, jelenleg is folyó munkálataiba. A most közzétett kartogramok alapján két időszelet viszonylatában tájékozódhatunk: a 18. századból az 1720-as országos összeírás közel 180 ezer adózójának névadatára támaszkodva tanulmányozhatjuk a kor tizenöt leggyakoribb családnevének téri eloszlását. A jelenkori korpuszból alapvetően a magyarországi népesség-nyilvántartás több mint tízmillió adata alapján kapunk áttekintést a 106 legfrekventáltabb családnév nyelvföldrajzáról. Az atlasz a szótári típusokokn túl jó néhány ortográfiai, hangtani, morfológiai és szemantikai jelenséget is bemutat, melyek között a magyarországi családnévállomány főbb jövevényrétegei is látókörünkbe kerülnek. A szerző a bevezető tanulmányban külön is hangsúlyozza, hogy a magyar nyelvészeken túl sok más rokon, illetőleg a nyelvtudománnyal felületileg érintkező diszciplína hasznosíthatná a kartogramok kínálta lehetőségeket. Közöttük elsőként említi a történészeket. Rajtuk kívül a honismerettel, néprajzzal, művelődés- és népiségtörténettel, kisebbségkutatással, kontaktológiával, migrációs kérdésekkel foglalkozó szakemberek is sok tudományközi összefüggés birtokába juthatnak.

2004-ben jelentette meg a Kalligram Kiadó Vörös Ferenc négy nyugat-szlovákiai település családneveiről írt monográfiáját. A Nyelvek és kultúrák vonzásában az előző munkának egyszerre szerves folytatása és kiegészítője, hiszen ugyanannak a négy településnek (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény) és ugyanannak az időszaknak a keresztnevei állnak vizsgálatai központjában.

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk. Rajtuk kívül mutatványként néhány szemantikai és morfoszemantikai típus kartogramját is közzétesszük. A magyar eredetréteg mellett szép számmal találunk a német, román és hazai szláv nyelvek népességéhez köthető térképeket. Ezek által többek között prezentálódik a török kiűzése utáni magyar társadalom etnikai sokszínűsége, sőt bizonyos térségekben a korabeli nyelvhatárok is kirajzolódnak. A Kis magyar családnévatlasz jelenkori és a történeti réteg térképlapjainak együttes tanulmányozása során immár nemcsak az állapotok fölvázolására, hanem a folyamatok modellálására is vállalkozhatunk. A két időszelet egybevetése alapján egyebeken túl képet alkothatunk a 18. század eleji népességmozgásokról: a német ajkú lakosság betelepítéséről és -településéről, a szlovákság országrészek közötti migrációjáról, a hazai románság partiumi terjeszkedésének mértékéről. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: a bevezetés utáni elméleti jellegű bevezető tanulmányt, irodalomjegyzéket és információgazdag térképtárat tartalmaz. A regionális gyakoriságok az 1910. évi megyebeosztás alapján lettek korszerű számítástechnika és a térinformatika alkalmazások felhasználásával térképre vetítve. Ezekhez rendelődnek hozzá a 18. század első harmadának településhálózatát figyelembe vevő részletes jelenségtérképek. A kartogramok olvasását kívánják megkönnyíteni a képzésmód alá besorolt családnevek változatainak keletkezés-, hang-, morfológia-, helyesírás- és/vagy művelődéstörténetének hátterét megvilágító szöveges magyarázatok. A könyv nem csupán magyarországi nyelvészeti/névtani szakembereknek szól. Sok egyéb szakterület hazai és külhoni érdeklődői forgathatják haszonnal, hiszen a népességtörténet, néprajz, migráció, nyelvpolitika és -stratégia, genealógia, magyarság- és családfakutatás, valamint helyismeret stb. gazdag Kárpát-medencei információhalmaza olvasható ki a térképlapokból.

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk. Rajtuk kívül mutatványként néhány szemantikai és morfoszemantikai típus kartogramját is közzétesszük. A magyar eredetréteg mellett szép számmal találunk a német, román és hazai szláv nyelvek népességéhez köthető térképeket. Ezek által többek között prezentálódik a török kiűzése utáni magyar társadalom etnikai sokszínűsége, sőt bizonyos térségekben a korabeli nyelvhatárok is kirajzolódnak. A Kis magyar családnévatlasz jelenkori és a történeti réteg térképlapjainak együttes tanulmányozása során immár nemcsak az állapotok fölvázolására, hanem a folyamatok modellálására is vállalkozhatunk. A két időszelet egybevetése alapján egyebeken túl képet alkothatunk a 18. század eleji népességmozgásokról: a német ajkú lakosság betelepítéséről és -településéről, a szlovákság országrészek közötti migrációjáról, a hazai románság partiumi terjeszkedésének mértékéről. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: a bevezetés utáni elméleti jellegű bevezető tanulmányt, irodalomjegyzéket és információgazdag térképtárat tartalmaz. A regionális gyakoriságok az 1910. évi megyebeosztás alapján lettek korszerű számítástechnika és a térinformatika alkalmazások felhasználásával térképre vetítve. Ezekhez rendelődnek hozzá a 18. század első harmadának településhálózatát figyelembe vevő részletes jelenségtérképek. A kartogramok olvasását kívánják megkönnyíteni a képzésmód alá besorolt családnevek változatainak keletkezés-, hang-, morfológia-, helyesírás- és/vagy művelődéstörténetének hátterét megvilágító szöveges magyarázatok. A könyv nem csupán magyarországi nyelvészeti/névtani szakembereknek szól. Sok egyéb szakterület hazai és külhoni érdeklődői forgathatják haszonnal, hiszen a népességtörténet, néprajz, migráció, nyelvpolitika és -stratégia, genealógia, magyarság- és családfakutatás, valamint helyismeret stb. gazdag Kárpát-medencei információhalmaza olvasható ki a térképlapokból.