Najnovšie - Biografie - ostatné strana 35 z 51

Az ember egyik legnagyobb kincse az emlékezés. Egy olyan nyugdíjas korú írogatónak pedig, mint a könyv szerzője, már rengeteg kincs van a birtokában, hiszen alig van a jelennek olyan eseménye, amely ne juttatná eszébe a múltat. Olyan múltat, amelyet meg lehet osztani az olvasóval. A múltat előhívó esemény lehet akár egy jégcsap megpillantása, vagy egy hír valamely disznótorról, vagy akár az unoka meseigénye, mosolya. Lehet egy szilveszteri hangulat, vagy egy a padon ülő hajléktalan, sőt, akár egy a forgalmas járdán sürgölődő énekesmadár, vagy egy korsóból a földre löttyintett víz, szóval bármi, amely megragadja a figyelmet. Mindegyikük emlékeket, gondolatokat ébresztett a szerzőben, és ezzel történeteket szült. A könyvben több történet szerepel. Olyan történetek, amelyek nemcsak a szerzőnek, de bárkinek segíthetnek a jelen gondjai, nehézségei könnyebb elviselésében. A történetek ugyanis szerteágazóak, így bárki találhat közöttük a gondjait (még, ha rövid időre is, de) elfeledtető olvasnivalót. A gondolatok persze néha magvasak, nehezebben emészthetők, a legtöbbször viszont meseszerűek, adomázóak, könnyen elsajátíthatók. Éppen olyan változatosak, mint maga az élet, hiszen ki ne várná izgatottan az ismeretlent, a holnapot, a jövőt, amely mindig hozhat valami újat, váratlant, és amely mindig el tud varázsolni bennünket.

Kiből lehet példakép? Bárkiből. És kiből lesz példakép? Csak nagyon kevesekből.A mi Múzsánk lapjain tizenhét nem mindennapi ember fordulatos élettörténete, egyedi gondolatvilága elevenedik meg. Sztárok és hétköznapi jótevők kendőzetlen őszinteséggel mesélnek sikerekről, kudarcokról, belső tartalékokról és magáról az útról.Miért dönt úgy az előadóművész, hogy feladva fényes karrierjét inkább bohócdoktorként szolgál tovább? Vajon lehetséges parakajakosként egy év felkészülés után világbajnokságot nyerni? Mit tesz az a kisfiú, aki mindenáron citerázni akar, de nem akad tanárra? Hogyan dönt a sorsáról a fiatal lány, mikor az orvos közli vele: már csak hónapjai vannak hátra? Miért lesz minden előadás ugyanaz, mégis minden estemás a színpadon? Vagy hogyan telnek egy állatmentő fiatalember mindennapjai?Naszvadi Judith ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében. Beszélgetőpartnerei között van ünnepelt színész, látássérült szociális munkás, közkedvelt DJ, paralimpikon, rockénekes és szülész-nőgyógyász szakorvos is. Hogy mégis mi a közös bennük? Az, hogy egytől egyig jelenkori példaképek.

Kniha je určená pre fanúšikov hudby a hudobníkov. Obsahuje príbehy slovenských aj zahraničných hitov od skupín ako IMT Smile, Nirvana, Lucie, U2, Rolling Stones, Green Day, Polemic či Van Halen. Ide o skladby, ktoré sú pozoruhodné z hudobného hľadiska, svojím odkazom alebo príbehom. Čitateľ sa postupne oboznámi so zaujímavými faktami, rozhovormi a úvahami o tom, ako vznikajú úspešné piesne. Okrem autorovho pohľadu sú pri jednotlivých skladbách uvedené aj názory "bežných" poslucháčov. V bonusových kapitolách nájdete úvahy o hudobnom živote a zážitky z pôsobenia v amatérskej kapele.

Vyprávění o mladém mnichovi bratru Theofanovi ze Sept-Fons napsal otec Samuel, nynější převor kláštera v Novém Dvoře, několik týdnů po jeho smrti v roce 1989 jako svědectví o souboji se zákeřnou nemocí. Když bezmála dvacet let po těchto událostech pročítal český překlad, došel k závěru, že biblický obraz, kterým by se dal vystihnout životní osud tohoto mladého mnicha, je unesení proroka Elijáše na ohnivém voze. Bůh vzal bratru Theofanovi s překvapivou silou vše, co mu dal, a on se podvolil.

