AD-Translate

Christopher Marlowe korban és művészetben Shakespeare közvetlen elődje – sőt, egyes összeesküvés-elméletek szerint ugyanaz az ember. Életét és legfőképpen halálát számos legenda övezi; úgy tartják kém volt, eretnek, varázsló, párbajhős, hamisító. Művei között találunk verseket, műfordításokat, a színtársulatok pedig sikerrel játszották drámáit.Utóbbiak közül a II. Edward tipikus "történelmi darab", vagy ahogy magyarul nevezik őket: királydráma. A művet méltán sorolhatjuk/sorolhatnánk Shakespeare ilyetén darabjai közé; Marlowe mind karakterábrázolás, mind történetvezetés, mind verselés szempontjából felveszi a versenyt híres utódjával, s nem marad el tőle a mű tartalma, mondanivalója terén sem.A színdarab II. Edward király külpolitikai válságokkal, belviszályokkal tarkított uralkodásának történetét dolgozza fel, bemutatva a királynak a környezetében levő emberekhez fűződő személyes viszonyait is.A történelmi darab mint színházi műfaj már létezett korábban is, ám lényegében a II. Edward tette azzá, aminek ma ismerjük: Marlowe megteremtette a kapcsolatot a történelem és a tragédia között, ami ezután meghatározóvá vált a korszak színdarabjaiban.

Több mint 700 sztorit, érdekességet olvashat e kötetben; mint például ezt: Jean-Pierre Jabouille, a Peugeot sportigazgatója minden befolyását latba vetette, hogy 1994-ben honfitársa, Philippe Alliot ülhessen az egyik McLarenben, ne pedig Martin Brundle. Végül egy teszt lett hivatott dönteni a két pilóta között a Le Castellet-i pályán, amelynek hosszú egyenesében szalmabálák segítségével kialakítottak egy sikánt. Brundle ment elsőként, majd Alliot következett. Kezdetben rosszabb időket ért el angol kollégájánál, ám végül sikerült egy jóval gyorsabb kört repesztenie. Jabouille büszke volt, hogy bebizonyosodott az igaza, ám a McLaren egyik technikusa megmutatta a kocsi telemetriáját. Eszerint a francia versenyző lassítás és – ami még érdekesebb – oldalirányú gyorsulási erők fellépése nélkül haladt át a sikánon. Philippe baráti ugyanis eltávolították a bálákat… A rövid, önálló sztorik kirajzolják a nagy múltú versenycsapat útját a kezdetektől napjainkig. És nem csak a Forma-1-ben, hiszen az évtizedek során a McLaren sikereket ért el a Forma-2-ben, a Forma-5000-ben, az Indycarban, a 7-es csoportban, a GT kategóriában és egyéb versenyosztályokban is. Külön fejezetben kaptak helyet az alapító Bruce McLarenről szóló történetek. A könyv bemutatja a gárdánál dolgozó embereket, versenyzőket, tervezőket, vezetőket ugyanúgy, mint a gyár által épített autókat, azok technikai érdekességeit képekkel, műszaki adatokkal. Megtudhatja többek között, hogy melyik autót juttatta előbbre a színe a rajtrácson; hogy melyik megépítéséért zsarolta meg Niki Lauda a csapatvezetőket; hogy melyik miatt kellett egy újságírónak meztelenre vetkőznie Silverstone-ban; akárcsak azt, hogy miért versenyzett a McLaren több pilótája is lyukas cipőben; és még sok minden mást.

Edward király bejelenti igényét a francia trónra, ezzel kezdetét veszi a történelembe százéves háború néven bevonuló időszak (amelynek lezárását Shakespeare az V. Henrik című művében dolgozza fel). Közben a király politikai házassága mellett szerelmes lesz egy grófnébe, akinek férje a háborúban harcol. Szerelmi- és várostromok: személyes drámában és csatajelenetekben bővelkedő színmű, amely körüljárja az erkölcs és becsület kérdését, valamint az Európa történelmén végigvonuló angol-francia ellentét kezdetét jelentő háború első szakaszának történéseit.A darab - politikai okok miatt - szerző megjelölése nélkül jelent meg 1596-ban, a modern irodalomkutatás azonban bizonyítottnak látja, hogy a drámát William Shakespeare írta, más szerzővel/szerzőkkel, legnagyobb valószínűség szerint Thomas Kyddel és/vagy George Peele-lel közösen.

II. Richárdról mindenkinek a "Rózsák háborúja" néven elhíresült trónviszályt feldolgozó két tetralógia kezdődarabja jut az eszébe. Az a mű, amelynek színpadra állításakor a rendező gyakran felcseréli az első két színt, hogy a közönség jobban megértse a történetet, a szereplők motívumait. Ugyanis amikor William Shakespeare a színdarabot írta, természetesnek vette, hogy mindenki ismeri azt a drámát, amely elmondja az előzményeket, odáig vezető történéseket.Ez utóbbi színművet láthatja itt a kedves Olvasó, amely feldolgozza azon eseményeket, amik során Richárd király rászolgál arra, hogy letaszítsák trónjáról. Mindezt Shakespeare-hez méltó történetvezetéssel, karakter-ábrázolásokkal, drámaisággal, történelmi hűséggel és humorral; méghozzá magyar nyelven először!

