Sándor Weöres strana 2 z 4

"Ez a könyv ajándék. Én is ajándékba kaptam. Fiatal házas korunkban W. S. rajzolta és írta számomra, annyiféle tintával, ahányféle színt kapott. Ezért lett olyan tarka, mint a színes tojás. Nekem mindmáig legkedvesebb ajándékom. Azt mondják, a szeretet annál inkább növekszik, mennél inkább osztogatják. Ilyen szeretettel adom olvasói kezedbe ajándéknak ezt a könyvet." (Károlyi Amy)

Weöres Sándor életművének egyik legizgalmasabb vállalkozása a Psyché. Egy hajdani költőnő írásai 1972-ben jelent meg, s rögtön a viták kereszttüzébe került. Ki ez a titokzatos címszereplő? Miért bújt Weöres asszonyruhába? Szabad-e valós történeti személyekkel hitelesíteni egy sosem volt költőnőt? A Weöres által gondosan felépített életrajz szerint Lónyai Erzsébet, ez a félig cigány, félig arisztokrata származású, igézően szép és szenvedélyes költőnő korának minden valamirevaló férfiemberének fejét elcsavarta, s szerelmi sikereit papírra is vetette. A "férfitest börtönéből" Lónyai Erzsébet kedvéért kilépő Weöres elbűvölően lírai és vad, erotikus verseket adományoz hősnőjének, amelyeket 2005-ben énekelt lemezre Palya Bea, s olyan drámai fordulatokban bővelkedő regényes élettörténetet, amelyet Bódy Gábor vitt filmre 1981-ben.

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bám ulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében megjelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. A műfordítások első köteteként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnami, mongol) anyagot adja közre. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, ma gyar nyelvű újraköltései nemcsak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjava terméséhez tartoznak. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ban megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében meg jelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. Az első kötetként megjelent "Keleti költők" után most az angol és ame rikai nyelvterület lírájának legjava kerül sorra, kiegészítve a flamand és a holland költészet néhány érdekes alkotásával. A térben és időben rendkívül gazdag anyag nemcsak a bemutatott szerzők művészetének közvetítésére szolgál, hanem bevilágít Weör es alkotóműhelyének legtitkosabb zugaiba is. Fordítói életműve ugyanis saját lírai világának, s ez által a magyar irodalom egészének gazdagodását is elősegítette, igazolva Babits szavait: "minden műfordításkötet - s mennél nagyobb munka- és időáldoza ttal készült, annál inkább- vallomás az író nemzetéhez tartozása mellett; - bár vallomás egyúttal a nagy nemzetközi kultúra egysége mellett is..."

Nem a megszokott, hanem más, sok szempontból ismeretlen Weöres Sándorral találkozhatunk e könyv lapjain, politikusabb, kritikusabb, személyesebb, olykor meglepő hangú költővel. Egy olyan költővel, akinek bár legfontosabb alkotásai már életében megjelentek, még hátrahagyott költeményeivel is tud újat, meglepőt adni. Művészetének szerves részei e kötet darabjai is, még a korai művek is, melyek még csak jelzik - de jelzik - a remek folytatást, nem beszélve érett lírájáról. Mert ne felejtsük el - s ezt fontos hangsúlyozni születésének 100. évfordulóján - a magyar, de bátran mondhatjuk, a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb alakja e versek szerzője. Ezért méltó hogy írásai ne vesszenek el, hanem közkinccsé váljanak.

Weöres Sándor gyermekeknek szóló, klasszikus verseskönyve régóta, több mint tizenöt éve hiánycikk. A kiadó egyedi vállalkozása, hogy az "eredeti", a szerző által jóváhagyott, Lengyel Balázs által szerkesztett és Hincz Gyula rajzaival illusztrált könyvet adja ki újra. Remélhetőleg az új nemzedékek is Weöres Sándor gyermekversein nőnek fel.

"Kötetünkben Weöres Sándor életvezetési tanácsai, filozófiai lírájának tömör összefoglalásai találhatók: teljes költemények éppen úgy, mint vers- illetve prózarészletek. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő Steinert Ágota adta, annak mintájára, ahogy a költő ezt tette A teljesség felé című munkájában. A Weöres Centenáriumi Év alkalmából kiadott könyv bepillantást enged Weöres Sándor "tanításaiba": nincsenek hősök és nemes eszmék az ember nélkül. A kötetet Orosz István grafikái díszítik." (a Kiadó)

"Éren-nádon sikló kúszik, kicsi patak-ágyon vizicsibe úszik. Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját." ... Folytatás ›› A Bóbitán túl... Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet. Az Éren-nádon címet viselő kötet ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye, Keresztes Dóra rajzaival illusztrálva. Az eddigi - szám szerint - legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett. A(z) Éren-nádon (Könyv) szerzője Weöres Sándor.

Ez a kötet, amely Hincz Gyula illusztrációival jelenik meg, Weöres Sándor egész gyerekköltészetét felöleli: tartalmazza a többtucatnyi kiadást megért Bóbita számos költeményét, a Zimzizim verseinek nagy részét, és mindazt, ami még Weöres páratlan költészetéből a gyerekek számára élvezhető, szerethető.

,,Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát." A kötet Orosz István grafikáival illusztrálva jelenik meg a Helikon Kiadó gondozásában

"Mind illetlen versezet,s ládd, mégsem ledér dalok." Weöres Sándor máig a legkisebbeknek szóló csengő-bongó verseiről ismert, igazi próteuszi költő volt, aki minden hangnemben és versformában képes volt ugyanolyan remekműveket alkotni. A sorból természetesen a pajzán, főként a népköltészeti rigmusok modorában írt versikék, sikamlós szonettek és epigrammák sem maradhattak ki. A 2001-ben először kéziratos hasonmás kiadásban megjelent Weöres-kötetben a magyar néphagyományok mellett remekül megférnek az antik költészeti formák is, hiszen az ókori görögök a kötet címét adó Priapos személyében a termékenység istenét tisztelték: kertjeikben a férfitermékenység buzdítására előszeretettek állították föl karó alakú faszobrait. Az 1950 őszén lejegyzett 40 vers a politikai cenzúra időszakára esett, sokáig a kutatók sem tudtak létezéséről. Az erotikus versgyűjteményt Orosz István készített különleges rajzokat.

Ez az összeállítás Weöres Sándor közéleti és közérzeti költeményeit tartalmazza: vallomásait hazájához, anyanyelvéhez, a magyar irodalomhoz, valamint lírai beszámolóit pályájának alakulásáról, az őt ért méltatlan kritikákról. Kifejezett politikai versek is találhatók a kötetben: a Rákosi-rendszer zsarnokságáról, az 1956-os forradalomról és annak eltiprásáról, majd az ezt követő évek keserűségeiről. Nem apolitikus, elefántcsonttoronyba visszahúzódó költővel ismerkedhetünk meg e lapokon, hanem a környező világra, a mindennapi életre nagyon is figyelő humanista művésszel, aki magyarként európai és európaiként magyar.