Csenge Virág Zalka

A mesemondó versenyek joggal népszerűek a magyar iskolások körében. Lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy közönség előtt próbálják ki és fejlesszék a tehetségüket, egyúttal izgalmas keretet biztosítanak gazdag népmesehagyományunk továbbörökítéséhez. Zalka Csenge Virág válogatása gyors, praktikus segítség mindazoknak, akik mesemondó versenyre vagy iskolai előadáshoz keresnek rövid, frappáns, jól előadható szövegeket. A változatos gyűjteményben mindenki talál kedvére valót: csattanós tréfát, varázslatos kalandot vagy elgondolkodtató történetet. A címadó mese fanyar humorral emlékezteti az olvasót, hogy nem az számít, ki győz. Az a lényeg, hogy mindenki belekóstolhasson a mesék aranyalmájába.

"Mindannyian hallottunk már a gonosz farkasról, az emberevő cápáról és az álnok kígyóról. Pedig arra is akad példa, hogy egy hálás farkas, egy hűséges cápa vagy egy nagy tudású kígyó segíti ki az embert szorult helyzetéből. Zalka Csenge Virág épp ilyen állathősökről szóló népmeséket gyűjtött csokorba a föld minden tájáról. A démont legyőző százlábú, az ellenséget megfutamító, bátor egér és társaik sorra megmutatják, milyen izgalmas és kedves világ nyílhat meg számunkra, ha túllépünk a megcsontosodott előítéleteken, és kíváncsian, szeretettel fordulunk a minket körülvevő természeti környezethez. Benne különösen az állatokhoz, akik épp olyan sokfélék és egyéniek, akárcsak mi, olvasók."

Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben - az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő, háttérbe szorult változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.

A Hétlábú paripák és jó boszorkányok Csíkszentdomokos mesevilágából ad izgalmas válogatást. A történeteket Belatini Braun Olga gyűjtötte Erdélyben az 1940-es években, majd 2013-ban Dr. Benedek Katalin tette hozzáférhetővé az Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia című kötetben, amelynek pontosan rögzített és lábjegyzetelt szövegei elsősorban a kutatókat célozzák. Zalka Csenge mostani válogatása azonban a szélesebb kortárs közönségnek szól: a kötet mai nyelven megfogalmazott, de az eredeti mesék ívét és zamatát híven őrző darabjait bárki örömmel mesélheti vagy olvashatja.

A gyűjtemény olyan népmeséket tartalmaz, amelyek a városi gyerekek számára felismerhető, mindennapi dolgokhoz kötődnek: a játszóterekhez, a parkok fáihoz, vagy épp a szobrok fején gubbasztó madarakhoz. Zalka Csenge Virág több kontinens mesekincséből válogatta ezeket a történeteket, amelynek olvasói friss szemmel csodálkozhatnak rá megszokott környezetükre. Számukra a ginkófa már nemcsak dísznövény, hanem tündér is, és ha egymást szimatoló kutyákat vesznek észre, bizonyára eszükbe jut, hogy mint mindenről, erről is van egy mese.

A kalóz királylány a díjnyertes Ribizli a világ végén című mesegyűjtemény párja. A kötet a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról.2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet - alcíme szerint - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek, a mostani pedig a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról.A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így - ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet?Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből.A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb!Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa. 2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A sorozat A kalóz királylány című kötettel folytatódott, a legújabb kötet pedig A varjúherceg című kötet.A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. Mesekönyvei a magyar és a nemzetközi népmesekincs gazdag világából adnak egyéni és izgalmas válogatást közérthető nyelven, különös figyelemmel a mai gyerekek számára érdekes kérdésekre és történetekre.

A magyar népmesék királylányai többet tudnak annál, hogy csak a herceget várják. Ribizli és társai csupa rendhagyó hős és hősnő népmesekincsünk rejtett zugaiból: némelyikük most először nyomtatásban. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. 

Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így - ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa. 2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A sorozat A kalóz királylány című kötettel folytatódott, a legújabb kötet pedig A varjúherceg című kötet. A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

A kalóz királylány a díjnyertes Ribizli a világ végén című mesegyűjtemény párja. A kötet a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról. 2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet - alcíme szerint - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek, a mostani pedig a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról. A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

Ribizli a világ végén egy kalandos sorsú kislány, aki az apácazárda ablakából kikandikálva ismerkedik meg a legkisebb királyfival, és a világ végére is eljutva segíti őt a trónra. A kötet többi hőse is csupa izgalmas és gyakran rendhagyó fiú és lány, akik a hagyományos magyar népmesekincs kevésbé ismert zegzugaiból érkeznek a mai olvasóhoz. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.

Érdemes-e kamaszoknak mesét mondani? És ha igen, mit és hogyan? Zalka Csenge Virág hivatásos mesemondóként több, mint tíz éve rendszeresen mesél kamasz és kiskamasz (12-19 éves) közönségeknek, akik a kezdet kezdete óta töretlenül a kedvencei. Szerinte a kamaszok nem csak remek közönség, akik érdeklődéssel, kreatív ötletekkel és mélységes beleéléssel képesek követni a történeteket - hanem nagyon nagy szükségük is van rájuk. A PONT Kiadó gondozásában megjelent Mesemondók márpedig vannak (2016, 2017) kötete a nemzetközi mesemondás első magyar nyelven megjelent alapozó munkája. A könyv a mesékkel foglalkozó pedagógusok, mesemondók, és szakemberek között jelentős pozitív visszhangot kapott, megkerülhetetlen referencia-anyaggá vált. Ennek a kötetnek a gondolatmenetét, hagyományait követve az új, kamaszokról szóló, Hősök és pimaszok - Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak c. könyv is a gyakorlati információkra, olvasmányosságra, hasznos forrásokra, és természetesen a gondos meseválogatásra helyezi a hangsúlyt. A könyv borítóját Laurent Diána rajzainak felhasználásával Sziács Viola tervezte.