Rozi Zubor

4 anya, 7 gyerek és 1 nyár, amit tényleg mindenki várBogi, Anett, Rami és Iza, vagyis a B.A.R.I.-nők nyarai már hét éve a gyermekeikről, a családjaikról szólnak. Ezért megfogadják, hogy ezen a nyáron minden más lesz. Ez a szünet róluk is szólni fog. Végre újra elutaznak közösen, gyerekek és férjek nélkül. És még néhány átbulizott, vad estét is beterveznek ebbe a tíz hétbe. De hát ugye anya tervez... majd újratervez. És újratervez. És megint újratervez, és valahogy megint a lista legvégén találja magát. Vagy ezúttal talán mégsem? Zubor Rozi, háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek-könyvsorozat társszerzője egy humoros, de komoly mondanivalóval rendelkező regénnyel örvendezteti meg az olvasókat. Emlékeztet arra, hogy az önfeledt nevetés, a legjobb barátok, egy kis tánc és időnként egy-egy nagy beszélgetés segíthet a legnehezebb időszakokat is könnyebben átvészelni. Mint amilyen például a nyári szünet...

4 anya, 7 gyerek és 1 nyár, amit tényleg mindenki vár Bogi, Anett, Rami és Iza, vagyis a B.A.R.I.-nők nyarai már hét éve a gyermekeikről, a családjaikról szólnak. Ezért megfogadják, hogy ezen a nyáron minden más lesz. Ez a szünet róluk is szólni fog. Végre újra elutaznak közösen, gyerekek és férjek nélkül. És még néhány átbulizott, vad estét is beterveznek ebbe a tíz hétbe. De hát ugye anya tervez... majd újratervez. És újratervez. És megint újratervez, és valahogy megint a lista legvégén találja magát. Vagy ezúttal talán mégsem? Zubor Rozi, háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek-könyvsorozat társszerzője egy humoros, de komoly mondanivalóval rendelkező regénnyel örvendezteti meg az olvasókat. Emlékeztet arra, hogy az önfeledt nevetés, a legjobb barátok, egy kis tánc és időnként egy-egy nagy beszélgetés segíthet a legnehezebb időszakokat is könnyebben átvészelni. Mint amilyen például a nyári szünet...

"Cicaharc", irigység, rivalizálás Biztos te is hallottad már valahol, hogy a nők képtelenek az összefogásra, sőt valójában állandóan csak fúrják egymást. Nos, ez egyáltalán nincs így. A nők nagyon is össze tudnak fogni, és ha ez megtörténik, annak kívül-belül érezhetőek a hatásai. A barátok támogatása ugyanis kihat az életminőségre, a mentális egészségre, és ezáltal magára a világra is. A nők együtt hihetetlen dolgokra képesek, és közhely, de igaz: közösen tényleg hegyeket képesek megmozgatni. De vajon akarja ezt a patriarchális társadalom? A Micsoda történetek!-sorozat negyedik részében híres női barátságok és közösségek kerülnek bemutatásra. Mert a női összefogás jelen volt kalózhajón és királyi udvarokban, festők műtermében és hollywoodi sztárok öltözőjében, a közéleti viták színterén és a segítő szakmákban is. A kötetben összegyűjtött tizenöt történet bizonyítja, hogy a nők igenis képesek az összefogásra, és a "cicaharc-narratívát" érdemes egyszer és mindenkorra elfelejtenünk. Budai Lotti és Zubor Rozi ráerősítenek a könyv üzenetére, hiszen a már jól megszokott, a Micsoda nagymeNŐK voltak podcastból is jól ismert szerzőpároshoz csatlakozott író, újságíró barátnőjük, Fodor Marcsi is, illetve negyedikként Hacsek Zsófi antropológus, aki az előszót írta a kötethez. "Hiánypótló olvasmány." - Niitaabell Világa

Mesés igaz történetek a barátságról Ebben a könyvben olyan nőkről olvashatsz, akik összefogtak, hű barátok lettek, és együtt hegyeket mozgattak meg! Vannak köztük kalózok, királynék és udvarhölgyek, festők, írók, zeneszerzők, hollywoodi sztárok... Neked is vannak ilyen barátnőid? Akikkel csak úgy repül az idő, és bármiről tudtok beszélgetni? Akik megnevettetnek, amikor rossz napod van, de ha kell, veled sírnak? Akikre mindig számíthatsz? Akár közösen is olvashatjátok ezt a könyvet, hogy együtt kalandozzatok ezekkel a csodás barátnőkkel. És ami a legjobb, a könyv alkotói is barátnők. Budai Lottinak, Zubor Rozinak és Fodor Marcsinak köszönhetjük a szuper történeteket. A fantasztikus illusztrációkat pedig Szepessy Zsófinak. Micsoda NagymeNŐK - ezúttal kismeNŐKnek!

