Pető Zoltán

Az 5. század egyre sötétedő világában a Nyugatrómai Birodalom márványvárosainak falai repedeznek. Flavius Aetius, a birodalom egyik utolsó nagy hadvezére kétségbeesett alkukkal és pusztai zsoldosokkal próbálja egyben tartani a világot. Ő az egyetlen római, aki érti a hunok nyelvét – ám a két világ közötti szakadék a saját családját is kettészakítja. Eközben a Kárpát-medence szívében a hunok fiatal hercege, Atilla nemcsak a rómaiak limesét, hanem a halandók határait is átlépi. Amikor a szellemvilág útmutatása nyomán rátalál Tengri ősi kardjára, magához ragadja a puszta feletti hatalmat, és az Ég egyedüli, vitathatatlan kiválasztottjává válik. Mögötte sorakoznak fel a tümenek, és mellette áll Ajhatun, a nagy hatalmú látóasszony is, aki egyre több mindent lát meg Atilla lassan beteljesedő, hatalmas sorsából. A kereszt és a Világfa, a római acél és a puszta ősi világa feszül egymásnak ködülte erdőkben, templomok csendjében és véráztatta harcmezőkön. Hit és racionalizmus, mágikus szemlélet és a kámok ősi tudása vívja harcát egy olyan háborúban, amelynek hősei megpróbálnak gátat vetni az idő megállíthatatlan, vérrel kent kerekének.  

Mit jelent a konzervativizmus? Mivel sokféle irányzatot, gondolatot, sőt, akár árnyalataiban igen eltérő politikai filozófiát is értelmezhetünk konzervatívként, önmagában ez a jelző keveset mond. Érdemesebb hát másképp feltenni a kérdést. Milyen a konzervatív ember? A szerző értelmezésében a konzervatív ember a civilizációval szemben mindenkor a kultúra oldalán áll, az élet természetes, hierarchiákat is magában foglaló rendjét hirdeti, védi az egyén, a család és a szuverén nemzetek létezésének jogát, vagyis mindazt, ami a leginkább útjában áll a globális, homogén állam technokrata utópiájának, az egész bolygót bekebelezni készülő Leviatánnak. Pető Zoltán friss szemléletű kötete a konzervatív modernitáskritikák eszmetörténeti elemzései és a konzervatív gondolkodók igazságai mellett a konzervativizmusról vallott saját meglátásait is tartalmazza. A szerző hangsúlyozza, a modern állam oly módon is hatalmas szörnyeteggé válhat, ha egyre lázasabb szabályozó tevékenységét nem mérséklik a modernitáskritikus, a technológia kultuszával szembeforduló gondolkodók. Az értelem mindenhatóságában hívő racionalisták tervezőasztalainál született társadalom ugyanis a jólét és a biztonság eszméire hivatkozva éppen a valódi jólétet és az igazi szabadságot veszélyezteti. PETŐ ZOLTÁN (1986, Mezőkövesd) a Nemezti Közszolgálati Egyetemen működő Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a konzervatív politikai gondolkodás eszmetörténete. A 18. századi brit politikai filozófiai gondolkodás jellemző paradigmáinak vizsgálatát követően érdeklődése a 20. századi német konzervativizmus, valamint a két világháború közti magyar filozófiai és politikai gondolkodás felé fordult.  

Pető Zoltán most induló, rendhagyó hangvételű regénytrilógiájának első része Atilla fiatalságának éveibe viszi el az olvasót. Atilla még nem király. A dinasztia, a Sárkány-nemzetség, amely magát az ázsiai Hun Birodalom örökösének tartja, megosztott. A sokféle népet, törzset – köztük a korai magyar törzseket is – egyesítő birodalomban lázadások törnekki a hun–perzsa háborús helyzet nyomán, azonban Atilla és Buda két nagybátyjuk, Ajbarsz nagyvezér és Rua király oldalán harcolva képes arra, hogy megszilárdítsa az egységet. A hatalomért folyó harc, a nomád hadművészet cselvetésre épülő taktikáit is bevetve, meglepőfordulatokkal, árulásokkal és intrikával teli. Miközben a testvérek titkokat suttogó erdők,ködben úszó mocsarak mellett harcolva férfivá érnek, hűek maradnak a Tengri Ég Atyátóleredő elhivatáshoz, amely a széthúzás és belső bomlasztás erőivel szemben az ősök bölcsességét és az isteni eredet tudatát helyezi előtérbe. Atilla útját a hatalom felé a „fordított világból” származó misztikus látomások és kámok(táltosok) jövendölései kísérik. A fiatal Aetius, Róma későbbi hadvezére és Atilla legnagyobb ellenfele jelenleg még Rua király túsza. Atilla egyre tisztábban látja, hogy a nagy ellenfél a jövőben Róma lesz, és miközben Rua ordujában megismerkedik Aetiusszal, egy hadjárat során pedig a római stratégiával és a kereszténységgel is, felkészül a kámok által látott és megjósolt jövendőre. Pető Zoltán mesterien ötvözi a történelmi eseményeket, csatákat az ázsiai szkíta-hunmitológiával és hagyományokkal, ezáltal regénye az olvasót egy kalandokkal teli, misztikus, késő ókori világba repíti. Dr. PETŐ ZOLTÁN: történész, politológus a Ludovika Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Írói munkásságát gyakran misztikus és weird elemeket tartalmazó történelmi novellákkal kezdte, melyek a Gabónál, a Gold Booknál és a Triviumnál jelentek meg. Tudományos (non fiction) művein felül az első történelmi regénye a 3 kötetes Végtelen sztyepp, mely Baján kagán életútját mutatja be.

