E-knihy - Historické romány strana 107 z 107

Čo všetko je človek schopný urobiť pre lásku? Najmä v časoch, keď štátne alebo rodinné záujmy, ale často aj túžba po väčšej moci, prevládali nad prirodzenými ľudskými citmi. Ani ľudia z kráľovských alebo vojvodských rodín nemali vždy na ružiach ustlané; byť jedným z členov šľachtického domu nebolo vždy len príjemné a už vôbec nie iba šťastné. Historický román Hriechy mocných ponúka nielen ľudské osudy a komplikované vzťahy plné intríg, nenávisti a zla z čias talianskych komún, rozporov a bojov v severnom Taliansku, ale tiež zachytáva udalosti zo storočnej vojny, ktorá v 14. a 15. storočí priviedla Francúzsko na pokraj nešťastia. Ako čistý prameň pôsobí na čitateľa vášnivý a úprimný ľúbostný vzťah osudom skúšanej Francescy di Valleta, ktorú proti jej vôli vydajú za tyranského manžela „s dobrým menom“ Henricha de Moselle. Francesca opúšťa rodné Taliansko a vydáva sa naprieč Savojskom do Lotrinska, kde ju už netrpezlivo očakáva jej budúci manžel a pán. Krásna žena zbožňovaná mnohými vznešenými mužmi nachádza však svoje najväčšie šťastie, ale aj utrpenie v hlbokej láske k Enzovi di Challant, priateľovi z detstva. Ako sa skončí príbeh mladej ženy, ktorá svoj život zasvätila láske v časoch, ktoré nepriali ženám? Pretože pre mnohé z nich bol práve muž tým najväčším nepriateľom...

Juditu, dceru českého krále Přemysla Otakara I., rozladí, když jí její královský otec přikáže, aby s ostatním služebnictvem obsluhovala vzácné hosty. Jen zdráhavě poslechne. Netuší, že právě tato hostina se jí stane osudnou, neboť se zde na první pohled zamiluje do jednoho ze vzácných hostů. Avšak cesta, kterou se Judita vydá, je plná úskalí.

Smrt Václava II. a jeho syna Václava III. vynese Jindřicha Korutanského a Annu, nejstarší dceru krále Václava II., na český trůn. Anna zoufale sleduje, jak neschopný Jindřich uvádí království do chaosu. Navíc prohraje boj o královskou korunu se sestrou Eliškou a jejím ženichem Janem Lucemburským. Nešťastná tajně v noci opouští Pražský hrad…

Krásná, chytrá a vzdělaná Johana se sňatku s Jiřím z Poděbrad dlouho nebrání. Rychle pochopí, že jako manželka nejmocnějšího muže v zemi získá postavení a vliv. Dřív než usedne na trůn, čelí krutému nařčení z vraždy mladého krále Ladislava. Prožité těžké chvíle, plné lží a intrik, Johanu posílí a ona se po manželově boku stává moudrou a silnou královnou.

Markéta Přemyslovna se do dánského krále Valdemar II zamilovala na první pohled a ochotně přijala jeho nabídku stát se jeho chotí a přijmout tradiční jméno dánských královen – Dagmar. Valdemar nemůže uvěřit svému štěstí, že potkal ženu, kterou nevede zištnost, ale čistá láska. Jenže český král, udělal krok, který do srdce Valdemara vnesl zrnko pochobností.

Két férfi les egy ablakot, felbukkan-e ott Mengele. Áznak-fáznak a hajnali harmatban, étlen-szomjan. Egyikük fogával tépné szét az anyja gyilkosát. A másik azt gondolja, nem érdemes elfogni egy rémalakot. Isten Igéje elavult, az ördög nyilvánította ki az új tízparancsolatot. Ahol az állt, hogy szeresd felebarátodat, ahogy akarnád, hogy téged szeressenek, ott ezt írta: Mit tehetsz felebarátoddal? Használd, vagy öld meg. És a parancs megfertőzte a világot. Így valójában nem egy eszement orvost, hanem légiónyi ördögöt kellene elfogniuk. Nincs választásuk, egyet tehetnek: megpróbálhatják egymást szeretni. Erőteljes, szuggesztív, remek Mengele-regény. - Földes Anna, Élet és Irodalom Egyszerű eszközökkel, vaslogikával építkező regény. - Berkes Erzsébet, Múlt és Jövő Kivételesen becses és szép könyv. - Vári György Miközben olvastam, nem ment ki a fejemből, hogy Auschwitzra az első atombomba válaszolt, így hát[] azzal a tudással kell élnünk, hogy néhány gombnyomással az egész Föld Auschwitzcá alakítható át. - Eörsi István