Jak lékaři přicházejí o iluze Žít v cizině znamená boj, tvrdou dřinu, samotu i odvahu. Člověk se musí vzdát spousty věcí a obětovat se pro druhé. Své o tom ví i Kateřina Karolová, vítězka ankety Žena roku 2018. Tři roky pracovala jako dětská lékařka v německé nemocnici a své zkušenosti popsala v blogu, který byl čtenáři idnes.cz zvolen v roce 2018 nejlepším Nováčkem roku. Výběr z něj najdete v této knize.

Jozitov otec zomrel počas práce na projekte kozmickej lode. Jeho syn Jozit sa vracia na zem so štvorčlennou posádkou. Traja muži a jedna žena Humanoid Amazóna. Sumer je veliteľom posádky vedeckého a biologického prieskumu. Každý z nich ma úlohu preskúmať planétu Zem a priniesť základnú ľudskú bunku, pretože planéta Mars bola zničená jadrovou explóziou. Simon, jeden z členov posádky sa zamiluje do pozemskej ženy a rozhodne sa zostať žiť na tejto planéte. Ostatní z posádky dostanú rozkaz vrátiť sa do výskumnej stanice Elektri.

1911-ben Berlinben született egy kislány, aki sokra vitte: a Harmadik Birodalom propagandaminiszterének, Joseph Goebbelsnek a titkárnője lett. A mindennapi adminisztrációs feladatok ellátása mellett a német katonák halálozási statisztikáinak meghamisítása volt a munkája. A bukás után sem tanúsított megbánást, elhárította a személyes felelősségét a halálgépezetben elfoglalt szerepét illetően. Csak élete legvégén volt hajlandó interjút adni, melyben többször hangsúlyozta, hogy ő is úgy élt, ahogy a legtöbb német: nem tudott semmiről, mert nem akart tudni arról, ami nem rá tartozott. Ezért is lett az életéből készült dokumentumfilm címe Egy német sors. De vajon milyen tanulságokkal szolgálhat ma egy, a tetteiért felelősséget nem vállaló német gépírónő életrajza? A náci propagandaminiszter, Joseph Goebbels titkárnője több mint százévesen őszintén nyilatkozott mindarról, amit Hitler közvetlen környezetében átélt. Kikötötte, hogy az interjú egy része csak halála után jelenhet meg, például arról a kényszerabortuszról, mellyel elvették a zsidó szerelmétől fogant gyermekét.

Talán nem is létezik az egészségügyben dolgozókénál áldozatosabb, az emberi életet ilyen nagy mértékben tisztelő, védelmező munka. Virágné Herbert Márta rendkívül őszinte, szubjektív visszaemlékezését olvasva nemcsak az ápolók mindennapi életébe nyerhetünk bepillantást, de az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos meglátásait, jobbító szándékú javaslatait is megismerhetjük.A kívülállók számára mélységeiben szinte teljesen ismeretlen szolgálatot lelkünket mélyen megérintve teszi emberközelivé, ismerőssé ez a negyvenhat év munkatapasztalatát feldolgozó napló.A kötet igazi szépsége pedig abban rejlik, hogy a sorokat olvasva – az ápolói munka gyakorlása során átélt minden nehézség ellenére – mindvégig tetten érhetjük a szerzőnek az emberek és a hivatás iránt érzett őszinte tiszteletét, lelkesedését, szeretetét.

Csap János kalandos életútja, amely egyúttal a huszadik század jelentős részének személyes története is, a szerző szubjektív szűrőjén keresztül tárul elénk ebben a kötetben. Az 1956-os forradalom után John Chapman néven Kanadá­ban élő szerző visszaemlékezése egyaránt tanúskodik haza­szeretetről és az őt befogadó ország iránti tiszteletről. Bár az egymást követő életesemények aprólékosan kidolgo­zott leírása mindvégig fenntartja, sőt fokozza az érdeklődést, a történet csúcspontját mégis a szerző számára sorsfordí­tó, élete középpontjában álló ’56-os forradalom eseményei jelentik. A könyvet forgatva történelemkönyvekből ismert szabad­ságharcosok, hősök – többek között Nickelsburg László – vál­nak emberközelivé, az illusztrációul szolgáló, korábban még sehol sem publikált képanyag pedig egyedülállóan értékessé teszi a magyarságára élete végéig büszke, ízig-vérig demok­rata szerző memoárját.

