Najnovšie - Biografie - ostatné strana 14 z 51

Üdvözöllek,Kulcsár Tibor vagyok,a Kulcs-Soft alapítója és a Kulcsár Akadémia előadója.Két könyvet tartasz a kezedben. Az egyik, A világon élni csak hősként érdemes, mely azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyek segítségével egy újpesti panelből a szoftvervilág csúcsára kerültem. A másik A Kulcs-Soft története. Ez a könyv lépésről lépésre mutatja be, hogyan építettem fel egy céget a semmiből, és milyen elvek tartják a piac élén, immár 35 éve.Remélem tálalsz a könyvekben legalább egy gondolatot, amely meghozza számodra is a sikert! Hiszen tudod, a sikernek nem titka van, a sikernek receptje van!Jó tanulást!Kulcsár Tibor

A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után feleleveníti a korai felnőtté válás és munkába állás nehézségeit a család számára gyökeresen megváltozott világban. Újabb változást a nagy szerelem és a Maléter Pállal kötött házasság hozott. Közös életük azonban mindössze három évig tartott, férjét 1956. november 3-án letartóztatták, 1958. június 16-án kivégezték. Gyenes Judith életét ezután az aggodalom, a remény, a hivatalossággal folytatott harc, az emlékek ápolása töltötte be. Szomorúan, de emelt fővel állt férje koporsója mellett 1989. június 16-án a Hősök terén, az 1956-os mártírok újratemetési szertartásán. Küzdelmes életútjáról az 1956-os Intézet megbízásából Molnár Adrienne készített interjúkat 1998-ban és 2013-2014-ben. A kötetet számos ritkán látott családi fénykép és dokumentum illusztrálja.

Ez a könyv nem tartozik a hagyományos memoárok közé, műfaja nem sorolható egyetlen kategóriába: életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv, egyszersmind humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv fenntarthatóságról, cégvezetésről, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről.Kinek szól? Tapasztalt és kezdő cégvezetőknek; magányos farkasoknak és falkatagoknak; pszichológusoknak és coachoknak; betegséggel élőknek és gyógyulóknak, valamint mindenkinek, aki érdeklődik az emberi természet szépsége és változatossága iránt.„Az életszeretet 21. századi himnusza; az elfogadás és odafigyelés nagykönyve, amelyből generációktól és korosztálytól függetlenül mindenki csak tanulhat - a szó legszebb értelmében. Fantasztikus olvasmány.” - Steigervald Krisztián, generációkutató.„Gazsi Zoltán első könyve megbízható útitársa mindazoknak, akiknek eddig nem volt merszük közelíteni igazi vágyaik és életcéljuk felé. Írása személyes történelem, vezetői krédó és kordokumentum egyben, amit kendőzetlen őszinteséggel oszt meg az olvasóival. Hitelességének titka, hogy a lélektipró megpróbáltatások és a mindent elsöprő szakmai sikerek olyan vezetőikonná formálták, aki valóban szívből szereti az embereket.” - Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője.„Vannak emberek, akiket így mutatunk be: ő X.Y. - és őszintén hozzáfűzzük, hogy "élete egy nyitott könyv". GazsiZoli biztosan közéjük tartozik. Sőt, immár ez úgy is igaz, hogy az élete egy kinyitható könyv. Úgy ismerem, mint aki nem titkolja a véleményét, de nem is hivalkodik vele. Csak úgy ott hagyja, mindenki azt tesz vele, amit akar.” - Iglódi Csaba, vezetői tanácsadó.„ E könyv "Zolitelling" (vicces történetmesélős) stílusban, ugyanakkor tudományosan is helytálló, de mindeközben szívhez szóló őszinteséggel idézi fel szerzője betegségét és mutatja be életfilozófiáját. Mély betekintést nyújt abba, hogyan formálta Zoli vezetői szemléletét a rákbetegség, aki nemcsak a halálos kórral vívott küzdelmeit osztja meg az olvasókkal, hanem az élet nehézségeivel való szembenézés fontosságát is hangsúlyozza. Hitvallása szerint a legnagyobb kihívások adnak lehetőséget az igazán komoly fejlődésre - mind személyes, mind üzleti szinten.” - Thuróczy Bertalan, orvosbiológiai mérnök, író, atléta.

