Najnovšie - Šport strana 2 z 2

Zážitky ryzí z extrémních krizí. „Černá a mrazivá yukonská noc. Teploměr ukazuje -40 °C a klesl by ještě níže, kdyby mu to baňka dovolila. Jsem fyzicky i psychicky na dně. Všude, kam se podívám, jsou stopy vlků. Slyším, jak vyjou, a když omylem zasvítím čelovkou do lesa, vidím spousty svítících očí, které na mě upřeně hledí. Prý útočí jen na slabého jedince. Jenže já jsem jedinec a momentálně sakra zesláblý. K tomuto stavu se přidávají halucinace –? nejdříve vizuální. Vidím podivná zvířata, věci a tvary. Pak i sluchové –? cinkání tramvaje nebo bzučení včel. Musím rozlišovat, co se děje v mé hlavě a co v reálu. Dnešní noc mám o zábavu postaráno.“ Tak popisuje sportovec a dobrodruh Jan Venca Francke jeden z intenzivních momentů na svých cestách za extrémním dobrodružstvím. V knize najdete jeho dosavadní sbírku netradičních a často mrazivých zážitků. Možná, že i vám bude při čtení zima, budou vás bolet nohy a začnete mít halucinace. Ale rozhodně se i zasmějete. Zjistíte, kolik tisíc much je potřeba spolknout k přejetí Austrálie na kole. Jak vypadá líbánková noc ve spacáku na Yukonu v -52 °C. Kolik má na Aljašce minuta hodin či jak bahnitá a mokrá je „královnina páteř“.

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt a szoknyák térd fölé csúsztak, és bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Trudy első volt a nők között, aki átúszta a La Manche csatornát, két órával megdöntve az addigi - egy férfi által felállított - rekordot. Miután visszatért Amerikába Trudy egy csapásra a világ leghíresebb nőjévé vált - majd éppilyen gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A dühöngő húszas évek díszletei között játszódó könyv Ederle drámai és inspiráló történetét meséli el: hogyan küzdött egy olyan célért, amelynek elérését mindenki lehetetlennek tartotta, és milyen árat fizetett érte. Abban a pillanatban, amikor Trudy a Csatorna meghódítása után kilépett a szárazföldre, évszázadok sztereotípiáit rombolta le. A nők eljövendő generációinak mutatott utat. Ederle varázslatos és gyakran félreértett személyiség volt, akinek a történetét nagyrészt elfelejtették. Glenn Stout kimerítő kutatásának hála a világklasszis úszónő alakja újra megelevenedhet e könyv lapjain.

MARADONA – A legenda mennybemenetele és pokoljárása – A TELJES ÉLETRAJZ Fordította: Mezősi Péter Diego Maradona, az „Isten keze”-ként is emlegetett focista 2020. november 25-én, életének 61. évében hunyt el. Minden idők legismertebb labdarúgóját hazájában szinte vallásos tisztelet övezte. Az isteni Diego azonban nemcsak a sportsikereiről volt híres, mozgalmas életében a labdarúgás mellett sajnos meghatározó szerepet játszott a drog és más káros szenvedélyek is. Jimmy Burns, a Financial Times oknyomozó újságírója a kulisszák mögé tekintve tárja elénk az argentin legenda hullámvölgyekben gazdag életét: az „aranykölyök” szegénynegyedben töltött gyermekkorától a fényűző gazdagságon és példátlan sikereken át egészen a világra szóló botrányokig. A fotókkal illusztrált bestseller átfogó képet ad a háttérben zajló piszkos manőverekről is, amelyek nagyban befolyásolták a futballbálvány karrierjét és magánéletét.