Vigyázz, mit kívánsz, mert még valóra válik!Egy mágikus erővel rendelkező naplóval lepi meg Matildát egy hónappal a harmincötödik születésnapja előtt az édesanyja. Azonban ebbe nem utólag kell leírni, mi történt velünk, hanem mindig előre, mit szeretnénk, hogy megtörténjen. Azaz: kérd és megadatik. Kezdeti hitetlenségét követően, miután sorra valósul meg minden abból, amit kíván, Matilda egyre jobban élvezi a napló hatalmát. Csakhogy ez megannyi problémát szül. Pedig azt hinné az ember, hogy csak csupa jó sülhet ki abból, ha saját maga írhatja sorsát, és végre nemcsak álmodozhat, hanem meg is valósulnak az álmai. De mi történik, ha a napló rossz kezekbe kerül? És egyáltalán milyen hatással lesznek a beteljesült vágyak Matildára, gyermekeire, házasságára, karrierjére, sőt, családi, baráti vagy akár munkahelyi kapcsolataira is? És hogy tud egy ember élete fenekestül felfordulni csupán egy holdciklus leforgása alatt?A háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője, Zubor Rozi regényében több olyan tabunak számító témát érint, amelyek, noha itt vannak közöttünk a mindennapokban, mégsem szívesen nézünk velük szembe. De itt az idő beszélni és írni róluk!

Vigyázz, mit kívánsz, mert még valóra válik! Egy mágikus erővel rendelkező naplóval lepi meg Matildát egy hónappal a harmincötödik születésnapja előtt az édesanyja. Azonban ebbe nem utólag kell leírni, mi történt velünk, hanem mindig előre, mit szeretnénk, hogy megtörténjen. Azaz: kérd és megadatik. Kezdeti hitetlenségét követően, miután sorra valósul meg minden abból, amit kíván, Matilda egyre jobban élvezi a napló hatalmát. Csakhogy ez megannyi problémát szül. Pedig azt hinné az ember, hogy csak csupa jó sülhet ki abból, ha saját maga írhatja sorsát, és végre nemcsak álmodozhat, hanem meg is valósulnak az álmai. De mi történik, ha a napló rossz kezekbe kerül? És egyáltalán milyen hatással lesznek a beteljesült vágyak Matildára, gyermekeire, házasságára, karrierjére, sőt, családi, baráti vagy akár munkahelyi kapcsolataira is? És hogy tud egy ember élete fenekestül felfordulni csupán egy holdciklus leforgása alatt? A háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője, Zubor Rozi regényében több olyan tabunak számító témát érint, amelyek, noha itt vannak közöttünk a mindennapokban, mégsem szívesen nézünk velük szembe. De itt az idő beszélni és írni róluk!

„Élsz, hát élj!”„Kiviszem a szemetet!” – mondta alig hallhatóan, ahogy lenyomta a kilincset és kilépett az ajtón. Sőt, lehet, nem is mondta, nehogy valaki meghallja, és még a végén meghiúsuljon a terve. Nem akarja, hogy bárki is megakadályozza. Már nem. De vajon, ha meghallják, észrevették volna, hogy nincs is nála semmi, pláne nem a szemét? És mikor fog feltűnni bárkinek is, hogy milyen régóta eltűnt?Hideg a víz. Nagyon hideg. És egyre hidegebb, minél bentebb sétál. De már nem érdekli. Csak legyen vége. Nem bírja tovább. Már nem. Ez az egész így nem jó. Nagyon nem. Ha jó lenne, nem várná a végét.  Örülünk és szenvedünk, szeretünk és utálunk, hibázunk és tanulunk, kimondunk és eltitkolunk, beleszületünk és belehalunk. Ez az élet, ahol, elvileg mindenki a maga útját járja. De tényleg a saját maga életét is éli? Túlélhető-e, ha egy nap kiderül az igazság? Akadhat-e mégis némi kapaszkodó a legnagyobb kilátástalanságban? „Azt mondják, az orchideák a szépség és a reziliencia szimbólumai. Tehát akkor a nőké is” – véli Zubor Rozi, háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek-könyvsorozat társszerzője, aki regényében négy orchidea, azaz négy nő sorsát mutatja be. De miért pont ők? Hogyan kapcsolódik Julcsi, Évi, Zsófi és Anna sorsa egymáshoz? Az Orchideák elmesélik. „Amennyire szép, annyira nehéz is. Akár az élet.” – Hidasi Judit, író