Hogyan jut el Ghána egy kis falujából Magyarországra egy szerény körülmények közé született, tehetséges afrikai fiatal, és hogyan válik orvossá? Egy izgalmas történetekben bővelkedő, különleges életút elevenedik meg e könyv lapjain. Megtudhatjuk belőle, hogyan „anyakönyvezték” az 1950-es években, a szerző születésének idején, az írástudók az újszülötteket, hogy milyen egy huszonnégy gyermekes nagycsaládban felnőni, hogyan lehet nélkülözés idején a mezőket járva élelemre bukkanni, hosszú kilométereken át főzőbanánt, rákot, csigát, a rothadó pálmatörzsből származó kukacokat, pálmadiót gyűjtve, azt a fejtetőn hordozva túlélni a hétköznapokat. De az is kiderül a kötetből, miként változhatott meg gyökeresen a tanulást előtérbe helyező tehetséges fiatalok élete, ha az Egészségügyi Világszervezet ösztöndíjának köszönhetően továbbtanulhattak Magyarországon.

A Dollár a zokniban elsősorban önéletrajz, melyből kiválóan megismerhetjük Majláth Mikes László alkotó éveit, sőt a teljes életét is. Mindemellett egy sajátos Újpest-történet is, egy lokálpatrióta visszaemlékezése, és legalább ennyire család- és kabarétörténet. Regényes minilexikon a korszak humoristáiról, olyan személyes történetekkel, melyeket eddig sehol sem olvashattunk, hallhattunk. A sorok közt ragyogóan átjön a szerző stílusa, az a fokozott érzékenység a közéleti jelenségekre, az a szókimondás, önmagát sem kímélő őszinteség, amiért a humoros írásait, jeleneteit is szeretjük. Nem kétséges, hogy Majláth Mikes bárkit képes megszólítani.

Pablo Escobar és a Medellín kartell döbbenetes története, minden ami kimaradt a Netflixen-en A kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar egyszerre volt ragaszkodó családapa és pszichopata gyilkos, iszonyatos ellenség és csodálatos barát. Miközben milliókat adományozott a szegényeknek, felrobbantotta és kínozta az ellenségeit, és volt, akinek tüzes kanállal vájatta ki a szemét. Escobar sokszoros milliárdos lett kíméletlen ravaszsága és Amerika olthatatlan kokainéhsége folytán.Egy csekélyke 100 millió dolláros birtokon élt, és saját magánállatkertje volt. A Pablo Escobar drogháború feltárja a titkot: a hatóságok nem azért üldözték Pablót, hogy véget vessenek a kokainüzletének, hanem hogy átvegyék tőle. Shaun Attwood könyve egy szívfájdító, akciódús igaz történet, ami a drogtilalom katasztrofális következményeiről fest lélegzetelállító képet.

Hogyan jut el Villányból Tokióba egy okleveles közgazda, hogy aztán milliók szeme láttára adjon át egy szumóbajnoknak járó herendi vázát? Rekettye Gábor egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara dékánjának saját fotókkal is gazdagon illusztrált, személyes hangvételű visszaemlékezésében számos ehhez hasonlóan meglepő fordulattal találkozhatunk, miközben megelevenednek előttünk életének legfontosabb állomásai. Az életrajz regényes megjelenítésén – iskolák, ifjúkori szerelmek, a nagyszülők Jugoszláviából való átcsempészése, egyetemi élet, Európa körbejárása, a tenisz – azonban jócskán túlmutat az írás, hiszen családjának a második világháború utáni küzdelmeibe, a Pécsi Kesztyűgyár, az MKKE KNT, a Tannimpex külkereskedelmi vállalat életébe, valamint a Japánban diplomataként, a magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjeként eltöltött öt év különleges eseményeibe is betekintést nyerhetünk általa. „Rekettye Gábort régóta ismerem, sok szakmai együttműködésünk volt a múltban, sőt még a teniszpályán is gyakran találkoztunk. Biztos vagyok benne, hogy személyes és szórakoztató történeteiből az olvasó képet kaphat az adott időszak külkereskedelméről, diplomáciai módszereiről, valamint a rendszerváltást követően az egyetemi élet változásairól. A könyvet jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek.” Martonyi Jánosegyetemi professzorvolt külügyminiszter

A szerző Csinszka életének Ady Endre halálát követő időszakát mutatja be: ezt a korábban elhanyagolt, ám annál érdekesebb és művekben gazdag periódust. Lapjain megelevenednek a múzsa szerelmei, Babits Mihály és Márffy Ödön, valamint az Ady-per is.