A II. világháború Kelet-Poroszországban a végéhez közeledik. Sok-sok ezer kétségbeesett menekült igyekszik a szabadság felé. Viszik magukkal a szenvedés és megpróbáltatás terhét, remélve, hogy egy jobb élet vár rájuk. De vannak páran, akik rejtegetnek valamit… Három élet, három sors keresztezi egymást: Joanáé, a szép és segítőkész litván nővéré, aki súlyos bűntudattal küzd; Floriané, a titokzatos fiatalemberé, aki mindenáron szeretné eltitkolni valódi kilétét; és Emiliáé, a várandós lengyel lányé. Egyetlen közös van bennük: menekülniük kell. Joana, Florian és Emilia úti célja a kikötő, ahol a Wilhelm Gustloff hajóra akarnak feljutni, amely civileket és sebesült katonákat menekít a front elől. A biztonság felé megtett minden lépéssel egyre erősebbek, bátrabbak, és egyre jobban bíznak egymásban. A szerelem, az összetartozás és az emberség érzéseibe kapaszkodnak, de ezzel együtt egyre sebezhetőbbé is válnak. Már úgy tűnik, hogy közel járnak a szabadsághoz, amikor megtörténik a tragédia. Nem számít se nemzetiségi hovatartozás, se kultúra, se rang; a fedélzeten lévő mind a tízezer embernek – felnőtteknek, gyerekeknek – ugyanazért kell harcolni: a túlélésért.

1939, ?Pinang, Malajzia. A tizenhat éves Philip Hutton mindig is számkivetettnek érezte magát. Angol édesapja és kínai édesanyja gyermekeként nem tartozott igazán egyik nemzethez sem. Ezen a nyáron azonban véget ér a magány időszaka: megismer egy japán diplomatát, Hayato Endót, aki mestere lesz, és idővel egyre szorosabbá válik a kapcsolatuk. Philip körbevezeti Endo szant a szigeten, megmutatva mindent, ami fontos és kedves számára, Endo szan pedig bevezeti a fiút a japán kultúra és gondolkodás világába, harcművészetre és a zen buddhizmus világszemléletére tanítja. Az újonnan szerzett tudásnak és barátságnak azonban óriási ára van. Endo szant kötelessége a sajátjaihoz fűzi, amire Philip csak akkor döbben rá, amikor a japánok megszállják Malajziát. A fiatalember kénytelen szembenézni a ténnyel, hogy mestere, akinek ő feltétlen hűséget és engedelmességet fogadott, olyan titkokat rejteget, amelyek Philip egész világát romba dönthetik. Mindent kockára kell tennie, hogy megmentse azokat, akiket akaratlanul is halálos veszélybe sodort, és hogy fölfedezze, ki is ő valójában, és mire képes.Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Jogot tanult Londonban, majd ügyvédként dolgozott Kuala Lumpurban, mielőtt minden idejét az írásnak szentelte. Jelenleg Fokvárosban él. 2007-ben jelent meg első regénye, az Esőcsináló, amelyet több nyelvre lefordítottak, és jelölték a Man Booker-díjra. Az Esti ködök kertje 2012-ben elnyerte a Man Ázsiai Irodalmi Díjat, 2013-ban pedig a Walter Scott-díjat történelmi regény kategóriában.„Figyelemreméltó regény az intrikáról és az aikidóról… Eng karakterei éppolyan mélyek és összetettek, mint a kor, amelyben a történetük játszódik, és nagyon gazdag palettából dolgozik, hogy közel hozza hozzánk a háborúnak ezt a kevéssé ismert szegletét… jól kitalált, hihető és magával ragadó.” Publishers Weekly„Tan Twan Eng gyönyörűen megírt és mélyen megindító regénye egyike a legjobbaknak, amelyeket valaha is olvastam… [Az Esőcsináló] nagyszabású, régimódi történet tekervényes cselekménnyel és élő, lenyűgöző karakterekkel… Aki szerint a regény műfaja hanyatlóban van, annak ezt feltétlenül el kell olvasnia!” The Philadelphia Inquirer