Jim Towey kongresszusi tisztviselő volt az 1980-as években, látszólag sikeres (és hívő) ember, de már fiatalon kiégettnek érezte magát, az életét üresnek, céltalannak - mígnem egy röpke találkozó Teréz anyával mindezt megváltoztatta. Önkéntesként kezdett dolgozni egy leveskonyhán, majd évtizedeken át ő intézte "Anya" jogi ügyeit. Most pedig, a halála után úgy meséli el az életét, ahogy még senki. Azt, ahogy elindult Albániából, ahogy a Haldoklók Otthonát megszervezte Kalkuttában, ahogy minden tevékenységében Jézus iránti szeretete vezérelte, ahogy mindennap sokat imádkozott, egyszóval életének főbb elemeit már ismerhetjük másoktól s részben tőle magától is.Jim Towey e történet mélyére hatol: mesél arról, hogyan élte át Teréz anya - éveken, évtizedeken át - a lélek sötét éjszakáját: amikor úgy érezte, Isten nincs vele, sőt sehol sincsen. Mesél Anya apró humoráról, gyermeki kedvességéről, de hétköznapi gyarlóságairól is. S ugyanakkor könyvében igyekszik megvédeni őt azokkal a súlyos vádakkal szemben, amelyek egy időben oly gyakran elhangzottak Teréz anyával kapcsolatban."Ha látom, hogy valaki haldoklik, magamhoz veszem. Ha látom, hogy éhes, enni adok neki. Ő is tud szeretni és szeretve lenni. Nem nézem a bőrszínét. Nem nézem a vallását. Nem nézek semmit. Minden ember, legyen hindu, moszlim vagy buddhista, a testvérem." - Teréz anya"Teréz anya mosolyában, szavaiban és tetteiben Jézus újból a világ utcáin járt irgalmas szamaritánusként." - II. János Pál pápa

Más-más hagyományokkal, nézetekkel, más-más döntésekkel egymás mellett élő, gyakran egymással szembekerülő kortársakat köt össze a szerző, aki könyvében az életéről, pályájáról mesél.  Ő az egri diák, a szolnoki tanár, a színikritikus, a régi Magyar Napló, a Hajónapló, a Színház szerkesztője, színházszervező, a Bárka, majd az Ördögkatlan mindenese, emlékezetes előadások rendezője. Beszélgetőkönyvek sorát köszönhetjük neki, rendkívüli és szeretetre méltó művészek portréit (Cseh Tamás, Törőcsik Mari, Tompa Miklós, Kovács Lajos, Mucsi Zoltán, Szarvas József). E dialógusok hosszú sora érlelte a Kötőszavak megírását, amelyben sokoldalúságát kamatoztatva a szerző önmagával, a saját múltjával szembesül. A kapcsolódó, folyvást kiegészülő emlékeknek nincs időrendje, mintha egyetlen nagy csoportképen látnánk együtt korábbi hőseit s velük Paál Istvánt és Ács Jánost, Tompa Gábort és Rátóti Zoltánt, Csányi Jánost és a színpadi alkotótárs Háy Jánost, Ascher Tamást és Tim Carrollt, a két Vidnyánszkyt... Sokan szerepet kapnak ebben a számvetésben, ám a főszereplő ezúttal a közöttük munkálkodó, közvetítő, gyakran őrlődő ember: Bérczes László.

Éles ?eszű, és noha időnként magába zárkózik, csípős élceiről is híres, melyekkel meg szokta nevettetni hallgatóságát. Tanításai lényegre törőek, érvei szigorúan logikusak, és megvan az a rejtelmes képessége, hogy képes az ősi bölcsességeket relevánssá tenni a modern világ számára.”A tibeti buddhizmus egyik legfontosabb vezetője, Orgyen Trinli Dordzse, a 17. karmapa, az „Élő Buddha” 1999 végén menekült el Tibetből, és telepedett le Indiában, miután úgy találta, hogy a kínai kormány felügyelete alatt nem tudja szabadon átadni Buddha tanításait. Az önkéntes száműzetésben élő karmapa egyszerre szellemi és politikai vezető, aki a tibeti hagyományok megőrzését és a környezet védelmét egyaránt szem előtt tartja. Sokrétű működése során arra törekszik, hogy a tibeti buddhista hagyomány és spiritualitás modernizálása révén adjon választ a korunkat érintő társadalmi és környezeti kihívásokra. Úgy kívánja megújítani a kilencszáz éves tibeti buddhizmust, hogy a lényegét megőrizve változzon a folyton változó korral együtt.A 17. karmapát bemutató kötet egyszerre életrajz, útleírás és riportkönyv, amely nemcsak a tibeti buddhizmus egyik legfontosabb vezetőjének tanításaiból nyújt ízelítőt, de bepillantást enged az Indiába szakadt tibeti diaszpóra életébe is.