Niki Lauda az autósport ünnepelt sztárja volt, és a személyisége is sokakat elvarázsolt. A Hajsza a győzelemért című filmben is feldolgozott, James Hunttal folytatott ádáz küzdelme, majd a Mercedesnél, Lewis Hamiltonnal végzett munkája hozzájárult a modern Forma-1 megalapozásához. Hat héttel azután, hogy a hírhedt nürburgringi pályán 1976-ban súlyos égési sérüléseket szenvedett és már a legrosszabbra készült a rajongótábor, Lauda Monzában visszaült a Ferrarijába, hogy megvédje világbajnoki címét. Jackie Stewart, a háromszoros világbajnok Forma-1-es pilóta így fogalmazott: „Ez a legbátrabb tett, amit valaha láttam egy sportolótól." Az év utolsó versenyén, Japánban, a szörnyű időjárási körülmények közepette a minimális előnnyel rendelkező Laudának fájdalmas döntést kellett meghoznia... Hihetetlen felépülése után Lauda 1977-ben újra megnyerte a világbajnokságot, majd visszavonult. Aztán újra versenyezni kezdett, és 1984-ben ismét nyert, ezúttal a McLarennel. Amikor végleg szögre akasztotta a bukósisakját, saját légitársaságára koncentrált. Sikereit beárnyékolta az a szerencsétlenség, amely során a gépe fedélzetén tartózkodó 223 ember életét vesztette. Lauda különféle menedzseri szerepkörökben tért vissza a Forma-1-be, és végül neki sikerült rábeszélnie Lewis Hamiltont, hogy csatlakozzon a Mercedeshez. Maurice Hamilton 1971-ben találkozott először Niki Laudával. Hiteles pályaképe barátokkal, családtagokkal, riválisokkal, kollégákkal készített interjúkon alapul. A hazai olvasók számára első és egyetlen Lauda-életrajz nagyszabású emléket állít a Forma-1 bátor, tehetséggel megáldott sztárjának, akit a sportág rajongói a mai napig hiányolnak. A William Hill sportkönyv-díj 2020-as jelöltje. „A leghitelesebb életrajz a háromszoros világbajnokról" - Matt Dickinson (The Times) „Lebilincselő olvasmány... méltó emléket állít Laudának" - Justin Marozzi (Sunday Times)

Sterczer Hilda hegymászófeleség, aki maga is többször megmászta a Himaláját. Kétgyerekes édesanya, aki alig harmincévesen lett özvegy. Hitvalló keresztény, aki Jézus-zászlóval ment a csúcsra, de csak a halál árnyékának völgyében értette meg igazán, mit is jelent, hogy Isten a Gondviselő. Sterczer Hilda Erőss Zsolt felesége. Azé a férfié, aki magyarként először jutott fel a világ tetejére, a Mount Everestre. Aki a volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsának meghódításával megkapta a Hópárduc címet. S aki jó eséllyel hazánkból elsőként mászhatta volna meg a világ tizennégy nyolcezresét, ha nem tűnik el végleg a tizedikről visszatérve. Hilda tanítónő is, aki ma a terápiás mászásban ötvözi mindazt, amit pedagógusként, hegymászóként és Zsolt társaként megtanult. Révész Szilvia interjúkötetében két bátor ember lebilincselő története bontakozik ki előttünk, akik nem féltek szembenézni magasságokkal és mélységekkel, hanem mertek élni – annak minden következményével együtt.

Vyprávění nejznámější české slacklinerky, která chodila kilometr nad zemí na čtyřech kontinentech. Opustila práci architektky, aby se stala profesionální provazochodkyní. Láska a touha ji ženou do prvních rozechvělých krůčků vysoko nad zemí. Skáče po hlavě do odvážného života a tím probouzí své vnitřní démony. Vír dobrodružství ji prožene Evropou i Amerikou, kde se potká s lidmi, kteří ji fascinují. Nejvíc ji ale oslňuje pravidelné chvění tenkého popruhu pod jejími chodidly, na kterém závisí její život. Jak je možné, že lidské tělo dokáže chodit ve volném vzduchu? Co se to děje s její myslí, když překonává vlastní ego? A co na ni čeká ve stavu změněného vědomí, do kterého ji dostává rytmická chůze prostorem mezi skalami?

