Pető Zoltán

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvilágot 1909-ben. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig hű próbált maradni az egykori kettős monarchiát jellemző eszmékhez: a régi vágású klasszikus liberalizmushoz, a királyság intézményéhez.Egy 1943-as írásában így foglalta össze politikai krédóját:„Nem habozok magamat reakciósnak nevezni. Nagyon is büszke vagyok erre a tényre. Nem látok több erényt az ismeretlen jövő iránti vágyakozásban, mint az ismert és kipróbált értékekre való nosztalgikus visszatekintésben. […] Mint reakciós, elvetem és opponálom annak a korszaknak a szellemét és irányulásait, amelyben élni vagyok kénytelen, és azt a szellemet szeretném magamban helyreállítani, amely legtökéletesebb kifejeződését a régmúlt korokban nyerte el…”

„Amikor Sul havában a sivatagi népek hullazabáló démonának feje, Rasz al-Gúl lángol majd az égen, az erdők papjai elvégzik a rítusokat, úgy ahogyan azt Mayapan naptárában megírták! És én rettegve, rettegve és tehetetlenül várom majd azt a napot, Jonathan!” Ősi misztériumok, elfeledett helyek és városok, letűnt korszakok istenei, démonai és hátborzongató lényei kelnek életre a szerző írásaiban. Egymásba olvadó idősíkok, megnevezhetetlen dimenziók nyílnak meg akarva-akaratlanul a Földkerekség különböző évszázadaiban, létező vagy képzeletbeli országaiban élő hadvezérei, magiszterei, ambiciózus egyházi személyei, egyszerű, hétköznapi emberei előtt. A történelemből jól ismert, esetenként homályba merült nevek, események bukkannak fel és adnak új értelmezést bizonyos cselekedeteknek, történéseknek, amint az Ismeretlen kapui kitárulnak előttünk… és mi beleborzongunk mindenek felett való hatalmába.Adózzunk tisztelettel az írásokban szereplő Ismeretlennek. A szerző maga is ezt tette. A nagy elődök nyomdokain, méltóképpen.