Ciceró strana 15 z 23

Lizzie életében minden a lehető legjobban alakul: végre azt csinálhatja, amire mindig is vágyott (esküvőiruha-restaurálás), és a "nagy ő" váratlanul megkérte a kezét. A szalonban égnek a telefonok; Jill Higgins álomesküvője óta mindenki Miss Nichols-szal akar dolgoztatni. Így aztán nem csoda, ha Lizzie-nek épp a Chateau Miracban rendezendő saját esküvőjének előkészületeire nincs egy perc ideje sem... Az idilli állapot hamarosan rémálommá válik: Luke fantasztikus állásajánlatot kap - Párizsban; a Nichols családban szomorú esemény történik, Shari exbarátja, Chaz pedig - akivel Lizzie a szilveszter éjszakát töltötte - egyáltalán nem lelkesedik azért, hogy Lizzie Luke felesége legyen. És Lizzie-nek előbb-utóbb el kell gondolkodnia azon, hogy valóban ezt akarja-e...

A tizenhét éves Pierce Oliviera nem halott. Ezúttal nem. Elragadta azonban az alvilág ura, John Hayden, a borús félhomály birodalmába, ahol a holtak várakoznak, mennyország és pokol között, mielőtt tovább indulnának utolsó útjukra. John azt bizonygatja, hogy csupán saját biztonsága érdekében tartja fogva a lányt. Meg akarja védelmezni ugyanis a Fúriáktól, akik bosszúért lihegve üldözik a holt lelkek sötét urát. Ám Johnnak talán más oka is lehet arra, hogy szerelmét maga mellett marasztalja... S hamarosan Pierce is rádöbben, hogy miközben ő maga talán biztonságban rejtőzik, szeretteit odafenn a földön senki sem védelmezi a Fúriák dühétől. Vajon rá tudja-e venni Johnt, hogy szabadon engedje, és megmentse családtagjai életét? Vagy talán szabadságának ára túlságosan súlyosnak bizonyulhat?

A bájos, szőke, tizennyolc esztendős Jenny Windell egy szép napon visszatér őseinek immár fél éve elhagyott hajlékába - és voltaképpen nem is csudálkozik különösebben, amikor a szalonban egy holttestre bukkan. Még az sem lepi meg nagyon, hogy a takaros hullában tulajdon nénikéjére, az örökifjú, és nem kevéssé kétes hírű Jane Latour művésznőre ismer. A címben foglalt "négy nap" így kezdődik - és talán még kalandosabban folytatódik. A Micimackó világhírű szerzőjének ez a regénye a vidám kalandokat és humoros fordulatokat kedvelő felnőtt olvasók szórakoztatására íródott. A regény megihlette Karinthy Frigyest, aki nem sokkal az eredeti mű megjelenése után fordította le.

Miután sikerült a behemótokat a tengerbe csalni, újabb veszedelemmel kell szembenéznie nemcsak a Grace és a Vargas gyerekeknek, hanem egész Floridának: mindenütt hatalmas víznyelőaknák keletkeznek a földben, veszélyeztetve az emberek és az építmények biztonságát egyaránt. Hőseinknek újabb nyomozást kell folytatniuk, hogy vajon mi okozza a pusztítást, és hogyan lehet megfékezni a föld alatti lényeket... A krónika utolsó részében befejeződik a küzdelem a természet egyensúlyának helyreállításáért.

A balladai hangvételű regény hőse Jakov Bok, a cári birodalomban vérvád áldozatává váló ukrajnai zsidó mesterember. Nem valami különleges egyéniség, csak egy hétköznapi, szánandó ember, akit származása miatt avatnak bűnbakká a kijevi hatóságok. A rendkívüli helyzetben a kisember nemcsak kínzóival, de saját hitével és kultúrális örökségével is szembe kerül. A hamis vádak, a kiszolgáltatottság és az erőszak hatására azonban megszabadul korábban leküzdhetetlennek látszó korlátaitól és hőssé válik. A mesterember a saját kultúrájával szembekerülő ember sorsvállalásának tragédiája; amit Malamud drámai feszültségteremtő ereje tesz az ellenállásban való felmagasztosulás nagy regényévé.

Kicsit meg voltam döbbenve (persze örültem is), hogy anya igent mondott Max Medinának, az angolirodalom-tanáromnak. Így aztán a nyaram még zsúfoltabb lesz: az esküvői előkészületek mellett a nyári suli, plusz az iskolán kívüli tevékenységek, amikről Paris azt állítja, hogy nélkülük semmi esélyem, hogy bejussak a Harvardra. Szóval mozgalmas nyárnak nézünk elébe... (Rory) A népszerű TV-sorozat könyvre átdolgozott változatának 3. része, melyben tovább folytatódnak a két "barátnő" - anya és lánya -, barátaik és szerelmeik kalandjai.

