Alinea strana 3 z 3

Oscar Wilde egyik legismertebb és legelismertebb műve A canterville-i kísértet a kötetünk címadó műve. Szerb Antal szerint „a világirodalom legmulatságosabb kísértethistóriája”, Hegedűs Géza szerint „a komikus fantasztikum és a szatirikus valóság mesteri keverése”. Az Alinea Kiadó Klasszik sorozatának tizennyolcadik könyvében – mely egyben a harmadik kötet Oscar Wilde műveiből a Dorian Gray arcképe és A boldog herceg elbeszélésválogatás után – most újabb klasszikus műveket adunk közre. A több filmfeldolgozást is megért A canterville-i kísértet és a Lord Arthur Savile bűne Weisz Böbe új fordításában jelenik meg.

„Amíg csak távoli és felületes szemlélőként néztem a kész művet, mármint a kertet, addig a kertészeket különlegesen finom, költői lelkületű embereknek tartottam, akik madárdalt hallgatva virágillatot termesztenek. Most, hogy közelebbről szemlélem a dolgaikat, rájövök, hogy az igazi kertész nem virágot nevel, hanem a talajt, a földet ápolja. Beássa magát a földbe, s mindazt a látványt, ami fölötte van, átengedi nekünk, henyélő mihasznáknak. A földbe merülve él. A komposztrakásban állít magának emlékművet. Az édenkertbe lépve mámorosan szippantana egyet a levegőből, mondván: Istenemre, ez aztán a humusz!? Josef Čapek rajzaival. „Kedves-szellemes írás, nem csak kertészeknek, hanem mindenkinek, aki kapott már évelő cserepes virágot, ami soha többé nem hajtott ki; aki tolt már fűnyírót; aki nem tolt, de vágyik rá; aki vegetáriánus; aki húsevő; aki a virágot szereti; aki imád az időjárásról beszélgetni; aki szereti szidni Aigner Szilárdot; és mindenkinek aki szereti Capeket.? (Sárhelyi_Erika) „Emiatt iratkoztam be a Kertészeti Egyetemre! Kellett egy év, mire rájöttem, hogy kertészMÉRNÖKI a kar…Váltottam, de a könyvet szinte kívülről fújom. Hányszor jut eszembe nyáron az ima az esőért…? (Esmeralda) „...nagyon szórakoztató könyv volt, a könyv lapjai közül időnként mintha nedves föld, komposzt és tömény rózsaillat szökött volna ki, igazán kellemes olvasmány őszre.? (Cotta) (Vélemények a könyvről a moly.hu-n.)

A Büszkeség és balítélet népszerűsége két évszázada töretlen. Jane Austen legismertebb regénye nemzedékek kedvence, egy méltán szerethető könyv. Vagyonos férjre vadászó lányos családok, jómódú feleséget kereső vagyontalan, rangban hozzájuk illő asszonyt kereső vagyonos fiatalemberek s a házasságokat befolyásolni akaró rokonok történetét követhetjük nyomon a XIX. század eleji Angliában. Jane Austen éleslátóan, könyörtelen iróniával ábrázolja a szereplőket, kifinomult történetszövése és humora kíséri végig a cselekményt. Akik most találkoznak először a regénnyel, végigizgulhatják, hogy az ötgyermekes Bennet család (és szomszédaik) hány leánya talál férjet, s a házasságokban mennyire egyeztethető össze az (anyagi) boldogulás és a (személyes) boldogság. Akik pedig már ismerik a történetet, most új fordításban élvezhetik újra a jellegzetes, megmosolyogtató karaktereket és élethelyzeteket, melyek a mai kor olvasójának sem idegenek. Jane Austen regénye most első megjelenése 200. évfordulója alkalmából, Weisz Böbe új magyar fordításában jelenik meg. A legújabb, 2021-es kiadás már füles borítóval jelent meg.