Pályakezdő kozmetikusként kerültem a fővárosba. A budapesti pörgés, a világ elvárásai és a nők közötti létben botorkáltam. A vendégeim mindent elmeséltek, én pedig minden alkalommal magamra öltöttem a végzettség nélküli terapeuta szerepét, hogy egy olyan helyet biztosítsak számukra, ahol önmaguk lehetnek. Egymás bizalmasai lettünk, de a nekik való megfelelés kényszere rövid időn belül átvette az irányítást. Örökös álarcok, meghasonulások jellemezték a hétköznapokat. Az évek alatt szerzett tapasztalataim során ráébredtem: az érzéseinkről beszélni nem szégyen, a sírás nem gyengeség, a bizalom ajándék, másokat húsba vágóan kritizálni felelősség. A számos történetből levont konzekvenciáknak köszönhetően rengeteget tanultam magamról és másokról a szolgáltató szektor falain belül.

Ha igaz a modern immunológia azon állítása, hogy egy kiló szutykot meg kell ennünk csecsemőkorban ahhoz, hogy tökös immunrendszerünk alakuljon ki, hát Marci ezt biztosan többszörösen túlteljesítette. Nem is tapasztalta meg a mai Márton papi koráig mi az az allergia. Sem azt hogy mi a fóbia bármely természeti lény iránt. Na, jó a békákat gyűlöli, de ez személyes. Egyszer, jóval később tehénpásztor korában, egy az árokparton feltűnően pöffeszkedő Rana esculentanak odakent egyet a botjával, mire annak minden mozdítható belsőrésze az arcába fröccsent. Ezt soha nem bocsátotta meg a vartyogó nemzetségnek.

IRATKOZZ FEL A KIVÁLASZTOTT CÍMRE, KATTINTS A "HAMAROSAN" FELIRAT MELLETTI KIS SZÍVECSKÉRE, HOGY AZONNAL ÉRTESÜLJ A MEGJELENÉSRŐL! A világ leghíresebb és egyben leghírhedtebb motorosklubjának történetét a Hell's Angels 1957-ben alapított oaklandi chapterének (szervezetének) egyik alapítója, Sonny Barger életén keresztül ismerhetjük meg, a lehető leghitelesebb forrásból. Ugyan nem Sonny Barger a Hell's Angels Motorcycle Club alapítója, ám mivel 65 évet töltött el az oaklandi chapter színeiben, ő lett az egész klub legismertebb, legtiszteltebb és a hatóságok által egyik leginkább kipécézett tagja. 19 éves volt, amikor megalapították a Hell's Angels Oaklandet, így önéletrajza gyakorlatilag összefonódik a klub és az oaklandi chapter történetével, amely kívülállók számára olyan lehet, mint egy hajmeresztő jelenetekkel, elképesztő sztorikkal, rémes tragédiákkal, verekedésekkel, vicces vagy brutális akciójelenetekkel, szexszel és véget nem érő motorozással teletűzdelt motoros film. Amellett, hogy a klub tagjai közül - mint köztudott - sokan sokféle bűncselekményt is elkövettek, és akadtak, akik különböző okokból később a klub ellen fordultak, ez a történet nagyrészt a bajtársiasságról, testvériségről, az egymás iránti kiállásról, hűségről, elvekhez való ragaszkodásról, a bajtársakkal közösen szerzett megfizethetetlen élményekről és legfőképpen a szabadságról szól. Arról, hogy egy életünk van, azt hadd éljük úgy, ahogy szeretnénk. Sonny Barger az egész életét úgy élte le, ahogy ő akarta, lehet mit tanulni tőle, még akkor is, ha történetesen soha nem ültünk motoron.