„Csodálatos lenne inkognitóban vezetni a Forma-1-ben" - mondja Kimi. De persze ő is tudja, hogy ilyen világ nem létezik, és nem létezhet. Lehet fűnyírót vezetni inkognitóban, de nem egy hétmillió eurós versenyautót. Kimi Räikkönen, a Jégember a Forma-1 világának egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, és mégis jórészt ismeretlen: szűkszavú megnyilatkozásait imádják a rajongói, akik nyilván szeretnének többet is megtudni erről a fantasztikus sportolóról. Az egyik legnagyszerűbb - és legnépszerűbb - mai finn prózaíró, Kari Hotakainen erre vállalkozott: hogy megismerje az embert a csillogó, lélegzetelállító díszletek mögött. Könyve nem hagyományos sportolóéletrajz, hanem stílusával is magával ragadó irodalmi mű egy szerény származású - és a sztárallűröket máig is szerényen kerülő - emberről, aki világbajnok lett, dúsgazdag ember, a finnek bálványa, ikonja és valóságos brand. Egy világhírű, és mégis ismeretlen sportoló fantasztikus, humoros és megható portréja. Hotakainennek sikerül az, ami még senkinek: szóra bírta Kimit - de a képet kiegészítik a hozzá legközelebb álló emberek: anyja, testvére, felesége, barátai, pilótatársai, csapatfőnökei, szerelői is a visszaemlékezéseikkel és a sztorikkal, amelyek nemcsak Kimit, az embert varázsolják elénk, hanem a világot is, amelyben él: azoknak az embereknek a világát, akik irdatlan pénzeket keresve ugyan, de az életüket kockáztatják minden egyes versenyen.

TYSON ÖNÉLETRAJZA UGYANOLYAN ÜTŐS, MINT A STÍLUSA A RINGBEN"Iron Mike" Tyson Brooklyn legszegényebb és legveszélyesebb gettójában nőtt fel. Jamaicai apját alig ismerte, anyja pedig az alkohol és a kábítószer rabjaként kevés figyelmet fordított legkisebb gyermekére. Már egészen fiatal korában belecsöppent az egymással harcoló suhancbandák kíméletlen világába. Pályafutását, saját szavaival élve, piti bűnözőként kezdte, aki kapható volt mindenre, csak hogy megmeneküljön a pár évvel idősebb ""nagymenők"" állandó terrorizálásától. Megjárta a javítóintézetet és a fiatalkorúak börtönét is, mígnem egy váratlan találkozás gyökeresen megváltoztatta egyre kilátástalanabb sorsát. Cus D'Amato, a neves bokszedző védőszárnyai alá került, aki fiaként nevelte, és megállíthatatlanul repítette a csúcsra, bár Mike világbajnoki címét már nem érhette meg. Tyson szókimondó önéletrajzi művében valóban felfedi az igazságot: nem szépít, nem magyarázkodik, nem köntörfalaz - hamisítatlan gettóstílusban mutatja be az életét: a ringben elért sikereit éppúgy, mint magánéleti problémáit, kicsapongó életmódját és számtalan személyes konfliktusát.

Autobiografie Andreho Agassiho je upřímnou výpovědí jednoho z nejlepších tenistů nedávné minulosti. Agassi se šokující otevřeností popisuje svůj tenisový i soukromý život, a to od raného dětství, kdy ho – stejně jako předtím jeho sourozence – přivede tyranský otec k tenisu a nutí dennodenně trénovat. Z Andreho vyroste zázračné tenisové dítě, k tomuto sportu však cítí hlubokou nenávist. Kniha představuje pronikavou sondu do duše i mysli mladého muže, kterému nebylo dopřáno normální dětství a musel se vyrovnávat s dominantním otcem i sám se sebou a posléze vzdorovat slávě, ztrátě soukromí, zájmu médií, která ho oslavovala i odsuzovala. V tomto nekonečném boji hledá smysl svého života a často uvažuje o konci kariéry. Agassi do nejmenších detailů analyzuje sám sebe, své niterné pocity, své tápání sportovním i soukromým životem. Obšírně se zmiňuje i o svých blízkých, přátelích, spolupracovnících a soupeřích (především o Petu Samprasovi), striktně se však vyhýbá jakýmkoli bulvárním podrobnostem. Kniha napsal svérázným, ale fascinujícím stylem; vše se v ní odvíjí v rychlém tempu, s téměř filmovým vyobrazením detailů z autorova života. Mimořádně otevřená výpověď vynikajícího tenisty nedávné minulosti o vlastním životě. Kniha nabízí jedinečný pohled do zákulisí vrcholového tenisu. Je určena pro čtenáře memoárové literatury, pro sportovní, a zvláště tenisové fanoušky.