Lengyel József méltatlanul elfeledett, háttérbe szorult magyar író. Művei mindazonáltal a magyar próza gyöngyszemei. A Ciceró Könyvstúdió ezt a hiányt kívánja pótolni e három klasszikus értékű elbeszélés kiadásával.

A magyar könyvpiacon szinte előzmények nélküli és páratlan az angol képzőművészasszony igen gyakorlatias-praktikus könyve, amelyet elsősorban rajzolni és festeni szerető gyerekeknek, de szülőknek és tanároknak is ajánlhatunk. Kevés az olyan gyerek, aki ne szeretne rajzolni, de akinek nincs különösebb tehetsége, annak különösen hasznos lesz ez a könyv, amely lépésről lépésre avat be a különféle rajzolási és festési technikákba, az eszközök kiválasztásába és használatába.

A könyv címe többféleképpen is értelmezhető, erre utal a két kötőjeles írásmód. Ha tehát titkos számítógépek történetét várja az Olvasó, éppúgy nem fog csalódni, mintha a számítógépek titkos történetét szeretné megismerni. E könyv célja ugyanis éppen az, hogy ne maradjanak örökre titokban a számolás �gépesítésének� kevesek által ismert, titkos vonulatai. Az eVilág Kiskönyvtár sorozat új kötetét bátran nevezhetjük hiánypótlónak, nemcsak mert eddig kevésbé ismert kísérletekről és eredményekről rántja le a leplet, hanem mert a számolás technikájának kétezer éves kronológiáját követi nyomon, a kínai maradéktételtől a holografikus memóriáig. E kísérletek részben megelőzték a közismert Neumann-féle számítógépek történetét, részben azzal párhuzamosan fejlődtek, a láthatatlan �színfalak mögött�, a rejtjelfejtés, vagy éppen a csendes magány titkos birodalmában. A történet ugyanis bizonyos ponton összefonódott a rejtjelfejtés próbálkozásaival, amelyek a titkosszolgálatok féltve őrzött kincseit képezve maradtak a XX. század rejtett tanúi. Így bontakozik ki e könyv lapjain egy napjainkig titokban, vagy éppen az elhallgatás homályában tartott számítógép-történet, amely talán teljesen megváltoztathatta volna a mai számítástechnika e-világunkat behálózó képét. A kötet tartalma ma már megismerhető tényekre épül, mégis megdöbbentő az a gondolatkísérlet, amelyre csábítja az Olvasót. Vajon milyen lenne (lehetne) e világunk, ha a titkos történet válik mindennapjaink valóságává, ha a Szilícium Völgyben D. N. Lehmer és fia D. H. Lehmer, vagy A. Turing korukat jóval megelőző konstrukcióira épülő csipek hódítják meg a világ egyik legnagyobb üzletágát? Vajon az az alapelveiben párhuzamos architektúra, amely akkor a számítógépek működésének természetes alapjává vált volna, ma milyen technikai korlátokat ostromolna? Vajon e merőben más számítógép-felépítés esetén, milyen távolságban lenne ma a mesterséges és a természetes intelligencia? A történet nyilvánosságra kerülése még indokoltabb, ha figyelembe vesszük, hogy 2002-ben volt Charles Babbage 210., Alan M. Turing 90., 2003-ban Blaise Pascal 380., Neumann János 100., 2004-ben pedig Norbert Wiener 110. születési évfordulója. Hiszen e mozaikokból válik érthetőbbé annak a számtalan kisebb-nagyobb óriásnak a szellemi nagysága, akiknek munkássága végül a XX. század kihívásaira adott napjainkig ható választ. A kötet tehát a �teljes információ� rögzítésének teljesíthetetlen igényével farag �holografikus szobrot� eme óriások tiszteletére.

Nem minden nap esik meg, hogy egy nyúl kifogjon a rókán. Ám könyvünknek mégis egy olyan Nyúl a főszereplője, aki bátor, furfangos, lóvá teszi a Rókát, álruhát öltve jól megrémíti a Farkast, és a Héját is megtáncoltatja. Olyan jó barát, aki mindig, tűzön-vízen keresztül segít bajba jutott társain. A furfangos, okos Nyúlról szóló vidám, rövid történeteket egy öreg néger, Rémusz bácsi meséli esténként kis barátjának, az amerikai Kisfiúnak.