Bogdán László az utóbbi évtizedek legnépszerűbb cigány vezetője volt Magyarországon, pedig csak a faluját, Cserdit irányította. Sokan benne bíztak, hogy a több évszázados nyomorból képes kirántani a magyar cigányságot. Gyerekkorában maga is éhezett, miközben egy piros Ferrariról álmodott.  Ezért is lett piros a Cserdi hűtőház, a C1, amely az ország és Európa első cigányüzeme lett volna, s megkoronázhatta volna, amit Bogdán polgármester a falujában teremtett, a Cserdi csodát. Dalia László könyve egy karizmatikus cigányember kálváriáját írja le és megpróbál választ keresni az utolsó tragikus lépésére is.

A high-circulation newspaper once called her „the eighth wonder of the world”, though not at the time when she was a shining star of the gymnastics world, but decades later, when as a grown woman, she taught gymnastics, and trained young people. Even so, no one challenged this rather exaggerated description. Winning five Olympic gold medals, her gymnastic talent raised Ágnes Keleti to Olympian heights, but it was her life as a whole and her caring personality that made her deserving of all the recognition she later received from around the world. Those who had seen the always improving Ágnes performing gymnastics at least once will never forget this graceful female figure - whose movements were comparable to a musical performance, the harmony of power and ease almost turned her into a supernatural phenomenon. And those who have met the intelligent and well-prepared trainer and college teacher will never forget the effect she had on her students with her deep affection for the subject, her stimulating presentations, and, if needed, her practical demonstrations. In spite of all of these positives, the life of the Holocaust survivor Ágnes Keleti has been full of suffering. Thanks to her strong spirit, she has always managed to get through these hard times, and found a way out which finally led to happiness. She has lived her life in two countries: she won her Olympic and World Championship gold medals for her birth homeland, Hungary, until the events of the Revolution of 1956; and after the age of 40, she gave birth to two great sons in her chosen homeland, Israel. She had worked in this country for decades and finally earned the proud title of „the creator of gymnastics of Israel”.   The Authors, who have commentated on innumerable events at several Olympic Games, strived to thoroughly and tactfully document the life of Ágnes Keleti to produce a volume that would be worthy of this exceptional gymnast as she approaches her 100th birthday. Currently, Ágnes Keleti is the oldest living Olympic champion of the world.    

„Bárcsak ?elmondhatnám mindenkinek, aki azt hiszi, hogy menthetetlenek vagyunk… Nézzetek meg bennünket jobban, és valami különlegeset, rejtélyeset láttok majd, olyat, ami valóságos és igaz. Sosem azok voltunk, akiknek látszottunk.” Amikor a gyönyörű és vakmerő Zelda Sayre, a „déli szépség” 1918-ban megismerkedik F. Scott Fitzgeralddal egy táncestélyen, még csak tizenhét éves. A „megszerezhetetlen” Zelda beleszeret, pedig aligha megfelelő férjjelölt: Scott ugyanis annak az elképzelésnek a rabja, hogy regényíró lesz, és az írás majd gazdagságot, hírnevet hoz mindkettejüknek. Így amikor a Scribner’s kiadó vállalja, hogy megjelenteti első regényét, Az Édentől messzé-t, Zelda optimizmussal telve vonatra száll, hogy New Yorkba utazzon, ahol gyorsan egybe is kelnek. És aztán lesz, ami lesz!A dzsesszkorszak hajnalán vagyunk. Az ünnepelt ifjú pár valóságos legendává válik. Sokfelé megfordulnak, élnek New Yorkban, Long Islanden, Hollywoodban, Párizsban és a francia Riviérán. A véget nem érő partikon együtt mulatnak a varázslatos, egyszersmind kudarcra ítélt elveszett nemzedék tagjaival, így Ernest Hemingwayjel, Sara és Gerald Murphyvel, Gertrude Steinnel. De tudjuk jól: még Jay Gatsby partijai sem tartanak örökké. Zelda csak a híres és gyakorta hírhedt író felesége, vagy valaki más is? Vajon képes arra, hogy megtalálja önmagát, miközben nemcsak a saját, hanem Scott démonaival is viaskodik? Therese Anne Fowler úgy adja elő a lebilincselő történetet, ahogy akár maga Zelda is tehette volna.