Az 1980-as években Ceausescu elszántan igyekezett meggyőzni a Nyugatot arról, hogy Románia nem a Szovjetunió csatlósa, hanem önálló, szabad akarattal rendelkező ország. Ehhez a politikai törekvéshez keresve sem találhatott volna ideálisabb szimbólumot, mint Nadia Comanecit, a legfiatalabb kommunista hősnőt, a sportikont, a gyereklány tornászt, a montreali olimpia bajnokát. Nadiát látva, a hidegháború óta először, a nyugati tinik arról ábrándoztak, hogy olyan sikeressé és tökéletessé válnak, mint kelet-európai kortársuk; a szülők imádták a fegyelmezett és céltudatos gyereklányt; a szakma és a média egy emberként ünnepelte a tehetséges sportolót. A sikernek azonban ára volt: Nadia egy őrült rendszer termékeként folyamatosan attól rettegett, hogy nővé érve elveszíti a rezsim támogatását és a Nyugat érdeklődését. Lola Lafon több elbeszélő nézőpontjából elmesélt álomszerű története jóval több életrajzi regénynél. Nadia karrierje és sorsa messze túlmutat önmagán: feltárja a sport, egy valamikori rezsim, a média és a Nyugat képmutató működését, ezáltal pedig megvilágítja, hogy a kis kommunistának nagyon is megvolt az oka rá, hogy sosem mosolygott.

Foci. Futball. Labdarúgás. A világ legnépszerűbb sportját számos néven emlegetik, de egyvalamiben évtizedek óta egyetértenek a szurkolók: minden idők legnagyobb játékosa Pelé. Ebben a könyvben a legendás sztár, a labdarúgás nagykövete a futballban rejlő fantasztikus lehetőségekről gondolkodik, és most először mesél az életéről, számol be tapasztalatairól, páratlan élményeiről. Messi, Ronaldo és Beckham előtt ott volt Edson Arantes do Nascimiento, akit egyszerűen csak Pelé néven ismertek. A brazil nemzeti kincs, aki a pályán nyújtott bámulatos teljesítményével milliókat kápráztatott el: ő az egyetlen labdarúgó, aki háromszoros világbajnoki címmel büszkélkedhet, és húszéves pályafutása alatt 1283 gólt szerzett annyit, mint senki más. Most, hogy több mint hatvan év után ismét Brazília rendezi a világbajnokságot az az ország, amely sokak véleménye szerint tökélyre fejlesztette ezt a sportot , a labdarúgás különleges lehetőségeket kínál a globális szintű változások elősegítésére. És a torna hivatalos nagyköveteként Pelé készen áll arra, hogy a haladás ikonja legyen. Pelé most először tekinti át a labdarúgás elmúlt néhány évtizedének történetét, és új megvilágításba helyezve vizsgálja, milyen szerepe van a futballnak abban, hogy közel hozza egymáshoz a világ különböző országaiban élő játékosokat. A sport globális nagyköveteként beutazta a világot, és jótékonysági szervezetek támogatójaként hirdeti, hogy a labdarúgás nagyon pozitív hatással lehet fiatal férfiak és nők, nehézségekkel küszködő közösségek, sőt akár egész nemzetek sorsára is. Alapos részletességgel, megejtő nyíltsággal beszél a legmeghatározóbb élményeiről, szívet melengető történeteket mesél el, keserves tapasztalatok árán kiérlelt bölcs gondolatokat oszt meg az olvasóval, és áttekinti, milyen újabb távlatok nyílhatnak a labdarúgás előtt. Ez Pelé hagyatéka: igyekszik továbbadni mindent, amit tanult, és ösztönző hatással lenni az új nemzedékekre. Könyvében részletesen leírja, milyen ambiciózus céljai vannak a sport és ezáltal az egész világ jövőjét illetően.

