Frans Waal

Knihou Odlišní světoznámý odborník na primáty Frans de Waal přispívá k dlouhotrvající debatě o vlivu přírody a výchovy. Vychází z desítek let pozorování a studia lidského i zvířecího chování a přináší ohromující poznatky o tom, jakou roli zde hraje biologické pohlaví a jakou gender. Dokazuje, že přestože jsou biologické pohlaví a gender provázané a lidé s ostatními primáty sdílejí některé pohlavní rozdíly v chování, biologie nenabízí žádné ospravedlnění pro stávající genderovou nerovnost. Kniha vyniká svěžím a podnětným přístupem k tématu a je protkána de Waalovými osobními zkušenostmi – dětství v nizozemské rodině se šesti chlapci, manželství s Francouzkou s odlišným přístupem k genderovým rolím a desetiletí akademických válek o zastaralé vědecké teorie, které jen pomalu mizí z veřejného diskurzu. S humorem, soucitem a srozumitelně se de Waal pokouší rozšířit diskusi o genderu. Nevynechává ani sexuální orientaci, genderovou identitu a ukazuje, že ani ve světě primátů se všichni nevejdou do tradičních genderových binárních škatulek. Tato kniha rozdíly nepopírá, naopak přináší důkazy, že ve společnosti je místo pro každého. Nizozemský etolog a primatolog Frans de Waal (1948-2024) byl v roce 2007 časopisem Time zařazen mezi stovku nejvlivnějších lidí dneška. Už čtyři dekády stojí v popředí vědeckého výzkumu zvířat. Jeho předchozí kniha Mámino poslední objetí (vydal Práh, 2020) získala ocenění PEN/E. O. Wilson Literary Science Writing Award 2020 a stala se vítězným titulem Amazon Best Books of 2019 v kategorii Věda.

Knihou Odlišní světoznámý odborník na primáty Frans de Waal přispívá k dlouhotrvající debatě o vlivu přírody a výchovy. Vychází z desítek let pozorování a studia lidského i zvířecího chování a přináší ohromující poznatky o tom, jakou roli zde hraje biologické pohlaví a jakou gender. Dokazuje, že přestože jsou biologické pohlaví a gender provázané a lidé s ostatními primáty sdílejí některé pohlavní rozdíly v chování, biologie nenabízí žádné ospravedlnění pro stávající genderovou nerovnost. Kniha vyniká svěžím a podnětným přístupem k tématu a je protkána de Waalovými osobními zkušenostmi – dětství v nizozemské rodině se šesti chlapci, manželství s Francouzkou s odlišným přístupem k genderovým rolím a desetiletí akademických válek o zastaralé vědecké teorie, které jen pomalu mizí z veřejného diskurzu. S humorem, soucitem a srozumitelně se de Waal pokouší rozšířit diskusi o genderu. Nevynechává ani sexuální orientaci, genderovou identitu a ukazuje, že ani ve světě primátů se všichni nevejdou do tradičních genderových binárních škatulek. Tato kniha rozdíly nepopírá, naopak přináší důkazy, že ve společnosti je místo pro každého. Nizozemský etolog a primatolog Frans de Waal (1948-2024) byl v roce 2007 časopisem Time zařazen mezi stovku nejvlivnějších lidí dneška. Už čtyři dekády stojí v popředí vědeckého výzkumu zvířat. Jeho předchozí kniha Mámino poslední objetí (vydal Práh, 2020) získala ocenění PEN/E. O. Wilson Literary Science Writing Award 2020 a stala se vítězným titulem Amazon Best Books of 2019 v kategorii Věda.