H. G. Wells Dr. Moreau szigete című regénye a science-fiction és a horror egyik alapműve. A több mint 120 éve született regény a történet rejtélyei és izgalma mellett ma is megfontolandó bölcsességekre világít rá, többek között a tudós ember felelősségére és arra, hogy „a természet tanulmányozása végül ugyanolyan könyörtelenné teszi az embert, amilyen könyörtelen maga a természet.” A történetben szereplő fenevadaknál talán félelmetesebb az ember tevékenysége, s az a felismerés, hogy „az állat lehet vad és ravasz, de igazán hazudni csak az ember tud.” Az Alinea Kiadó Klasszik sorozatának tizenkilencedik kötetében újra olvasható H. G. Wells klasszikus sci-fije. A műből Zórád Ernő képregényt is rajzolt a hetvenes évek végén, a történet mai korban játszódó híres filmfeldolgozásaiban pedig Burt Lancaster és Michael York (1977), illetve Marlon Brando és Val Kilmer (1996) játszották a főszerepeket.

Az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv igazi gasztrotörténeti érdekesség, egyben ma is jól használható szakácskönyv. Az eredetileg a századforduló után megjelent kötet egy változatos, gazdag konyhakultúrájú világba vezeti a gasztronómia iránt érdeklődőket és a főzni szerető közönséget. A magyar konyhán belül csekély a regionális eltérés, az egyetlen kivétel Erdély, amely – az ott lakó különböző nemzetiségeknek is köszönhetően – mindig is kitűnt sokszínűségével. Sok elfeledett étel mellett a könyvben megtaláljuk többek között a kürtős kalács receptjét, melyet először Erdélyben jegyeztek le, külön fejezetet kap a puliszkafőzés, a töltött káposzta szerepét pedig jól mutatja, hogy ennek a leghosszabb, legalaposabb a receptleírása. A könyv szerkesztése során megtartottuk az eredeti nyelvezetet, csak a helyesírást igazítottuk a maihoz a könnyebb használhatóság érdekében. A régies vagy tájnyelvi szavak megértését pedig egy szótár segíti. Az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv az Alinea Kiadó régi szakácskönyveket bemutató sorozatában jelenik meg, követve a Cziffray István Magyar Nemzeti Szakácskönyvét, Németh Zsuzsána Magyar szakácskönyvét és Simai Kristóf Körmöcbányán lejegyzett XVIII. század végi kéziratos szakácskönyvének első nyomtatott kiadását.

A Síp utcai albérlet egy jó képességű, sikeres fővárosi orvos életének sorsfordító állomása. Kelemen András csalódott a rendszerben, látszólag kiegyensúlyozott magánélete válságba jut, munkahelyén is problémákkal küzd. Az alkoholban talál csak bizonytalan kiutat. Egy naivan bájos fiatal lány felbukkanásával ébredő szerelem ad némi esélyt a továbblépésre. Szilvási Lajos egyik legnépszerűbb regénye emberközeli korrajz a hatvanas évekről. Az írása idején már lezárultak a megtorlások, de még várni kell az amnesztiára. A történetben ábrázolt jellemek, élethelyzetek, szituációk közelebb visznek a kiábrándultsággal terhelt kor megértéséhez, mely a túlélés iránti - bár félelemmel teli - remény időszaka.

A hatvanas évek elején Szilvási Lajos kigondolt egy történetet, elkezdte írni, be is fejezte regényét, de az mégsem jelenhetett meg. A kéziratot szerencsére megőrizték egy múzeumi raktárban, így nem kallódott el. Könyvesboltok polcaira kerülő könyv csak most lett belőle, közel 60 évvel a megírása után. A regény főszereplője – Major Pál – Budapesten élt az ötvenes években. Éppen egy nemzetközi sportversenyre indulna, amikor kitör a forradalom. Tevékeny szerepet nem vállal, de így is nagy árat fizet: meghal a szerelme és ő is megsebesül. Súlyos betegen külföldre kerül, ahol megismerkedik egy másik, szabadságáért küzdő nép fiaival, és beáll harcolni közéjük...

Szilvási Lajos regényeit sokan szeretik, de eddig kevesen olvashatták el ezt a könyvét. Bár a XX. század egyik legolvasottabb magyar írójáról van szó, az első regényeihez nagyon nehéz hozzájutni. Ilyen ritka könyv az eredetileg 1960-ban megjelent Csillaghullás is, melyet 1956 és 59 között írt az akkor már többkönyves szerző. A regény cselekménye a második világháború négy évét követi végig emberközelből, különböző társadalmi státuszú és élethelyzetű szereplők szemszögéből, bepillantást adva magánéletükbe, szerelmeikbe, kiútkeresésükbe. A Csillaghullást legfeljebb könyvaukciókon lehetett megszerezni, ahol viszont több tízezer forintért keltek el még az erősen kopottas példányok is. Ezért sok - könyvespolcokon féltve őrzött - Szilvási-sorozatból eddig kényszerűen hiányzott ez a regény. A gyűjtők és a rajongók kérésére 2017-ben kiadtuk a szerző első könyvét, a Középiskolásokat, most pedig a könyvesboltokba kerülhet a Csillaghullás is, bízva benne, hogy örömmel fogadják a Szilvás Lajos regényeit kedvelők.