A téma és a helyszín a megszokott: harc az angol trónért; ám az időpont új: a XI. század kezdete, a viking hódítás kora. A megosztott országban két herceg, az egykori angolszász uralkodó és az őt trónjáról letaszító dán király fiai vetélkednek az Albion feletti hatalomért. Ám természetesen nincs trónviszály helyezkedő árulók nélkül, akik kavarják a – kártyákat.Shakespeare e legkorábbi ismert (1589-90 körül keletkezett, ám egyházi okok miatt szinte azonnal tiltólistára került, így több évszázadra elveszett) színműve már magán viseli a zseniális író kézjegyeit: bővelkedik élénk, színes szóképekben; drámában és humorban; látványos jelenetekben; és mindenekelőtt remekül megrajzolt karakterekben.

"Mi fordíthat egymás ellen két nemes, szerető rokont? Mi tehet eszelőssé egy fiatal nőt, és kényszeríthet boldogtalan kapcsolatba egy másikat? Mi más, mint a szerelem! Amely változatlanul jelen van az emberiség életében nemcsak a görög mitológiai időktől a reneszánsz Angliáig, mint ezen darabban, hanem azóta is, egészen modern világunkig.Szeretetről, különböző barátságokról és szerelmekről, majdnem esküvőkről és majdnem párbajokról szól ez a tragikomédia. Mert ne várjunk szirupos szerelmi történetet; Shakespeare azért Shakespeare, hogy ezen utolsó ismert – és méltatlanul (kényes mondandója miatt) mellőzött – alkotásában, John Fletcherrel együtt, bemutassa e sokat magasztalt érzelem mindent elsöprő, legrombolóbb, legpusztítóbb arcát, a tőle megszokott drámaisággal, élénk szóképekkel és érdekes karakterekkel."

Thomas Ardent – ezért vagy azért – mindenki meg akarja ölni és a legváltozatosabb módszerekkel kísérleteznek. Míg ő mit sem sejtve botorkál végig a csapdák közt, Alice, Arden erős, határozott felesége mesteri módon manipulálja az őt körülvevőket, a reneszánsz drámák első igazi női főszerepében.Tulajdonképpen erről, a férfi és nő között a másik feletti uralomért zajló örök játszmáról szól a színdarab, amely – ahogy mondani szokták – megtörtént eseményeken alapul. Az ügy – a kor "bulvárhíreként" – ugyanis olyan érdeklődést keltett az emberek körében, hogy a vidéki kereskedő esete bekerült a Brit szigetek teljes történelmét feljegyző Krónikákba királyok és hadvezérek mellé. Innen vették a történetet a szerzők, akik közül egyikük írói stílusában és szóhasználatában már régóta William Shakespeare-t vélték felismerni, amit a modern számítógépes elemzések megerősítettek.

Bár az uralkodó kifejezetten távollétével tüntet, mégis királydrámát látunk – hiszen magyarul így nevezzük a korszak legnépszerűbb műfaját, a történelmi drámát, amely jelen esetben olyan súlyos és örökké érvényes kérdéseket vizsgál, mint például a törvénytisztelet, az állam és egyház viszonya vagy éppen az idegengyűlölet; Morus Tamás mártír szent életéből vett események füzérén keresztül.Noha rekordszámú, ötvenkilenc beszélő szereplőjével korának legnagyobb szabású színdarabjaként készült, sokáig elhanyagolták ezt az egyetlen, letisztázatlan, megrongálódott kéziratban fennmaradt művet, kapásból előadhatatlannak ítélve, ám azóta számos jelentős színtársulat, köztük a Royal Shakespeare Company bizonyította, hogy igenis előadható és előadásra érdemes darab (annál is inkább, mert így még a cenzúra által eredetileg törlésre ítélt részek is fennmaradtak), hiszen a kor öt legszellemesebb szerzőjének közös munkája.

Shakespeare királydrámáit olvasva az lehet az érzésünk, hogy a Rózsák háborújának vérzivatara során egymást váltották az uralkodók az angol trónon. A színművek címének sorában mégis kimaradt egy név: IV. Edward több mint egy tucat évig országolt viszonylagos békében, olyannyira, hogy - a százéves háború lezárásaként - még egy rövid franciaországi hadjáratra is maradt ereje. Ezen idő alatt pedig a király a kedvenc időtöltésének hódolt: udvarolt a szép nőknek, legyen az nemeshölgy, polgárasszony vagy parasztlány.Thomas Heywood darabja ezen kalandokra helyezi a hangsúlyt: míg a háttérben zajlik a történelem, a szemünk előtt szeretők és szeretettek személyes drámái bontakoznak ki.

A színmű második részében Edward király elindul a franciaországi hadjáratra, hogy befejezze a majd' másfél évszázada kezdődött háborút; ám közben otthon újabb trónkövetelők törnek az ő és fiai koronájára. Ezalatt folytatódik az egymástól elszakított Shore házaspár drámája is.