A The New York Times-sikerlistás Mama utolsó ölelése szerzőjétől "Lebilincselő olvasmány, amely tudományosan megalapozott, együttérző és kiegyensúlyozott álláspontot képvisel a biológiai és társadalmi nem kérdése körüli legélesebb vitákban." - Yuval Noah Harari Ki hitte volna, hogy a hím bonobók ugyanolyan gyengéden gondoskodnak egy csecsemőről, mint a nőstények - de csak akkor, ha egyetlen nőstény sincs jelen? És azt, hogy az emberszabásúak hím és nőstény kölykei más-más játékokat választanak, csakúgy, mint a kisfiúk és a kislányok? És mit tanulhatunk abból a megfigyelésből, hogy a bonobók szexualitását nem az utódnemzés, hanem az örömszerzés és az intimitáskeresés motiválja? Ráadásul nem kizárólag heteroszexuális viszonyokban. Vajon mit jelent mindez ránk, emberekre nézve? Frans de Waal világhírű főemlőskutató évtizedek óta tanulmányozza a bonobók és a csimpánzok, az emberhez genetikailag legközelebb álló két faj viselkedését. Nemekkel kapcsolatos megfigyelései nyomán arra a következtetésre jutott, hogy bár a biológiai nem és a gender között van kapcsolat a főemlősök és az emberek esetében is, a biológia egyáltalán nem indokolja férfiak és nők társadalmi egyenlőtlenségét. De Waal az emberszabásúak társadalmainak bemutatásán keresztül megkérdőjelezi a férfiasságról és a nőiességről szóló hiedelmeket - mindazt, amit általában a tekintélyről, a vezetőkről, a versengésről és az együttműködésről gondolunk. Test és elme, biológia és kultúra egyaránt meghatároz bennünket. Férfiak és nők mások, azonban "az embereknek nem kell egyformának lenniük ahhoz, hogy egyenlőek legyenek". "A modern társadalom készen áll a nemek közötti hatalmi és kiváltságbeli különbségek korrekciójára. A nők azonban nem tudják ezt egyedül megvalósítani. A nemi szerepek annyira összefonódnak, hogy a férfiaknak és a nőknek együtt kell megváltozniuk. E kiigazítások némelyike már folyamatban van. Látom, hogy a fiatalabb nemzedék sok mindent másképp csinál, mint a sajátom, például a férfiak nagyobb mértékben vesznek részt a szülői feladatokban, a nők pedig betörnek a férfiak által dominált munkahelyekre. A megoldás a férfiak bevonása a változás folyamatába. Ezért berzenkedem az olyan általánosításoktól, amelyek a férfiakat hibáztatják mindenért, ami rossz a világban. A férfiasság bizonyos megnyilvánulásait "mérgezőnek" nevezni... nos, én nem így képzelem el a feminizmust. Mi értelme egy egész nemet megbélyegezni?" Frans de Waal (1948) holland származású amerikai főemlőskutató, etológus, az atlantai Emory Egyetem pszichológiai tanszékének professzora. Évtizedek óta vizsgálja a főemlősök társas viselkedését, konfliktusmegoldó, együttműködési és empatikus képességét, igazságérzetét. De Waalt 2007-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.

Audiokniha Mámino poslední objetí, jejímž autorem je Frans de Waal, vás naučí, co o nás samých ukazují emoce zvířat. Lidé totiž nejsou jediným druhem se schopností pociťovat emoce.

"Magával ragadó és szívhez szóló könyv, tele együttérzéssel és az állatok életével kapcsolatos mély felismerésekkel." Yuval Noah Harari, a Sapiens - Az emberiség rövid története szerzője Frans de Waal holland főemlőskutató és etológus négy évtizede tanulmányozza az állatok viselkedését. Korábbi könyve, az Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?, az állatok intelligenciájával foglalkozott, a Mama utolsó ölelése gazdag érzelmi életükről mesél lenyűgöző történeteket. A könyv a csimpánz mátriárka, Mama halálával kezdődik, aki szoros kapcsolatban állt Jan van Hooff biológussal. Amikor Mama már haldoklott, Van Hooff felkereste őt a ketrecében. Búcsújuk, melyet videóra vettek, felrobbantotta az internetet. Emberek milliói lehettek tanúi annak, ahogy Mama széles mosollyal üdvözli, majd megöleli a professzort. Nem az ember az egyetlen faj, érvel De Waal, amely képes szeretni, gyűlölni vagy szégyenkezni, örömet, undort vagy empátiát érez. A Mama utolsó ölelése segít felismernünk, milyen sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz emberek és állatok, elolvasása után új szemmel tekintünk majd a környező világra.

Frans de Waal holland főemlőskutató és etológus négy évtizede tanulmányozza az állatok viselkedését. Korábbi könyve, az Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?, az állatok intelligenciájával foglalkozott, a Mama utolsó ölelése gazdag érzelmi életükről mesél lenyűgöző történeteket.  A könyv a csimpánz mátriárka, Mama halálával kezdődik, aki szoros kapcsolatban állt Jan van Hooff biológussal. Amikor Mama már haldoklott, Van Hooff felkereste őt a ketrecében. Búcsújuk, melyet videóra vettek, felrobbantotta az internetet. Emberek milliói lehettek tanúi annak, ahogy Mama széles mosollyal üdvözli, majd megöleli a professzort. Nem az ember az egyetlen faj, érvel De Waal, amely képes szeretni, gyűlölni vagy szégyenkezni, örömet, undort vagy empátiát érez.  A Mama utolsó ölelése segít felismernünk, milyen sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz emberek és állatok, elolvasása után új szemmel tekintünk majd a környező világra.  „Egy hónappal Mama ötvenkilencedik születésnapja és két hónappal Jan van Hooff nyolcvanadik születésnapja előtt érzelmes találkozásra került sor a két idős emberszabású között. A lesoványodott, halálán lévő Mama a világ egyik legidősebb állatkerti csimpánza volt. A hófehér hajú Jan pedig biológusprofesszor, aki valamikor régen a disszertációm témavezetője volt. Ők ketten több mint negyven éve ismerték egymást.  A szalmaágyán magzati pózban kucorgó Mama fel sem pillant, amikor a hálóketrecébe belépő Jan néhány barátságos mordulást hallatva közeledik hozzá. Mi, akik az emberfélékkel foglalkozunk, gyakran utánozzuk a hangjukat és gesztusaikat: a halk mordulások megnyugtatóak. Amikor aztán Mama végre felébred szunyókálásából, eltart néhány pillanatig, mire rájön, mi történik. Akkor azonban mérhetetlen örömet fejez ki, amiért Jant közelről, a maga testi valójában láthatja. Arca eksztatikus vigyorba húzódik, arcának felét az óriási mosoly foglalja el, miközben halk, a különösen érzelmes pillanatokra jellemző rikoltásokat hallat. A felé hajoló Jan fejéhez nyúl. Finoman megsimogatja a haját, aztán átfogja a férfi nyakát, és közelebb húzza..."  „Újabb lenyűgöző könyv Frans de Waaltól. Alapos és elmélyült gondolkodásra késztet az állati érzelmek valódi természetéről."  Desmond Morris, A csupasz majom szerzője