Szilvási Lajos, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. Az Egymás szemében a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön. Szilvási olvasóinak zöme inkább a középkorúak vagy az idősebbek köréből kerül ki (nagy részük már évtizedek óta rajongó), de az Egymás szemében éppen a kivétel. Mivel a könyv két tizenéves történetéről szól, így érthető, hogy a mai fiatalok számára ez a legérdekesebb könyv az író életművéből. Több nagymama és nagypapa is ezzel az üzenettel ajándékozta az unokájának: tudod, ez volt a kedvenc könyvem, amikor annyi idős voltam, mint most te.

A Lányok Szilvási Lajos elfeledett regénye. Bár a megjelenésekor sokan olvashatták, mégsem lehetett hallani róla az elmúlt évtizedekben. Az író életművét alaposan ismerők is meglepődtek, hogy Szilvási Lajosnak van egy ilyen című regénye, és ez nem is egy dobozban lappangó mű, hanem olyan, amelyiket nagy példányszámban adtak ki. Mindennek az az oka, hogy nem könyv formában, hanem egy napilapban, folytatásokban jelent meg 1956-ban. Mivel a napilapok a mának szólnak, így könnyebben elfelejtődhet a tartalmuk, mint a könyveké. Most viszont 63 év után könyvként is megjelenhet a Lányok. Bízunk abban, hogy ennek az elfeledett regénynek a kiadásával örömet okozunk az író máig népes rajongótáborának, művei gyűjtőinek.

Szilvási Lajos egy nehezen elérhető regénye kerülhet az olvasók kezébe a Nem azért született… újbóli megjelenésével. Az Alinea Kiadó az elmúlt években már kiadta a szerző hiánycikknek számító – könyvaukciókon is csak ritkán forgó – művei közül a Középiskolások, a Riadó a tárnák felett, a Fény a hegyek között és a Csillaghullás című regényeit, most pedig a rajongók kérésének eleget téve sorra került a Nem azért született… is. A Budapest ostroma alatt játszódó regény főszereplője számára hirtelen felgyorsulnak az események. Egyszerre minden megváltozik. A Nem azért született... az új szerelemnek, a másokért tenni akarás vágyának, és a háború borzalmainak a könyve. Reméljük, hogy a hiánypótló kiadással egyre több rajongónak lehet teljes a gyűjteménye. Bízunk abban, hogy e könyv megjelentetésével örömet okozunk Szilvási Lajos máig széles rajongótáborának.

Zilahy Ágnes író, szerkesztő és nem utolsósorban háziasszony volt. Teleky Sándor gróf – Petőfi barátja, emigrációja idején jeles gasztronómussá lett hajdani 1848-as honvédtiszt – javaslatára kezdett szakácskönyvírásba. Az akkoriban kapható néhány, külföldi művekből fordított és összeollózott kötet helyett egy olyan könyvet akart írni, amelynek minden receptjét saját maga is elkészítette. Olyan szakácskönyvet, amely a hagyományos magyar konyhakultúrát foglalja össze. Világos, részletes receptleírásaival az volt a célja, hogy az is „főzhessen belőle egy ebédet, akinek soha főzőkanál nem volt a kezében”. A könyv szerkesztése során arra törekedtünk, hogy egy ma is használható szakácskönyv kerüljön az olvasók kezébe. Megtartottuk az eredeti nyelvezetet, de a helyesírást a maihoz igazítottuk a könnyebb olvashatóság érdekében. A régies vagy tájnyelvi szavak megértését pedig egy szótár segíti. A Valódi magyar szakácskönyv az Alinea Kiadó régi szakácskönyveket bemutató sorozatában jelenik meg, ugyanúgy, mint Cziffray István Magyar Nemzeti Szakácskönyve, Németh Zsuzsána Magyar szakácskönyve, Simai Kristóf Körmöcbányán lejegyzett XVIII. század végi kéziratos szakácskönyvének első nyomtatott kiadása és az Erdélyi konyha – Kolozsvári szakácskönyv című műve. „Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. ... Én gazdag földbirtokos családból származtam, gazdasszonyságom alapját hazulról szereztem. Később mint katonatisztné bejártam az ország majd minden vidékét; mindenütt megtanultam, ami jót és takarékosat csak észlelhettem. Szenvedélyes főzőné létemre gyönyörűséggel és rögtön megkészítettem a nekem tetsző ételeket. – Így gyűlt fel évek során át az én szakácsnői tudásom." (Részlet az előszóból)

