Joanna Williams

„A Visszatérés a klasszikus neveléshez egy úttörő esszékötet, amelynek célja annak bizonyítása, hogy egy valóban szabad és felelős társadalom tagjait felkészítő nevelési folyamat kéz a kézben jár a hagyományos nyugati nevelési modellek újjáélesztésével. Bár az Egyesült Államokban az utóbbi időben tapasztalhatók sikerek a triviumra, kvadriviumra és a »nagy könyvek« hagyományára épülő iskolákban, a küzdelem minden szinten heves. A klasszikus nevelés ma ütőképes, konzervatív »esélytelenként« áll szemben a domináns, liberális fősodor megközelítéseivel. Ez azonban még akkor sem jelenti azt, hogy végső soron ne hódíthatnánk vissza a klasszikus nevelést, ha a mai ideologikus, marxista oktatók szinte teljesen lecserélték a szabadságot féktelenségre, az igazságot relativizmusra, a nagylelkűséget kicsinyességre, a hősökről szóló irodalmat az áldozati lét történeteire, a kritikai gondolkodást pedig a kritikai fajelméletre. Az irodalom, a filozófia és a történelem időtálló művei – amelyek a klasszikus oktatási modellek alapját képezik – kiszorultak a tankönyvek és olyan irodalmi irányzatok javára, amelyek a woke-izmus, az »eltörléskultúra« és a baloldali politikai korrektség oltárainál hódolnak. A kötet szerkesztői, Joanna Williams és Fodor Richárd, a klasszikus nevelés kiváló szakértőivel összefogva az alábbi széles témaköröket járják körül: az oktatás ókori modelljei; a nemzeti öntudatra nevelés kérdése; a bölcsészettudományok helyzete az egyetemeken; a szocializmus hatása a mai pedagógusokra; az amerikai és az európai tantervek összehasonlítása; valamint a kritikus gondolkodás és a filozófia kiemelkedő jelentősége a mesterséges intelligencia korában. Mindazok számára, akik részt vesznek egy bátor szellemi reneszánszért vívott küzdelemben, a Visszatérés a klasszikus neveléshez kötelező olvasmány és egyben haditerv is a sokfrontos háborúhoz.” – Michael Severance, az Acton Intézet igazgatója„Milyen a viszonyunk az esztétikához? (…) Milyen a kapcsolatunk az antikvitással? (…) Mit jelent számunkra a kiválóság? (…) Milyen a kapcsolatunk a görög–római történelemmel? (…) A klasszikus nevelés segít megválaszolni e kérdéseket, mivel referenciapontként szolgál és támaszt nyújt számunkra a jelenben. A klasszikus oktatás pontos mibenléte minden új történelmi kontextusban változik, de van néhány állandó, szerves jellemzője. A hellén eredetből fakadó esztétikával, mértékletességgel és kiválósággal ruházza fel az embert. Ezen túlmenően akadnak olyan esetleges jellemzői is, amelyek egyesítik az európai civilizáció évszázadok alatt felhalmozott hatalmas és időnként egymásnak ellentmondó tudását.” – Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója„Fontos, sőt kimondottan értékes esszégyűjtemény ez az oktatók előtt álló egyik legnagyobb kihívásról. A kötet célja a klasszikus nevelés visszahódítása és annak bemutatása, hogy mennyire nélkülözhetetlen jelenléte oktatási intézményeinkben. Kötelező olvasmány mindazok számára, akik aggodalommal tekintenek a fiatalok jövőjére.” – Frank Füredi, szociológus, a Kenti Egyetem professor emeritusaSzerzők: Thibaud Gibelin, Alka Sehgal Cuthbert, Artur Górecki, Antonio Fernández-Cano, Mónica Vallejo-Ruiz, Cornelis J. Schilt, Joanna Williams, Nicholas Tate, Alex Standish, Dennis Hayes, Jonathan Butcher, Stuart Waiton, Constantinovits Milán András, Filip Ludwin, Lánczi András, Bonnie Snyder 