Co nám emoce zvířat prozrazují o nás samých Úchvatná kniha s velkým srdcem, která je plná soucitu a překypuje vhledy do života zvířecích i lidských tvorů. Yuval Noah Harari, autor bestselleru Sapiens: Stručné dějiny lidstva Mámino poslední objetí začíná smrtí Mámy, šimpanzí matriarchy, která si utvořila silné pouto s biologem Janem van Hooffem. Když Máma umírala, van Hooff učinil neobvyklé gesto a navštívil ji v její noční kleci, aby se mohli naposledy obejmout. Příběh Mámy tvoří jádro de Waalova přesvědčení, že lidé nejsou jediným druhem se schopností pociťovat lásku, nenávist, strach, zahanbení, vinu, radost, znechucení či empatii. De Waal zde probírá výrazy obličeje, emoce bublající pod povrchem a samozřejmě i život a smrt Mámy. Díky knize Mámino poslední objetí se srdce a mysl čtenářů stanou vnímavější vůči hlubokému propojení mezi lidmi a zvířaty a promění jejich pohled na život okolo nás. Nizozemský etolog a primatolog Frans de Waal byl v roce 2007 časopisem Time zařazen mezi stovku nejvlivnějších lidí dneška. Už čtyři dekády stojí v popředí vědeckého výzkumu zvířat. Kniha Mámino poslední objetí získala ocenění PEN/E. O. Wilson Literary Science Writing Award 2020 a stala se vítězným titulem Amazon Best Books of 2019 v kategorii Věda.

Mama's Last Hug is a fascinating exploration of the rich emotional lives of animals, beginning with Mama, a chimpanzee matriarch who formed a deep bond with biologist Jan van Hooff. Her story and others like it-from dogs "adopting" the injuries of their companions, to rats helping fellow rats in distress, to elephants revisiting the bones of their loved ones-show that humans are not the only species with the capacity for love, hate, fear, shame, guilt, joy, disgust, and empathy. Frans de Waal opens our hearts and minds to the many ways in which humans and other animals are connected.

What separates your mind from the mind of an animal? Maybe you think it's your ability to design tools, your sense of self, or your grasp of past and future - all traits that have helped us define ourselves as the pre-eminent species on Earth. But in recent decades, claims of human superiority have been eroded by a revolution in the study of animal cognition. Take the way octopuses use coconut shells as tools, or how elephants can classify humans by age, gender, and language. Take Ayumu, the young male chimpanzee at Kyoto University who demonstrates his species' exceptional photographic memory. Based on research on a range of animals, including crows, dolphins, parrots, sheep, wasps, bats, whales, and, of course, chimpanzees and bonobos, Frans de Waal explores the scope and depth of animal intelligence, revealing how we have grossly underestimated non-human brains. He overturns the view of animals as stimulus-response beings and opens our eyes to their complex and intricate minds. With astonishing stories of animal cognition, Are We Smart Enough to Know How Smart Animals Are? challenges everything you thought you knew about animal - and human - intelligence.

What separates your mind from the mind of an animal? Maybe you think it's your ability to design tools, your sense of self, or your grasp of past and future - all traits that have helped us define ourselves as the pre-eminent species on Earth. But in recent decades, claims of human superiority have been eroded by a revolution in the study of animal cognition. Take the way octopuses use coconut shells as tools, or how elephants can classify humans by age, gender, and language. Take Ayumu, the young male chimpanzee at Kyoto University who demonstrates his species' exceptional photographic memory. Based on research on a range of animals, including crows, dolphins, parrots, sheep, wasps, bats, whales, and, of course, chimpanzees and bonobos, Frans de Waal explores the scope and depth of animal intelligence, revealing how we have grossly underestimated non-human brains. He overturns the view of animals as stimulus-response beings and opens our eyes to their complex and intricate minds. With astonishing stories of animal cognition, Are We Smart Enough to Know How Smart Animals Are? challenges everything you thought you knew about animal - and human - intelligence.