Edgar Wallace strana 10 z 15

Hirtelen felült ágyában, hideg borzongás futott át a testén. Valaki volt a szobában! Tapogatózva nyúlt a villanykapcsoló felé és majdnem felsikoltott. Egy kézhez, hideg kézhez ért az éjjeli szekrényen. Egy pillanatra megdermedt a rémülettől. A kéz hirtelen visszahúzódott. Hallotta a függöny zizzenését, s az éjszaka sötétjében egy alak árnyéka rajzolódott az ablakra. Kiugrott az ágyból, egész testében reszketett, s felgyújotta a villanyt. A szoba üres volt, de a földig érő ablakszárnyat csak betámaszották.Az ágy melletti asztalon szürke kártyát pillanott meg. Remegő ujjakkal emelte fel: „Valaki, aki szereti Önt, kéri, hagyja el azonnal a házat, mert élete és becsülete veszélyben forog.”Az aláírás helyére kék színű, keskeny kezet rajzoltak.

- Michael, jó társaságban hal meg - mondta olyan természetes hangon, hogy első pillanatra senki se fogta fel, mit mondott -, már ha engem jó társaságnak tart. - Mit mondasz? - kapkodott levegő után az ezredes. - Hát azt gondolom, hogy engem is megölnek - mondta Kate derűsen, ami érthetetlen volt Michaelnek -, mert elárultam az egész társaságot. E pillanatban Garon valósággal ajtóstól rontott be hozzájuk. - Még nem jártak a dokknál! - ordította. -Elmentek másfelé. - Másfelé! - riadt fel Gregori. - Hová? - Éppen most telefonáltam nekik - lihegett a doktor. - Lord Flanboroughoz mentek. Minden az övé."

A ragyogó szépségű fiatal lányt esküvője napján holtan találják. Fenyegető levelek sora érkezik, s a címzettre könyörtelen halál vár. Gyilkosság vagy öngyilkosság? – a Scotland Yardnak is fejtörést okoz. Nem kevésbé az, hogy az egyik érintetlen széfből eltűnt egymillió font.Talán zsaroló áll a bűnesetek hátterében, aki egyáltalán nem „dilettáns”, de ezzel s számos más trükkel próbálja a rendőrséget hamis nyomra terelni.Az egymást követő meglepetések során az angol társadalom elitjének rejtett bűnei, a mondén élet titkai is napvilágra kerülnek.

A Vörös kör rettegésben tartja az egész Angliát. A hidegvérű bűnöző banda még a kormányt is megfenyegeti, s mindenki tudja, hogy a halálos fenyegetéseket eddig mindig beváltották. Az ügy egyre szövevényesebb, a rendőrség tehetetlen s ekkor színre lép Yale, a zseniális magándetektív.

„Különös alakot vett észre az éjszaka homályában.. Hogy az ördögbe kerül ide lándzsás hindu harcos, ráadásul éjnek idején?… hirtelen vérfagyasztó halálordítás verte föl az éjszaka csöndjét. Briggs úgy érezte, hogy minden haja szála égnek mered.”A kis faluban történt fojtogatások ügyében a Scotland Yard emberei – élükön Tanner főfelügyelővel – nyomoznak.A szálak hamarosan egy ősi nemes család kastélyába vezetnek, ahol rejtélyes dolgok történnek. A szellemesen megírt könyv végére azonban minden titokra fény derül.

Éveken ?keresztül szedi áldozatait London környékén a „fejvadász”: már vagy tucatnyian tűntek el, s csak a levágott fejük került elő. Az ügy sajátossága, hogy valami módon mind kompromittált emberek, napjaik így is, úgy is meg vannak számlálva. A Scotland Yard tehetetlen, s amikor egy külügyminisztériumi tisztviselő is áldozatául esik a mániákus gyilkosnak, bekapcsolódik a nyomozásba Mike Brixan kapitány. A nyomozás szálai pedig egy filmforgatás nyüzsgő világába vezetnek, és valójában ez adja a regény különleges, húszas évekbeli báját. Tulajdonképpen filmtörténeti dokumentumot olvasunk, mintha múzeumban járnánk: elragadó már maga a korabeli filmes technika is, olyan, mint a szenes vasaló vagy a rézmozsár. Elragadóan vetélkednek a sztárok, elragadóan tesz igazságot a bölcs és jó szemű filmdirektor, elragadóan érvényesül a tehetség, s ahogy a főhős udvarol, és ahogy a hősnő – a reménybeli „moziszínésznő” – az udvarlást fogadja, az mind-mind olyan, hogy az olvasó egyik nosztalgiából a másikba esik.

A tengerparti cölöpökön álló házban egy hóbortos öregember lakik. Állandóan láthatatlan „gyermekeivel” beszélget, néha-néha hegedülget. Az öreg túl sokat tud egy csempészbanda üzelmeiről, ezért a banda feje elteszi őt láb alól. Egy idő elteltével azonban újra felhangzik a hegedűszó… Félmunkát végzett volna a gyilkos? Vagy valóban az öregember kísértete bukkan föl?Bradley felügyelő a Scotland Yard szimpatikus detektívje többek között e rejtélyekre is fényt derít, és végül leleplezi a gátlástalan bandát.

Napínavé dobrodružství mladého policejního inspektora, který odhalí tlupu gangsterů ve zdánlivě počestném útulku pro londýnské slepce, vrcholí riskantní akcí, jejíž výsledek odhalí skutečného pachatele, a navíc inspektorovi umožní sňatek s půvabnou d ědičkou.

The mysterious Four Just Men are wealthy Europeans who move easily in high society but, capable of convincing disguise and brilliant acting, are as likely to be found on the street corners of London as at the dinner tables of Paris and Rome. They are the ultimate vigilantes. Their job is to exact justice where governments and police are hamstrung.

„A csavargó nem volt annyira rossz illatú, mint általában a fajtájabeliek, de sokkal veszedelmesebbnek látszott az elsőrangú revolver miatt, amivel játszott…. Ám az arca dagadt volt, és tele sebekkel. Egyik szemét alig tudta kinyitni, úgy bedagadt attól a hatalmas ökölcsapástól, amit egy kollégája utalványozott ki neki.”Nem volt szép látvány, de ez még nem ok arra, hogy a Vörös Szakáll meg a kis kövér ember, aki olyan gyorsan tud futni, és rettentő ügyesen hajigálja az éles késeket, mindenáron meg akarja ölni.

Edgar Wallace angol krimi-, újság- és színműíró. 175 regényt, 24 színdarabot és számos újságcikket írt. Regényeit több mint 160 esetben filmesítették meg."Erdei út vezet Alebiországba. Erdőkön és mocsarakon át kanyarog, sűrű csaliton és buján zöldellő lombokon visz keresztül alig észrevehető ösvény.A nagy folyamnak nincsen olyan mellékfolyója, amely megmutatná az utat Alebiországba, ahol – mint ahogy a híre járja – vad és ismeretlen törzsek laknak, s ahol furcsa varázslatokkal és különös szokásokkal találkozik az ember.Itt, ezen a földön folyik a Gyémántfolyam…"