Pető Zoltán most induló, rendhagyó hangvételű regénytrilógiájának első része Atilla fiatalságának éveibe viszi el az olvasót. Atilla még nem király. A dinasztia, a Sárkány-nemzetség, amely magát az ázsiai Hun Birodalom örökösének tartja, megosztott. A sokféle népet, törzset - köztük a korai magyar törzseket is - egyesítő birodalomban lázadások törnek ki a hun-perzsa háborús helyzet nyomán, azonban Atilla és Buda két nagybátyjuk, Ajbarsz nagyvezér és Rua király oldalán harcolva képes arra, hogy megszilárdítsa az egységet. A hatalomért folyó harc, a nomád hadművészet cselvetésre épülő taktikáit is bevetve, meglepő fordulatokkal, árulásokkal és intrikával teli. Miközben a testvérek titkokat suttogó erdők, ködben úszó mocsarak mellett harcolva férfivá érnek, hűek maradnak a Tengri Ég Atyától eredő elhivatáshoz, amely a széthúzás és belső bomlasztás erőivel szemben az ősök bölcsességét és az isteni eredet tudatát helyezi előtérbe. Atilla útját a hatalom felé a "fordított világból" származó misztikus látomások és kámok (táltosok) jövendölései kísérik. A fiatal Aetius, Róma későbbi hadvezére és Atilla legnagyobb ellenfele jelenleg még Rua király túsza. Atilla egyre tisztábban látja, hogy a nagy ellenfél a jövőben Róma lesz, és miközben Rua ordujában megismerkedik Aetiusszal, egy hadjárat során pedig a római stratégiával és a kereszténységgel is, felkészül a kámok által látott és megjósolt jövendőre.Pető Zoltán mesterien ötvözi a történelmi eseményeket, csatákat az ázsiai szkíta-hun mitológiával és hagyományokkal, ezáltal regénye az olvasót egy kalandokkal teli, misztikus, késő ókori világba repíti. 

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvilágot 1909-ben. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig hű próbált maradni az egykori kettős monarchiát jellemző eszmékhez: a régi vágású klasszikus liberalizmushoz, a királyság intézményéhez.Egy 1943-as írásában így foglalta össze politikai krédóját:„Nem habozok magamat reakciósnak nevezni. Nagyon is büszke vagyok erre a tényre. Nem látok több erényt az ismeretlen jövő iránti vágyakozásban, mint az ismert és kipróbált értékekre való nosztalgikus visszatekintésben. […] Mint reakciós, elvetem és opponálom annak a korszaknak a szellemét és irányulásait, amelyben élni vagyok kénytelen, és azt a szellemet szeretném magamban helyreállítani, amely legtökéletesebb kifejeződését a régmúlt korokban nyerte el…”

„Amikor Sul havában a sivatagi népek hullazabáló démonának feje, Rasz al-Gúl lángol majd az égen, az erdők papjai elvégzik a rítusokat, úgy ahogyan azt Mayapan naptárában megírták! És én rettegve, rettegve és tehetetlenül várom majd azt a napot, Jonathan!” Ősi misztériumok, elfeledett helyek és városok, letűnt korszakok istenei, démonai és hátborzongató lényei kelnek életre a szerző írásaiban. Egymásba olvadó idősíkok, megnevezhetetlen dimenziók nyílnak meg akarva-akaratlanul a Földkerekség különböző évszázadaiban, létező vagy képzeletbeli országaiban élő hadvezérei, magiszterei, ambiciózus egyházi személyei, egyszerű, hétköznapi emberei előtt. A történelemből jól ismert, esetenként homályba merült nevek, események bukkannak fel és adnak új értelmezést bizonyos cselekedeteknek, történéseknek, amint az Ismeretlen kapui kitárulnak előttünk… és mi beleborzongunk mindenek felett való hatalmába.Adózzunk tisztelettel az írásokban szereplő Ismeretlennek. A szerző maga is ezt tette. A nagy elődök nyomdokain, méltóképpen.