A legnagyobb magyar hegymászó emlékére. Ahogy Erőss Zsolt élete, úgy életrajzi könyve sem szokványos. A történetekből megismerhetjük a hegymászó kalandjait Erdélytől a Himalájáig, az első sziklamászástól a tragédiával végződő legutolsó expedícióig. Az alpinizmus mellett feltárulnak előttünk Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egzotikus vidékei, amelyek évtizedek alatt Erőss Zsolt második otthonává váltak. A könyv azonban akkor is lenyűgöző lenne, ha főszereplője ki sem lépett volna a kertjéből. Nem csak azt meséli el, hogyan hódította meg első magyarként a világ legmagasabb csúcsát, hanem azt is, miért nem esett kétségbe egyik lábának elvesztése után, és miért volt egyértelmű számára, hogy folytatnia kell a hegymászást. A neves alpinista kalandjait, életét olyan bölcs eltökéltség hajtotta, amely ötleteket adhat számunkra is, hogyan váltsuk valóra vágyainkat a Föld egy távoli pontján, vagy akár egészen közel. A regényes életrajz írója, Földes András amellett, hogy Erőss Zsolt barátja volt, hegymászó is. Elkísérte őt néhány expedíciójára, hogy belülről mutathassa meg ezt a félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző világot. „Ez a derű, ez a megható és naiv elhivatottság volt az, ami népszerűvé tette jóval a hegymászók körein túl is. Megdöbbentem, amikor láttam, a városban járva nemcsak fiatalok, sportemberek ismerik fel, hanem idős asszonyok, öregurak is szorongatják a kezét. Sorsa már nem a hegyekről szólt, hanem arról, hogy mindig van tovább, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény. És mindezt hitelesebben közvetítette, mint egy délutáni szappanopera. Nem manír volt csendessége, és hogy közvetlenül, türelmesen viszonyult barátaihoz, hegymászótanítványaihoz, majd később rajongóihoz is. Előadásait ezrek látogatták, mert szavaiból nem saját nagyszerűségének tudata sugárzott, hanem a szeretet az iránt, aminek él. Nem gondolta, hogy valaha tett volna bármit, amivel a többiek fölé kerekedett. Egyszerűen csak élt. Tudta azt is, hogy az élethez hozzátartozik a halál, ezzel lesz kerek a történet. Így most csak annyi történt, hogy Erőss Zsolt teljessé tette életét, felmászott a hegyek közé, és tovább emelkedett a szokásosnál." - Földes András

A mester című New York Times bestseller szerzőjétőlRafael Nadal 209 héten át vezette az ATP ranglistát, és öt évet zárt a lista első helyén. 22 Grand Slam győzelmet aratott, ebből 14-szer a francia nyílt bajnokságon, ez utóbbi rekordot képvisel. Olimpián is nyert aranyérmet. Salakon, ahol a lassú játék leginkább kedvez taktikai fenoménjének, gyilkos tenyeresének és gladiátorokéval vetekedő szellemének, egyeduralkodó volt: egy alkalommal zsinórban 81 salakpályás meccset nyert. Wimbledonban ő játszotta a valaha feljegyzett leghosszabb férfi egyes döntőt: 2008-ban 4 óra 48 perc alatt győzte le Roger Federert. John McEnroe azt mondta, életében nem látott még ilyen jó meccset. Mallorca szigetén, egy negyvenezres városban, Manacorban született. Hároméves korában kezdett teniszezni, jobbkezes, de bal kézzel fogja az ütőt. Egyéni sportágakban alig találunk Nadaléhoz fogható karriert a 21. században. Clarey hosszú éveken át készített interjúkat a spanyol géniusszal és riválisaival is, így például Roger Federerrel. A harcos több, mint egyszerűen teniszről szóló könyv. Betekintést nyerhetünk Nadal módszereibe, ahogyan a játékra koncentrál, és a külvilágot kizárja. Igazi lecke ez az állhatatosságról, amiből mindenki leszűrheti, mit gondolt Rafael Nadal, és hogyan állt hozzá a versenyzéshez. Ez a kötet azt a hihetetlen utat mutatja be, amelyet Rafael Nadal bejárt, egy nem mindennapi történet arról, hogyan lett a mallorcai kisfiúból a teniszpályák királya.A könyv színes képmelléklettel jelenik meg. „A szöveg középpontjában Nadal áll, de Clarey könyve olyan érzékletes, hogy a Roland-Garros salakpályája saját jogon is a mű teljes értékű szereplőjévé válik. Clarey gazdag hátteret biztosít egy kivételes karrier állomásaihoz. Tüzetesen bemutatja a sportág egyik páratlan géniuszát.” ? Publishers WeeklyChristopher Clarey hosszú éveken át dolgozott a New York Times és az International Herald Tribune tenisztudósítójaként, illetve sportújságíróként. Több mint 100 Grand Slam tornán és 15 olimpián volt jelen.