A Kinek a sorsa? átmenetet képvisel Szilvási Lajos életművében. Az író korai regényeinek témája elsősorban a második világháború és az antifasiszta ellenállás volt. Következő korszaka már az akkori jelennel, a kádári konszolidációban élő emberek problémáival foglalkozott. A Kinek a sorsa? főszereplőjének történetét 1942-től ismerhetjük meg, majd a könyv a hatvanas évek elején zárul. Egy falusi parasztfiú életén keresztül nézhetjük a XX. századi magyar történelem szomorú évtizedeit. A tehetséges Bojtár Istvánt beíratják szülei a városi gimnáziumba, ahol egy számára idegen környezetben megpróbál helytállni. Már fiatalon kritikus a Horthy-rendszerrel, a háború után pedig beszippantja a kommunista ideológia. A könyv főszereplőjének gondolatvilága, politikáról alkotott véleménye illeszkedik a regény születésekor – a hatvanas években – Magyarországon uralkodó korszellemhez. Főszereplőnk, ha lassan is, de kezd kételkedni. Nem akar azonban nagy változást. Csak egy kis zugot a világban, ahol nyugodtan élhet, ahol része ugyan az egésznek, de mégsem kell teljesen betagozódnia, ahol szabad és kicsit kívülálló lehet – egy eldugott vidéki gyárban véli ezt megtalálni. Sokan voltak a hatvanas években, akik megkötötték a maguk kompromisszumait. Talán azt is mondhatnánk, beletörődtek a sorsukba.

Szilvási Lajos rajongói és a könyveit gyűjtők kérésének tesz eleget a kiadó a Riadó a tárnák felett kiadásával. Egy eddig csak nagyon nehezen megszerezhető kötet jelenik meg most ismét a szerző gazdag életművéből. A népszerű író sok művét többször kiadták, százezres példányszámban, azonban – a még kevésbé ismert szerző – korai művei csak egyszer jelentek meg, és keveset nyomtak belőlük. Emiatt sok rajongó könyvespolcáról hiányzik ez a könyv. A Riadó a tárnák felett először egy viszonylag ritka formában kerülhetett az olvasókhoz: a Szabad Ifjúság című napilap közölte folytatásokban 1954-ben, összesen 43 lapszámban. Csak a következő évben adták ki könyvként is a regényt, melynek szereplői egy nógrádi bányászfalu lakói a második világháború idején, akik egy jobb élet reményében bízva próbálják kezükbe venni a sorsukat. A Szilvási-történetek kedvelőinek nem kell csalódniuk: egy izgalmas, fordulatos regényt olvashatnak. Egy olyan könyvet, amelyhez eddig nem juthattak hozzá, és ott a helye az író többi kötete között.

A békebeli szakácskönyvek hangulatát idézi ez a rendhagyó tõzsdesuli, mely az alapmûveletnek tekinthetõ szelvényvagdosástól tárgyalja a tõkepiaci boszorkánykonyha alapfogásait. Nincs sok matek és az agyonfirkált grafikonokat is mellõzte a tõzsdei újságíró szerzõ, aki a legjobb alapanyagokból, élõ kereskedési sztorikból dolgozott. Az elmúlt évek sikeres pénzügyi receptjeit és a nagy piaci odakozmálásokat egyaránt szemügyre vehetjük. A könyvben szót kapnak spekulánsok, brókerek és elemzõk. Láthatjuk, hogyan sütögetik pecsenyéjüket a profik, de azt is megtudhatjuk, miként kerülnek vigyázatlan kisbefektetõk a levesbe.