Csenge Virág Zalka

Ribizli a világ végén egy kalandos sorsú kislány, aki az apácazárda ablakából kikandikálva ismerkedik meg a legkisebb királyfival, és a világ végére is eljutva segíti őt a trónra. A kötet többi hőse is csupa izgalmas és gyakran rendhagyó fiú és lány, akik a hagyományos magyar népmesekincs kevésbé ismert zegzugaiból érkeznek a mai olvasóhoz. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.

A kalóz királylány a díjnyertes Ribizli a világ végén című mesegyűjtemény párja. A kötet a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról. 2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet - alcíme szerint - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek, a mostani pedig a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról. A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így - ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa. 2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A sorozat A kalóz királylány című kötettel folytatódott, a legújabb kötet pedig A varjúherceg című kötet. A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. Mesekönyvei a magyar és a nemzetközi népmesekincs gazdag világából adnak egyéni és izgalmas válogatást közérthető nyelven, különös figyelemmel a mai gyerekek számára érdekes kérdésekre és történetekre.

A magyar népmesék királylányai többet tudnak annál, hogy csak a herceget várják. Ribizli és társai csupa rendhagyó hős és hősnő népmesekincsünk rejtett zugaiból: némelyikük most először nyomtatásban. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. 

A gyűjtemény olyan népmeséket tartalmaz, amelyek a városi gyerekek számára felismerhető, mindennapi dolgokhoz kötődnek: a játszóterekhez, a parkok fáihoz, vagy épp a szobrok fején gubbasztó madarakhoz. Zalka Csenge Virág több kontinens mesekincséből válogatta ezeket a történeteket, amelynek olvasói friss szemmel csodálkozhatnak rá megszokott környezetükre. Számukra a ginkófa már nemcsak dísznövény, hanem tündér is, és ha egymást szimatoló kutyákat vesznek észre, bizonyára eszükbe jut, hogy mint mindenről, erről is van egy mese.

A Hétlábú paripák és jó boszorkányok Csíkszentdomokos mesevilágából ad izgalmas válogatást. A történeteket Belatini Braun Olga gyűjtötte Erdélyben az 1940-es években, majd 2013-ban Dr. Benedek Katalin tette hozzáférhetővé az Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia című kötetben, amelynek pontosan rögzített és lábjegyzetelt szövegei elsősorban a kutatókat célozzák. Zalka Csenge mostani válogatása azonban a szélesebb kortárs közönségnek szól: a kötet mai nyelven megfogalmazott, de az eredeti mesék ívét és zamatát híven őrző darabjait bárki örömmel mesélheti vagy olvashatja.

A kalóz királylány a díjnyertes Ribizli a világ végén című mesegyűjtemény párja. A kötet a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról.2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet - alcíme szerint - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek, a mostani pedig a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról.A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így - ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet?Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből.A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb!Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa. 2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A sorozat A kalóz királylány című kötettel folytatódott, a legújabb kötet pedig A varjúherceg című kötet.A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.