„Egy valódi Vezércsel – ez a lebilincselő életrajz a sakktörténelem egyik legismertebb női alakjának, Polgár Zsuzsának az életét meséli el.”Polgár Zsuzsa minden idők egyik legsikeresebb sakkozónője, az egyetlen magyar sakkvilágbajnok. Budapesten született, egy átlagos családban, szerény körülmények között nőtt fel. Pedagógus édesapja azt a meggyőződést vallotta, hogy a zsenik nem születnek, hanem kinevelhetőek, ezért elhatározta, hogy lányával ezt bebizonyítja és sikeressé fogja tenni a sakkban. Csodagyerekként fedezték fel: négyévesen nyerte meg első versenyét ?– százszázalékos, 10:0-s eredménnyel  –, amikor még csak térdelve érte el a tábla tőle messzebb eső pontjait. Tizenöt évesen már a világ legjobb női sakkozója volt, két évvel később ő lett az első nő, aki kvalifikálta magát ?a férfiak sakkvilágbajnoki ciklusára. 19 évesen már ő volt a magyar csapat elsőtáblása, amikor testvéreivel, a 12 éves Judittal, a 14 éves Zsófiá-?val és a 19 éves Mádl Ildikóval, óriási meglepetésre, minden idők legfiatalabb olimpiai bajnok sakkcsapata lettek.Csakhogy a világ meghódítása nem volt egyszerű feladat. Polgár ?Zsuzsának nemcsak a női sportolók diszkriminálásával, és az elnyomó állami bürokráciával kellett megküzdenie, hanem sokszor a sikereire féltékeny, gáncsoskodó, nagy tekintélyű vetélytársak is próbálták megakadályozni céljai elérésében. Felülkerekedett mindezen, és közben örökre megváltoztatta a sakk világát. Hihetetlen felemelkedése előtt természetesnek tartották, hogy a nők nem képesek a férfiakhoz mérhető teljesítményre a sakkban. Zsuzsa eredményei megcáfolták ezt a hiedelmet.Polgár Zsuzsa a világ egyik legismertebb és legeredményesebb sakkjátékosa. Négy egyéni világbajnoki címe mellett öt olimpiai aranyéremmel, négy ezüst- és három bronzéremmel rendelkezik. Ő az egyetlen olyan sakkozó, aki a hat legrangosabb cím mindegyikét elnyerte: világbajnoki címet szerzett a klasszikus sakkjáték mellett rapidsakkban és villámsakkban is, olimpiai aranyat egyéniben és csapatban, valamint a világranglista első helyén is állt. Versenyzői pályafutásának lezárása után sakkedzéssel, tehetséggondozással és a sportág népszerűsítésével foglalkozik: ezeken a területeken is kiemelkedő eredményeket ért el. Megalapította a nevét viselő alapítványt, valamint a Susan Polgar Institute for Chess Excellence-t (SPICE), amelyek aktívan tevékenykednek a sakk népszerűsítéséért, és hogy rendkívüli lehetőségeket adjanak fiatal, tehetséges sakkozóknak.2019-ben beiktatták az Amerikai Sakkhírességek Csarnokába, 2023-ban pedig a Sakkvilághírességek Csarnokába, és máig ő az egyetlen nő, aki mindkét elismerést megkapta.