Animula

A családterápia, a rendszerelmélet és a konstruktivista filozófia úttörője Villachban született és tanult. A velencei Cá Foscari Egyetemen filozófiából és filológiából doktorált, majd a zürichi Carl Jung Intézetben analitikus pszichoterápiából szerzett képesítést. 1957-ben települt át Amerikába, El Salvador egyetemén kezdte kutatói pályáját. 1960-ban Don D. Jackson hívta meg a Palo Alto-i Mental Research Institute kutatói csapatába. Emellett 1967-től a Stanford Egyetemen oktatott pszichiátriát. Az MRI-ben G. Bateson munkacsoportjában (Jackson, John Weakland és Jay Haley mellett) kidolgozta a szkizofrénia "kettős kötés" elméletét. 1967-ben jelent meg az emberi kommunikációról szóló alapműve. Weakland és Richard Fisch társaságában megalapítója volt az MRI keretében működő Brief Therapy Centernek. Rövidterápiás megközelítésük alapelveit foglalták össze az 1974-ben megjelent Change, Principles of Problem Formation and Problem Resolution c. kötetben. Ennek magyar kiadását tartja kezében az olvasó.

Végre elkészült Kernberg 1985-ben megjelent könyvének (Borderline states and pathological narcissism) teljes és hiteles fordítása. A Párbeszéd Kiadónál korábban „Borderline állapot és patológiás narcizmus” címen kiadott könyvecske ebből csak részleteket tartalmazott, és a fordítás sem volt tökéletes. A mostani kiadás teljesen autentikus. Kernberg írásai a határeseti állapotokról a pszichiátriai és pszichoanalitikus irodalom kiválóságai. Fontos hozzájárulásai ezeknek az állapotoknak a diagnózisához és kezeléséhez. A kötet második fele a narcisztikus személyiség megértésének és terápiájának szorosan kapcsolódó témájával foglalkozik. Kernberg professzor a jelenkori pszichoanalízis egyik legfontosabb rendszerező alakja. Tudása és tapasztalata ezen nehéz páciensek kezelésében páratlanul elmélyült és széleskörű. Ez a kötet egyike azoknak, melyek tanulmányozása minden klinikus számára elengedhetetlen. A kötet a Pszichoterápia klasszikusai sorozat része.

A ?modern pár- és családterápiáról ez a könyv adott először átfogó képet magyar nyelven (köszönhetően a Magyar Pszichiátriai Társaságnak). A könyv 59 érdekes módszert ismertet hét fejezetben, amelyek közül az első a „technikák fejlődését és alkalmazását” vázolja, a továbbiak pedig a fantázia és képzeleti anyag felhasználását, a szociometrikus technikákat, a strukturális lépéseket, majd a viselkedési feladatokat és a paradox módszereket, végül pedig az alternativ modelleket. A fejezetek struktúrája igen logikus: először mindig az elméleti alapokról van szó, aztán az eljárásról, amelyet egy-két példán is bemutatnak, majd az alkalmazásról és végül a téma szakirodalmáról. Gyakorlatilag csaknem minden bemutatott módszer családterápiás jellegű, s legalább kétgenerációs családot feltételez; kifejezetten párterápiás, tehát házasságterápiás célokra csak közvetve és több-kevesebb módosítással használhatók. Bár tény, hogy a két-, vagy többgenerációs családban is férfiak és nők viszonyáról és nemi szerepviselkedéséről van szó, a szexuálpszichológia szempontjából tehát a családi viszonyok is alapvetően fontosak, elsősorban mégis a családot alapító házastársak egymáshoz való viszonyának problémái érdekelhetnek, valamint az, hogy a nemiség mennyiben befolyásolja a családtagok viselkedését. Úgy tűnik, a szerzők számára ez nem volt kiemelt szempont; ők a család, mint kiscsoport dinamikáját és ennek módosíthatóságát elemezték. Leginkább a viselkedési feladatokról és a paradox módszerekről szóló fejezetekben találhatunk figyelemre méltó eljárásokat.

A neves londoni szerző a családi történetek, a családi szkriptek és a családi kapcsolatok megváltoztatása közötti kölcsönhatást vizsgálja. Szerinte a terápia csak akkor ér véget, ha az ügyfelei úgy írják át a történeteiket, hogy az életük koherens, empátiás, következésképpen biztos legyen. Ha ez megtörtént, akkor kialakíthatják új szkriptjeiket, és amint megváltoztatják ezeket a régi viselkedési mintázatokat, elkezdhetnek improvizálni: vállalni annak a kockázatát, hogy nem a régi mítoszok, hanem az új helyzetek alapján cselekszenek. Byng-Hall könyvének elolvasása módosítja korábbi szakmai elképzeléseinket - a szerző logikát visz addig olykor vaktában vezetett terápiáinkba. Kevés elméleti keret tűnik azonnal ennyire helyesnek és evidensnek. A lendületes, briliáns szöveg hitelesen tolmácsolja azok történeteit, akik eljutottak a megerősödés és felszabadulás ezen szintjére, az improvizáció elsajátításáig.