Vénlány, aggszűz, szingli... Egy nő számára évezredeken át a férjhez menés – és utána a gyermekszülés – volt a „normalitás”, így aztán a társadalom mindenáron címkézni akarta azon nőtagjait, akik más utat választottak maguknak. Mi több: hacsak nem papnőnek vagy apácának álltak, eme döntésüket koruk vagy az utókor természetellenesnek titulálta... Ebben a gazdagon illusztrált kötetben olyan nőket mutatunk be, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy nem mennek férjhez, vagy „szingli” mivoltuk más szempontból játszik szerepet életükben. Sokuk esetében ez az önmegvalósítás feltétele volt, hisz a történelem során a házasság intézménye a nő számára gyakran a teljes önfeladást jelentette, egyes jogrendszerekben mint „személy” meg is szűnt létezni. Vannak köztük, akiket saját tapasztalataik ábrándítottak ki a házasság intézményéből, vagy egész egyszerűen nem voltak „feleség típusok”. A többségi társadalom ez utóbbiak döntését tudta talán a legkevésbé értelmezni. A gondolat ugyanis, hogy nem minden nőt azok a célok és vágyak hajtanak, amelyeket a patriarchátus évezredekkel ezelőtt kijelölt – gyermekszülés, háztartásvezetés, egy férj támogatása – még a mai világban sem magától értetődő. A férfiak esetében elfogadott, hogy önnön kiteljesedésükhöz változatos utakat keressenek, akkor is, ha ez – a vénlánynál sokkal romantikusabb csengésű – „megrögzött agglegény” állapottal jár együtt. A nőkre azonban a történetírás, a filozófia, az orvos- és más tudományok sosem individuumokként, hanem azonos vágyak, sőt ösztönök által vezérelt „masszaként” tekintettek, akiket csakis a hagyományos szerepek betöltése tehet boldoggá. Budai Lotti és Zubor Rozi ezzel az albummal is ennek az előítéletnek a száműzéséhez szeretne hozzájárulni – a maguk módján. A kötet az írópáros Micsoda történetek! – sorozatának harmadik része. A szerzők ezen túlmenően a nagy sikerű, Micsoda nagymeNŐK voltak! című podcastsorozatukban is női élettörténeteket dolgoznak fel.

„Egy mai és mégis kortalan regény arról, hogy egy nő lehet más és több, mint a rá osztott szerepek.” - Palotás Petra író A boldogságod kulcsa a kezedben van! „Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt” Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyja, Szilvia telefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvi táskája egy különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza. „Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak.” - olvasható a kulcstartón. A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra. Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éj leple alatt? Zubor Rozi háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.

„Egy mai és mégis kortalan regény arról, hogy egy nő lehet más és több, mint a rá osztott szerepek.” – Palotás Petra író A boldogságod kulcsa a kezedben van! „Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt”  Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyja telefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvia táskája egy különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza.  „Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak.” – olvasható a kulcstartón.  A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra.  Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éj leple alatt? Zubor Rozi háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.

