Ferge Zsuzsa

Weiler Katalin megalkuvást nem tűrően, éveken át készített beszélgetéseket a Széchenyi-díjas Ferge Zsuzsával, ennek eredményeként születhetett meg ez a memoárnak és korrajznak is beillő életút-beszélgetés. A Nem cserélek elveket című könyv nem csak a híres szociológus portréját nyújtja, hanem a magánemberét is. Ferge Zsuzsa kendőzetlen nyíltsággal vall szerteágazó családjáról, zsidó származásáról, identitásáról, világszemléletéről. És csak azt követően beszél politikáról és szakmáról, a benne állandóan munkálkodó jobbítási szándékról, miután a II. világháború előtti, alatti és utáni évekről, férjéről, testvéreiről, barátairól mesélt. Weiler Katalin fotókkal kísért, olvasmányos könyvéből egy rendkívüli széles látókörű, bölcs ember portréja bontakozik ki.

A magyar gazdaság jelenleg sikertelenebb, mint a kelet-európai gazdaságok többsége. A magyar politika talán nem silányabb, mint másutt, de a politikai kultúra szinte az egész blokkban szánalmas, az előzményektől függetlenül. Vajon azt a következtetést kell ebből levonni, hogy a cselekvők szerepe valóban jelentéktelen, hogy az áldozatok és erőfeszítések értelmetlenek voltak? Az intézmények nélkülük, az ő cselekvéseik és döntéseik nélkül változtak nagyobb léptékű, alkalmasint globális mozgások hatására? A tanulmány – kettéválasztva a rendszerstruktúra és a társadalmi struktúra fogalmát – azt vizsgálja, hogy milyen volt az államszocialista rendszerstruktúra és társadalmi struktúra, milyen erők, milyen cselekvők hatottak ezek „leváltására”, és miben különböznek az új struktúrák az előzőktől.