A tehetséges építész, Lucien Bernard a német megszállás alatt álló Párizsban 1942-ben olyan megbízást kap, amely nagyon sok pénzt hozhat neki, de az életébe is kerülhet. Titkos búvóhelyet kell terveznie egy vagyonos zsidónak úgy, hogy azt még a legelszántabb német katonák se találják meg. Luciennek szüksége van a pénzre, és a lehetőségnek sem tud ellenállni, hogy túljárjon a nácik eszén, akik elfoglalták szeretett városát, így úgy dönt, elvállalja a feladatot. Ám amikor az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, és az élet úgy hozza, hogy a zsidók elrejtése személyes üggyé válik számára, ráébred, hogy a tét jóval nagyobb, mint eleinte gondolta. Luciennek - és ezzel párhuzamosan az olvasónak is - mérlegelnie kell, hogy emberekként mivel tartozunk egymásnak, és hogy milyen messzire kell elmennünk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk. "A portré, amit Belfoure a II. világháború Párizsáról fest, egyszerre felkavaró és magával ragadó; ez a szép történet azt mutatja meg, hogy bár az ember a legnagyobb szörnyűségekre is képes, borzasztóan bátor cselekedetekre is hajlandó." (Library Journal) "A zsidókat bújtató építész története olyan izgalmas, mint a Schindler listája..." (Julie Kramer) Charles Belfoure eredeti foglalkozása építész. Több építészettörténeti munkát publikált, amelyek közül kettő is elnyerte a Maryland Historical Trust díját. A Graham Foundation és a James Marston Fitch Foundation szintén kitüntetésben részesítette építészeti kutatásaiért. Tanulmányait a Pratt Institute és a Columbiai University keretei között végezte, később a Pratt Institute és a marylandi Baltimoreban működő Goucher College tanára lett. Szakterülete a műemlékvédelem; műemlékvédelmi és építészeti témában blogot ír a www.thewickedarchitect.com honlapon. Szabadúszóként a Baltimore Sun és a New York Times hasábjain jelentek meg írásai. "A regényben azt igyekeztem, bemutatni, hogy milyen emberfeletti bátorságra volt szükség akkoriban ahhoz, hogy valaki az üldözötteken segítsen, és azt a tényt szerettem volna felmutatni, hogy a franciák között olyanok is voltak, akik nem fordítottak hátat a bajba jutottaknak. Akik vállalták az ezzel járó hatalmas kockázatot, azok hősömhöz hasonlóan olyan bátorságot, erőt, lelki szilárdságot fedeztek fel önmagukban, aminek a létezéséről korábban sejtelmük sem lehetett. Édesanyám háborús élményeinek meghatározó szerepük volta a regény történelmi hátterének megrajzolásában. Noha anyám nem volt zsidó, a II. világháború egy részét kényszermunkatáborban töltötte retten

Krásná Seleina, paní Solnohradu a dědička vzácných solných pramenů, právem pokládá své "slané dědictví" za prokleté. Vždyť jen kvůli němu přišla o milovaného muže a ocitla se ve vynuceném manželství s tyranem Arvanem Révaiem. Když hrad dobije Ctibor Šóša, Révai zbaběle uteče a Seleinu nechá napospas osudu. Rytíř Ctibor, jehož vpřed žene touha po pomstě za bratrovu smrt, je přesvědčený, že právě Seleina může za všechno zlo, které postihlo jeho rodinu, a tak zpočátku nemá s mladou ženou slitování. Seleina nevěří, že po utrpení s Arvanem dokáže ještě někoho milovat, a úzkostlivě stráží tajemství narození právoplatného dědice Solnohradu. Touží po svobodě a volnosti, kterou jí však Ctibor tvrdohlavě odpírá. Navzdory tomu se láska pomalu vkrádá do jejich srdcí - i za cenu, že oba musí čelit intrikám podlého Arvana, jeho sestry Izabely i vlastní rodiny. Osud jim do cesty postaví mnoho překážek a bolesti, než se Seleina a Ctibor dočkají naplnění své lásky.

Zápletka posledního autorova románu má kořeny v přímořských přístavech, hlavní příběh se však odehrává na konci 17. století v krajích Vysočiny na pomezí Čech a Moravy. Na místě uprostřed hlubokých lesů, nazývaném Liščí kameny, byl spáchán brutální masakr. Pátrání po neznámých pachatelích se ujímá zeman Jožík Bukovský. Hrdina posledních Pošívalových knih tak učiní navzdory vágnímu postoji úřadů, od nepaměti příznačnému pro rozporuplnou českou společnost. Román o pokrytectví, zákeřných intrikách, veliké lásce a především o neústupném smyslu jedince pro spravedlnost v lidském řádu, je drsným kriminálním thrillerem. Autor pracuje důsledně s napětím, vědomě spojuje minulost s dnešním vnímáním a literární tradici s postmodernou. Děj románu je ilustrován verši básnířky Evy Mišíkové, jež se v jednotlivých mottech kapitol poeticky zamýšlí nad tematickým poselstvím a rozšiřuje tak dílo o další rozměr.