Fleck Zoltán

Közép-Európában ?- és különösen Magyarországon – évszázados a vágy az Európához való felzárkózásra, ami voltaképpen egy ezeréves és mégis aktuális történet, amit a társadalomtudományok a legutóbbi évtizedekben a fél-perifériáról a centrumba való átmenetként énekeltek meg a társadalmi élet valamennyi területén. Az Európai Unió manapság már a legfontosabb meghatározó tényező az európai tagországok társadalmi-gazdasági és politikai rendszerének kialakulásában, működtetésében és továbbfejlesztésében, közvetve és közvetlenül egyaránt, ezért vált az Európaizálás szinte mágikus kifejezéssé Európa fejletlenebb felében. Az ezeréves történet során Európa sokat változott, sőt maga az Európai Unió is rohamosan átalakul, így meg kell ismerkednünk mozgalmas-izgalmas, manapság is forrongó történetével. Az EU olyan, mint egy sebes sodrású folyam, maga alakítja a medrét és partvidékét. Az Unió egy mozgásban lévő szervezet, amely az „egyre növekvő integráció” fogalmával azonosítja magát. Az EU mindenkori definíciója ezért egy jövőre irányuló definíció, az uniós mozgócélpont meghatározása. A Unióba belépő országok el kell fogadják az egyre növekvő integráció elvét, azt, hogy nem egy „végleges”, hanem egy átalakuló szervezetbe lépnek be, vagyis eleve el kell fogadniuk az állandó változások sodrását.

A szociológia az a társadalomtudomány, amely ismeretanyagánál fogva ma már nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb szakmák képviselői számára. Különösen fontos ez a tudás az emberekkel, emberi viszonyokkal dolgozó jogászok munkájához. Ez a tankönyv egyrészt a jogi felsőoktatás részét képező jogszociológia tantárgy előkészítését szolgálja, másrészt – ettől függetlenül – és szemléletformáló hatású lehet más területek szakemberei számára is: segítheti az egész társadalomban való gondolkodást.A tankönyvben az olvasó átfogó képet kap a szociológiai elméletek fejlődéséről és néhány különösen fontos kutatási területéről. Részletesen szól a könyv a társadalom szerkezetével kapcsolatos kutatásokról, különösen a magyar társadalom viszonyairól.A fejezetek többségét áthatja a történeti szemlélet, de ez a magyar társadalom strukturális jellemzői vonatkozásában különös jelentőséget kap. A szervezetek, a deviáns viselkedés és a kultúra szociológiája mellett szóba kerül néhány, a szociálpszichológia szakterületére tartozó kérdés is. A Függelékben a szociológiához szorosan vagy lazábban kapcsolódó társadalomtudományok egy-egy problémájának kifejtése található. Ezek a fejezetek kiegészítik a szociológia törzsanyagának számító alapismereteket, és tájékoztatást nyújtanak kevéssé ismert területekről.Az egyetemi tankönyvnek szánt mű szerzője abból indult ki, hogy a társadalomtudományi szakterületek kölcsönös figyelme egymás iránt a társadalomismeret megszerzésének termékeny útját jelenti. Az érdeklődő olvasót a könyv fejezetei szerinti felosztásban tájékoztató bibliográfia segíti.

A rendszerváltás óta eltelt két évtized történetének megértése és az eredmények számbavétele elképzelhetetlen a jogrendszer változásainak elemzése nélkül, hiszen a magyarországi tárgyalásos, békés rendszerváltás éppen arra irányult, hogy a diktatúra lebontása jogilag szabályozott keretek között menjen végbe. A parlamenti demokrácia és az alkotmányos jogállam intézményi keretei meghatározó szerepet játszottak a társadalmi béke fenntartásában és a stabilitás megteremtésében. A kapitalista piacgazdaság és az alkotmányos demokrácia közjogi felépítménye szilárdnak tűnik, de a mélyben ellentmondásos és veszélyes folyamatok zajlanak.A stabilitás nem képes ellenállni minden kihívásnak, amelyet a politikai szereplők idéznek elő, sőt ma már világosan látható, hogy a politikai kultúra alacsony szintje, a populizmus, a jogállami értékek nyílt semmibevétele, a régióra jellemző bizonytalan helyzetű alkotmányosság az intézményes hiányosságokkal karöltve a végletekig gyengítheti vagy akár fel is számolhatja a rendszerváltás eredményeinek néhány sarokpontját.A szerző, végigtekintve az elmúlt húsz év jogrendszerbeli változásait, arra a következtetésre jut, hogy az állami és jogi intézmények kizárólag koherens, támogató társadalmi közegben képesek megfelelően működni. Ennek az összefüggésnek a felismerése egy lépés a jogállami kultúra érvényesülése felé.