Az anyai hivatás az, hogy példaképek legyünk, ne mártírok. Már nem olyan anya vagyok, aki szép lassan meghal a gyermekeiért, hanem felelősségteljes anya, aki megmutatja nekik, hogyan éljenek teljes életet. Sok nő fejében állandóan ott munkál egy tanult belső hang, amely arra utasítja, hogy jó anya, társ, barát, munkatárs vagy hallgatóság legyen – szelíd, támogató és önfeláldozó. Meggyőződésünk, hogy nőként minden területen meg kell felelnünk a külvilág elvárásainak. Ugyanakkor napról napra enerváltabbak, motiválatlanabbak vagyunk. Glennon Doyle író, LMBTQ-influenszer The New York Times bestellerkönyve bensőséges memoár és egyben kiáltvány minden nő számára. Életének epizódjain, válása és új szerelmével, Abbyvel alapított mozaikcsaládja bemutatásán keresztül mesél arról, miként küzdött az önazonosságért, amit környezete már kislány korától igyekezett megzabolázni és szűk keretek közé szorítani. Történetét olvasva elkezdhetünk bízni magunkban annyira, hogy képesek legyünk határokat húzni, megbékéljünk a testünkkel, tiszteljük a dühünket és a szívfájdalmunkat, és felvállaljuk legmélyebb ösztöneinket. Saját kiteljesedésünk ugyanis az egyetlen hiteles út afelé, hogy családunk tagjai is felszabadult, teljes életet élhessenek. „Glennon Doyle könyve rávilágít arra, mit jelent ma nőnek lenni. Minden fejezetben találtam számomra nagyon fontos üzeneteket.” Reese Witherspoon

Boncza Berta személye több mint száz éve foglalkoztatja az irodalomtudomány, a képzőművészet és a publicisztika művelői mellett az irodalomkedvelőket is. A szerző, aki Boncza Berta rokona is egyben, ezért is vállalkozott családtörténetének feldolgozására, egyúttal kísérletet téve személyiségének, cselekedetei mozgatórugóinak megértésére.Ez a kötet a téma által megkövetelt alaposságú kutatómunkára, adatgyűjtésre és -rendszerezésre támaszkodik. Az új szempontok felvetésének és a korábban még fel nem tárt adatok közlésének köszönhetően a téma egy a korábbiaktól teljesen eltérő, egyedi hangvételben megírt feldolgozásával találkozhat az olvasóközönség. A szerző célja volt az alkotás során a tévhitek, téveszmék eloszlatása, a félrevezető, megtévesztő információk leleplezése, vagyis egy hiteles, sokrétű ismeretanyag átadása.Jelen kiadás aktualitását a 2024-es év kettős kerek évfordulója adja – ekkor emlékezünk ugyanis Boncza Berta születésének százharmincadik és halálának kilencvenedik évfordulójára.

„Először egyikünk sem arra gondolt, hogy egymásba fogunk szeretni. Mindkettőnknek millió lehetősége lehetett volna, hogy csak egy kaland legyen belőle."Molnár Csilla, az első magyar szépségkirálynő öngyilkossága 1986 nyarán az egész országot megrendítette. Halálát riportok és könyvek sora dolgozta fel, film készült róla, tragédiája óriási sikerű dalt ihletett. Ez a könyv azonban elsősorban nem a halálával, hanem az életével foglalkozik - mégpedig olyasvalaki által, aki talán a legtöbbet tudja Molnár Csilla küzdelmeiről és életének végső fejezeteiről.Az a személy meséli el közel négy évtized távlatából kettejük történetét, aki utolsó éveiben a legközelebb állt hozzá: szerelme, Futács Károly, a legendás fonyódi Gyöngyhalász diszkó tulajdonosa. Futács Károly könyve egyszersmind önéletrajz is. Lapjain megelevenednek a kisemmizett szigetvári családból a magát a pesti művészelitbe felküzdő félárva fiú kalandjai, a fékeveszett balatoni éjszakák, a nyolcvanas évek diszkókultúrájának örvénylő világa. A Záróra a Gyöngyhalászban egyszerre életrajz, kortörténet, valamint egy szenvedélyes és tragikus szerelem története. 

A Rossmann drogériabirodalom megalapítója, Dirk Rossmann, ellentmondásos személyiség. Kőkemény üzletember, egyszersmind nagylelkű adakozó, a jó ügyek bőkezű támogatója. A drogéria-áruházak ötletének atyja, aki a szerény kis hannoveri családi üzletből elindulva építette fel hatalmas nemzetközi vállalatát. Hitvallása, hogy soha nem szabad feladni - és nem is adta fel soha, még a reménytelennek tűnő helyzetekben sem.12 évesen kerékpárral szállította házhoz a családi üzlet termékeit. 25 évesen megnyitotta Németország első önkiszolgáló drogéria-áruházát. Ma egy sikeres óriásvállalatot irányít, mellette nemzetközi segélyprogramokat hív életre, közben pedig filozófiával és pszichológiával foglalkozik, sokat olvas, és még most, hetven felett is szüntelenül tanul.Ezt a rendkívüli életutat meséli most el Dirk Rossmann a saját szavaival - őszintén, hitelesen, lebilincselően. 