Becsület és megkísértés harca, egy kétségekkel teli útkeresés krónikája. A könyv a késői 1970-es évek magyar valóságába ágyazott történet egy sorkatonai szolgálatra behívott fiatal orvosról. Dalos Tibor egy távoli, határ menti laktanyában tölti a szolgálatát, ahol orvosi esküjéhez hűen próbálja végezni munkáját. Az új életformához való átállás nehézségei közepette folyamatosan aggódik hirtelen özvegyen maradt édesapja lelki gyötrődése miatt. Tibor számára csakhamar világossá válik, hogy elöljárója, Dr. Vida főhadnagy jól fizető magánpraxisa kedvéért elhanyagolja a sorkatonák gondozását. Erkölcsi és szakmai fenntartásai ellenére Tibor nehéz választás elé kerül, amikor Vida felajánlja neki a praxisában való részvételt. Számtalan kaland, agonizáló önvizsgálatok és új keletű ismerősökkel való mélyreható beszélgetések során Tibornak döntenie kell, hogy főnöke megkérdőjelezhető, de nyilvánvalóan nyereséges élet­útját válassza, vagy a szüleitől tanult tisztességes irányt folytassa. Miután hősünk gyötrelmes önvizsgálat után meghozza döntését, a történet nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a két hős kaotikus kapcsolata eredményeként talán a mizantróp főhadnagy is átgondolja kíméletlenül önző életformáját. Kedvenc regényem, mert mélyen megérintett és magasabbra emelt. Szívből ajánlom hát mindenkinek. dr. Domján László Orvos és agykontrolloktató

A könyv bemutatja a találkozást Hegedűs Sándorral, aki Marista Testvér volt, és jómagam csak kilenc éves voltam. 1944. március 19-én a nácik elfoglalták Magyarországot. A vidéki zsidóság azonnal deportálva lett halál-táborokba, míg Budapesten egyelőre csak sárga csillaggal lettek megbélyegezve, és később zsidó házakba voltak tömörítve lehetséges deportálás céljából.   Szüleim felfedezték, hogy beszerezhetők hamis keresztény okmányok, miszerint a gyermekeiket a Marista Champagnat bentlakó iskolába voltak képesek betenni.     Bátyámmal a Hőgyes Endre utca 5 szám alatt lévő iskolába küldtek. Két hónap leteltével a Marista Test-vérek elvitték nyári vakációra a zsidó gyerekeket. Szüleim nem adták beleegyezésüket, mert féltek az eset-leges deportálástól.    Horthy beszéde után, október 15-én engem egy keresztény családnál helyeztek el, míg ők egy spanyol védett házba költöztek. Rövid időn belül visszavitt a rejtegető hölgy szüleimhez, akikkel átvészeltem a háborút.  A háború után édesapám elvitt megköszönni a papoknak rejtegetésemet. A szomszédok tudatták velünk, hogy a Gestapo elvitte a papokat, és mivel még nem jöttek vissza, biztosak voltak benne, hogy megölték őket.   50 éven keresztül éltem ebben a tudatban.  Az igazság az volt, hogy Hegedűs Sándor hét bajtársával Budára került, és képtelenek voltak visszajönni az intézetbe, mert nem voltak hidak. (Ez volt az oka annak, hogy meghaltak a papok.) A mi családunk elhagyta Magyarországot, és Ausztráliába költöztünk, mint kivándorlók. Itt a megélhetés nehéznek bizonyult, szüleim visszamentek a kommunista Magyarországra, míg bátyám kint maradt Sydneyben. 1949-ben kiszöktem a cionista mozgalommal Izraelbe. Ugyanebben az évben a tudtunk nélkül a Marista szerzetesek ki lettek utasítva Magyarországról. 1982-ben az Izraeli konzul kitüntette a nyolc hős papot Igaz Embereknek kitüntetéssel, mert megmentettek 100 zsidó gyereket.  1989-ben összedőlt a kommunista hatalom Magyarországon, és a Marista Testvérek visszajöhetek felállítani iskolájukat. Pár évvel később egy birtokot vettem azért, hogy teheneket tenyésszek Ausztráliában. Ellátogattam felesé-gemmel Erdélybe, majd Budapestre. Itt elvittem egy kötetet megírt élettörténetemből és felajánlottam az újra működő Marista szerzetesek iskolájának. Még aznap az új főnök az iskolából felhívott, és megkért, hogy ve-gyek meg egy könyvet, amiből kitudódott az egész igazság. A nyolc papot nem végezték ki, hanem átélték az ostromot. Egy igazi Happy End 50 év után. A kedves olvasónak pedig kellemes olvasást kívánok. Singer Arje Ivan