What is school for? This volume makes a bold case: education is not just about skills, therapy, or activism — it’s about passing on the wisdom of civilisation. Grounded in the classical tradition, this vision of education introduces young minds to the best of humanity’s scientific, artistic, and philosophical achievements. It argues that children have a right to inherit the past of their local and national communities — to gain the knowledge, character, and clarity needed to think freely, live meaningfully, and shape the future. In an age where schools increasingly neglect deep disciplinary knowledge in favour of emotional comfort and political trends, this volume calls for a return to content-rich, intellectually serious schooling. With 16 papers contributed by authors hailing from six European nations and the USA, the chapters explore how classical education engages with questions of national identity, the role of philosophy, and the structure of the curriculum, among other topics. Through powerful ideas and practical examples, the volume shows how classical education can form thoughtful citizens able not just to defend the world’s great cultural traditions but also to sustain and renew them for generations yet to come. “An important, indeed precious collection of essays on the key challenge facing educators. The goal of this text is to reclaim classical education and demonstrate its much-needed presence in our educational institutions. A must read for those concerned with the future of young people.” — Frank Furedi, Emeritus Professor of Sociology at the University of Kent Authors: Thibaud Gibelin, Alka Sehgal Cuthbert, Artur Górecki, Antonio Fernández-Cano, Mónica Vallejo-Ruiz, Cornelis J. Schilt, Joanna Williams, Nicholas Tate, Alex Standish, Dennis Hayes, Jonathan Butcher, Stuart Waiton, Milán András Constantinovits, Filip Ludwin, András Lánczi, Bonnie Snyder

Másfél ?évszázaddal annak modern kori kezdetei után a feminista törekvések hatalmas eredményekkel büszkélkedhetnek Nyugaton: a nőknek szavazati joguk van, az oktatás és a munkavállalás során egyenlő bánásmódban és bérezésben részesülnek, jogi értelemben pedig a férfiakkal azonos státusszal rendelkeznek. Jelen kötetében a szerző nemcsak az eddigi eredmények elismerését hiányolja, hanem a statisztikák mögé nézve arra is rámutat, hogy a kortárs nyugati feminizmus árnyékboksszá silányult.Minél jobb a nők helyzete a huszonegyedik századi jóléti társadalmakban, a feminizmus új képviselői annál nagyobb hévvel igyekeznek saját létjogosultságukat bizonyítani, s egyre homályosabb és nehezebben megfogható problémákat tűznek zászlajukra. Démonizálják a férfiakat, szisztematikus, mindenre kiterjedő nőellenes elnyomásról beszélnek, s azonnal szexizmust kiáltanak, legyen szó akár egy sikamlós viccről vagy egy rossz mozdulatról.Egyetlen jól körvonalazható üzenetük, hogy a nők hátrányos helyzetűek és elnyomottak, naponta áldozatai a szexizmusnak, a sovinizmusnak, a mindenkori patriarchális berendezkedésnek. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a feminista érzékenyítés következményeként a felnövekvő generáció nőtagjai valóban áldozatként tekinthetnek magukra, akik képtelenek megbirkózni a férfiak által dominált világgal és a saját életüket irányítani, ami – ironikus módon – a feminizmus eredeti célkitűzéseinek tökéletes kudarca lehet.

Akademické svobody jsou stále více ohrožovány dusivou kulturou konformity ve vysokoškolském vzdělávání, která omezuje akademické pracovníky, svobodu akademického myšlení i rozvoj znalostí ? tedy samotné základy, na nichž jsou vědecké i univerzitní instituce postaveny. Kdysi učenci požadovali akademické svobody, aby mohli kritizovat existující znalosti a hledat nové pravdy. I když dnes tradiční záliba v rétorice akademických svobod přetrvává, studenti i učitelé ji kritizují jako zastaralý a elitářský koncept a zpochybňuje ji i řada politických a intelektuálních směrů, jako je feminismus, kritická teorie a politika identity. Tato provokativní kniha sleduje zánik akademických svobod v kontextu měnících se představ o účelu univerzity a povaze vědění. Autorka tvrdí, že zpochybnění této kultury konformity a cenzury a obrana akademické svobody projevu jsou zapotřebí, aby byla umožněna kritika a aby intelektuální projekt hodnocení existujících znalostí a navrhování znalostí nových byl smysluplný. Tato kniha je výzvou a voláním do zbraně za sílu akademického myšlení.