A „csoportról” tervezett sorozatunk első darabja ez a kötet, tulajdonképpen vegyesen cikkfordítások és tanulmányok. Szerzői és részben a fordítók is a szervezetfejlesztőknek ahhoz az első nemzedékéhez tartoztak, akik a 70-80-as évek a korábbinál megengedőbb légkörében elkezdtek foglalkozni a témával. Az önismereti csoport határterület a szervezetfejlesztés és a kuratív pszichoterápia mezsgyéjén. A 60-as évek Amerikájában kezdődött pszicho-boom számtalan tapasztalatot, megfigyelést hozott ezek működésével, hatásmechanizmusaival kapcsolatban. Ezeket az eredményeket foglalta össze egy jól szerkesztett kötetbe a szerkesztő, amelyben a korai hazai tapasztalatokat hatékonyan egészítik ki a legfontosabb külföldi anyagok fordításai.

A könyv elsősorban a tudománnyal, gyógyítással, neveléssel és pedagógiával foglalkozó szakembereknek és képzésben résztvevő hallgatóknak javasolt olvasmány. Ajánlott olyan laikusoknak is, akik a kötődés fogalmával és tudományával szeretnének a bulvárismereteknél mélyebben megismerkedni.

Szorongás - talán a legalapvetőbb emberi emóció. Központi szerepet játszik az érzelmi élet, az emberi személyiség szerveződésében; "normális" mértéke nélkülözhetetlen a sikeres alkalmazkodáshoz - és amennyire alapvető és nélkülözhetetlen, éppen annyira rengeteg szenvedés és baj forrása is, ha elféktelenedik, ha "uralkodni" kezd az egyénen, ha a kelleténél jobban "beleszól" annak életébe. A modern, fejlett világban tíz- és százmilliók szenvednek különféle szorongásos zavarban. Olyan sokan, hogy talán nem túlzás korunkat a szorongás korának nevezni és a szorongás jelentőségének emelkedését, a sokféle társas struktúrába préselt "modern" ember fátumaként, a magasan szervezett civilizáció következményének tartani - pedig valószínűleg csupán megszépítő illúzió az, hogy a természeti népek kevesebb szorongással s boldogabban élhetnek. Hiszen, amint azt Beck és Emery professzorok méltán világhíressé vált könyvükben demonstrálják, a szorongás jelensége megkerülhetetlenül összefügg az emberi lény fundamentális működéseivel. Ez a könyv, amit kezében tart a tisztelt Olvasó, gyökeres szemléleti változást jelentett a szorongásról és a szorongásos zavarokról alkotott pszichológiai elképzelésekben. Ha a Beck vezette munkacsoportnak a tudományos felfogásra gyakorolt hatását tekintjük, túlzás nélkül állítható, hogy munkájuk, s benne ennek a kötetnek a megjelenése 1985-ben forradalmi jelentőségű volt - és valóban, a pszichológiatörténet azt az időszakot mindmáig "a kognitív forradalom" néven tartja számon. A kognitív lélektan más perspektívából próbálja megérteni a szorongás jelenségét és jelentőségét, s ennek a szemléletváltásnak messzemenő következményei vannak a klinikai gyakorlatra, a gyógyításra is. Fő tézise, hogy az emberi adaptáció legfontosabb folyamata a szervezetet elérő információk feldolgozása. Amikor ebben a mechanizmusban, a kognícióban zavar áll be, az következményesen érzelmi és viselkedési zavart fog okozni. A kognitív szemlélet azt állítja, hogy az információ-feldolgozási "hiba" korrekciója révén az érzésekben és a viselkedésben megfigyelhető zavarok is enyhíthetők, illetve megszüntethetők. A könyv ennek a látszólag nem túl bonyolult tézisnek igen részletes, tudományosan abszolút hiteles és meggyőző bizonyítékát adja. Első részét írta Aaron T. Beck; ebben bemutatja a különféle szorongásos zavarok és fóbiák klinikai megjelenését, részletesen megtárgyalva azoknak a rendszereknek a szerepét, amelyek - noha eredetileg az élő szervezet védelmére alakultak ki, mégis - az egyén ellen dolgoznak. Ennek lényege, hogy a szorongásos zavar a kognitív folyamatok által irányított túlélési mechanizmus részjelensége. A második, G. Emery által írott rész a szorongásos zavarok és fóbiák kognitív modellje alapján kidolgozott terápiás programot, a követendő stratégiákat és az alkalmazható taktikákat mutatja be. Kézikönyvszerű részletességgel találjuk meg itt a kognitív átstrukturálás mindkét szintjének és az egyes szorongásos zavarok kezelésében bevált technikáknak a tárgyalását, mégpedig bőséges klinikai anyag kíséretében. A hozott klinikai példák a Philadelphiai Kognitív Terápiás Központból származnak, amely a szorongásos zavarok kezelésében szorosan együttműködött a kutatókkal.

Klasszikus mű a pszichoszociális fejlődés főbb szakaszairól.