Micsoda szajha, cafka, céda… Az ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel rendre bélyegeznek meg nőket. Boleyn Anna, a Nagy Szajha; Kleopátra, a Szajhakirálynő; Marie Antoinette, az Osztrák Szajha; I. Erzsébet, az Angol Szajha. Hogy csak néhány ismert asszonyt említsünk; uralkodókat, művészeket, mecénásokat, szellemi vezetőket találhatunk a soraikban… Ezekben a nőkben két dolog közös. Egyrészt, nem engedték, hogy mások uralkodjanak testük és életük fölött, másrészt pedig nemet mondtak a nemüknek szánt sorsra. Nem hagyták, hogy a férfitársadalom azokra a szerepekre korlátozza őket, melyek a nők számára hagyományosan nyitva álltak: az anya és a feleség szerepére. Ők a maguk idejében és módján fenyegetést jelentettek a patriarchális társadalom működésére, ezért koruk vagy épp a történetírás, „leszajházta” őket. Annak, hogy egyes nőket évezredek óta gyaláznak a szexualitásukon keresztül – és nemcsak férfiak, de gyakran nők is –, mélyen gyökerező, pszichológiai és kultúrtörténeti okai vannak, melyeket e kötetben ugyancsak igyekszünk bemutatni. Egy azonban leszögezhető: ez a fajta becsmérlés sosem a szexualitásról vagy épp az adott társadalom által preferált erkölcsök megszegéséről szól – hiszen a könyvben szüzekkel és hűséges feleségekkel egyaránt találkozhatunk –, sokkal inkább a hatalomról. Arról a hatalomról, amely a saját teste és élete felett kontrollt gyakorló nőt megszégyeníteni, a többi nőt pedig elrettenteni próbálja. A szerzők ezen női sorsok bemutatásával is azt kívánják bizonyítani, hogy eme törekvések a múltban sosem vezettek sikerre, és azok kudarcra lesznek ítélve a jövőben is. A gazdagon illusztrált kötet Budai Lotti és Zubor Rozi – Magyarország egyik legnépszerűbb podcastsorozatának, a Micsoda nők voltak!-nak a megalkotói – Micsoda történetek!-sorozatának második része. A nagy sikerű Micsoda anyák voltak után a szerzők ezúttal olyan rendkívüli nők életét tárják az olvasó elé, akikkel koruk vagy a történetírás méltatlanul bánt.

Ismert nők eddig kevésbé ismert oldala Mi történik, ha a sors összesodor egy író-nőtörténeti kutatót és egy háromgyermekes újságírót? A Micsoda anyák voltak! egy különleges találkozás eredménye, és egyben Magyarország egyik leghallgatottabb podcastsorozatának, a Micsoda nők voltak!-nak a továbbgondolása: Budai Lotti és Zubor Rozi elhatározták, hogy felderítik, milyenek is voltak az általuk oly nagyra tartott és rendkívüli nők a gyerekszobában. Hiszen hiába ismerjük például Margaret Thatcher, Josephine Baker vagy Marie Curie eredményeit és a sikerhez vezető útját, arról, hogy ezek a nők miként nevelték gyerekeiket – és ők később hogyan emlékeztek rájuk –, vagy hogyan élték meg saját anyaságukat, már jóval kevesebbet tudunk. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni ez a kötet. De félreértés ne essék; ez a könyv nem a történelem „legjobb” vagy épp „bezzeganyáinak” a gyűjteménye... Azt, hogy ezek a nők miként viszonyultak gyermekeikhez és saját anyai mivoltukhoz, nemcsak koruk és társadalmuk, de egyéni múltjuk is nagyban befolyásolta. Egyeseknek sikerült saját gyermekkori traumáikat feldolgozni, másoknak nem. Voltak, akik továbbörökítették a káros családi hiedelmeket, mások képesek voltak azokat letenni. Ám az írónőket e kötet megírásakor nem az ítélkezés, hanem a megértés vezette; a kötődési és nevelési minták mögött meghúzódó „miért”-ekre voltak kíváncsiak. Zubor Rozi, háromgyermekes IgenAnyaként, Média a családért-közönségdíjas újságíróként, az ÉvaMagazin.hu főszerkesztőjeként és a Mesélj, Anyukám! podcast alapító műsorvezetőjeként, Budai Lotti pedig a nagy sikerű Rizsporos hétköznapok sorozat és népszerű történelmi regények szerzőjeként lehet ismerős az olvasóknak; közös írói munkásságuk első állomása a Micsoda történetek sorozat első része, mely ismert személyiségek anyai mivoltával foglalkozik. A szerzők történelem, nők és anyaság iránti elhivatottsága, szakmai tapasztalata a garancia arra, hogy a kötetben tárgyalt nők életének eme szegletét alapos kutatómunkára támaszkodva, mégis szórakoztató formában tárják az olvasók elé.