Nemal ešte ani dvadsaťjeden rokov a už mal za sebou ohromné úspechy. Kylian Mbappé prepísal futbalové štatistiky, keď sa mu len počas troch sezón podarilo dosiahnuť v takom mladom veku rekordné výkony. Lepšie sa v jeho veku darilo len Pelému, ktorý v ňom videl svojho nástupcu. Táto kniha sleduje kariéru mladého fenoménu už od jeho prvých driblingov na trávniku štadióna Léa Lagrangea na parížskom predmestí Bondy až po jeho štvrtý gól vo finále majstrovstiev sveta na moskovskom štadióne Lužniki. Čo je zač? Ako sa dostal tam, kde je? Na akých hodnotách si zakladal? Kto mu pomohol? Ako môžeme vysvetliť jeho neochvejné sebavedomie – tú istotu, že uspeje? Toto bádanie je bohaté na rozhovory a nepublikované príbehy. Odhaľuje život hráča, ktorého osobité čaro presahuje hranice zelených ihrísk. Nie je to len nadaný športovec, ale aj muž, ktorý vyčnieva z davu a priťahuje pozornosť ľudí. Doplnené o novú kapitolu z Majstrovstiev sveta vo futbale 2022.

Vedel si niekto predstaviť, že v dvadsiatom prvom storočí môže byť mesto nezávislej európskej krajiny vymazané z povrchu zeme, zatiaľ čo jeho obyvatelia budú postavení na pokraj humanitárnej katastrofy? Takmer tri mesiace, v reálnom čase, celý svet sledoval, ako ruská armáda pomaly ničí Mariupol – jedno z kľúčových miest východnej Ukrajiny.

Kniha je dojemným záznamom o tom, ako vojna mení životy ľudí a rodín. Je napísaná vo forme listov otca synovi, ktorý kvôli rusko-ukrajinskej vojne vyrastá bez neho. Autor nám ponúka hlboký pohľad na ich vzťah, na túžby, nádeje a obavy, ktoré prežívajú v čase vojny.

V příběhu slavné houslistky Marie Heritesové a její sestry Boženy se odráží celé složité 20. století - nádherná doba belle époque, strasti obou světových válek, odloučení a opětovné radostné shledávání, touha po objevování krás světa i láska k vlasti a rodným Vodňanům. Kdo knihou prochází? Otec obou sester spisovatel František Herites a jeho žena Marie, básník a spisovatel Julius Zeyer, skladatelé Antonín Dvořák i Rudolf Friml, malíř Jan Dědina, pěvkyně Ema Destinnová, Alfons Mucha, Jaroslav Vrchlický a Svatopluk Čech, proslulí houslisté Jaroslav Kocian, Jan Kubelík či jeden z největších českých malířů Jan Zrzavý. Kde se s nimi potkáme? Například ve Vídni, několikrát v Paříži a kouzelné Bretani, v Petrohradě a Rize, v Bratislavě, za mořem v New Yorku, Chicagu, na Světové výstavě v St. Louis, ale také třeba v menších městech Bay City či Cedar Rapids. A samozřejmě ve Vodňanech a Praze.

Kniha je autentickým svědectvím člověka, který v devadesátých letech 20. století prožil v polní uniformě devět měsíců na africkém kontinentu v zemi, kam noha našince málokdy vkročí a která byla dlouhou dobu sužována občanskou válkou – v Libérii. Je to příběh člověka, který tam jako vojenský pozorovatel, příslušník pětičlenného kontingentu Armády České republiky dle mandátu OSN sledoval poválečný vývoj směřující k mírovému řešení konfliktu, jež byl zakončen prezidentskými volbami. Mise nebyla rozhodně procházkou růžovým sadem. Je protkána jak dramatickými chvílemi, zejména během odzbrojování místních bojovníků a přesunů na veliké vzdálenosti v nehostinném terénu, tak i momenty příjemnými, jako byla setkání s místními dětmi či odpočinek na březích oceánu či společné chvíle strávené s kolegy prakticky z celého světa. Text vychází z deníkových záznamů a je doplněn více než stovkou unikátních fotografií pořízených v průběhu mise.