Delta Vision strana 6 z 10

A zombikór borzalmai figyelmeztetés nélkül sújtanak le Atlanta külterületeire; élők és halottak mészárolják egymást. A tömeges elvándorlás egyik résztvevőjeként Lilly Caul szervezetlen közösségek és sebtében felállított menedékek egész során át kűzd az életben maradásért. A kóborlók azonban egyre csak sokasodnak. Vérszomjuk láttán a halálra rémült Lilly irgalmas szamaritánusok oltalmában bízva eljut Georgia állam egykor Woodburyként ismert településének fallal körbevont lakónegyedébe. Kezdetben a város tökéletes mentsvárnak mutatkozik. A bujdosóknak élelem fejében munkát kínálnak, tető van mindenki feje fölött, a védfal pedig napról napra erősödik, és mind nagyobb területet ölel körül. Mindemellett a helyzet legjelentősebb előnye, hogy a helység titokzatos, önjelölt vezetője, Philip Blake sikeresen rendet tart az emberek között. Ugyanakkor idővel felmerül Lillyben a gyanú, hogy mégsem minden az, aminek tűnik... az önmagát újabban Kormányzóként emlegető Blake ugyanis nyugtalanító nézetekkel rendelkezik a törvényt és a rendet illetően. Végül a nő egy csapatnyi lázadóval karöltve felnyitja Pandóra vészt és pusztulást rejtő szelencéjét, amikor kétségbe vonják a Kormányzó uralmát... Az út Woodbury felé pedig a pokol országútjává változik Robert Kirkman és Jay Bonansinga The Walking Dead: A Kormányzó színre lép című bestsellerének izgalmas folytatásában.

Egy gimnáziumi futballpályán fejetlen emberi felsőtestek hevernek szétszóródva. Egy ravatalozót sietve beszögeltek kívülről - bentről hallható a nemrégiben feltámadott, szabadulni akarók élőholtak karmolászásának rémisztő, távoli zaja. Philip buzgón keres valami elköthető járművet, de a legtöbb autó kiégett vázként az árokban ül, vagy két-három defektes gumival áll az út szélén. Az autópályán - amely a baljukon nagyjából száz méterre láthatóvá válik egy hegygerinc mentén - csak úgy hemzsegnek a halottak. Időről időre egy-egy személy tántorgó, szakadt maradványa megtöri a felkelő nap halvány sugarait, mire a csapat vezére mindenkit felszólít, hogy rohadt gyorsan bukjon le, és maradjon kussban. Sikerül azonban elég nagy utat megtenniük még annak ellenére is, hogy folyton fák és roncsok mögé kell rejtőzniük a közelben tévelygő lények elől. Más túlélővel nem találkoznak. A Walking Dead (Élőhalottak) univerzumában nemigen akad sötétebb, vészjóslóbb alak a Kormányzónál, aki torz igazságérzete által vezérelve, despotaként uralja Woodbury falakkal körülkerített városát, a készleteikért habozás nélkül mészároltat le másokat, a foglyait arra kényszeríti, hogy zombikkal küzdjenek meg az arénában, és saját kezűleg csapja le az ellene szegülők végtagjait. Bizonyosan az ő története a Walking Dead képregény- és tévésorozat legellentmondásosabb, legtöbb vitát kiváltó része. Könyvünkben az érdeklődők választ kaphatnak arra, hogyan vált a Kormányzó ilyen em­berré, és mi az, ami ilyen szélsőséges tettekre sarkallja.

KEZDETBEN VALA AZ IGE. ÉS AZ IGE A KÖVETKEZŐ VALA: HÉ, TE! Mert Tezsvér novícius a Kiválasztott. Tezsvér egyszerű fiú. Nem tud sem írni, sem olvasni. Csak a dinnyéit szokta kapálni, és nem vágyik másra, csupán békére, igazságosságra és testvéri szeretetre. Illetve arra, hogy az inkvizítorok most már legyenek olyan kedvesek, és hagyják abba a kínvallatását. A legeslegjobban azonban azt szeretné, ha az istene valaki mást választana ki magának...

Wayne Chapman pozíciója több szempontból is egyedi Ynev kristályégboltjának tartóoszlopai közt. Egyfelől azért, mert ő áll a legrégebben a helyén: a burokba zárt világot regényei, A Halál havában (1990) és az Észak lángjai (1991) teremtették meg, a M.A.G.U.S. alapkönyve (1993) ezek alapján, az ő irányításával rendezte be a játékosok számára Ynev színpadát. Másfelől azért, mert oszlop létére sem hajlandó középen megmaradni. A renieri homály mezsgyéjétől a boomeni költőiség magaslataiig bárhol megállja a helyét - e kettő vegyüléke teszik olyan hatékonnyá és emlékezetessé novelláit, melyekkel világát máig alakítja. Gyűjteményes kiadásuk második kötetében az isteneké, a kiválasztottaké és a sötét titkoké a főszerep. A történetek íve a korok előtti kor homályából a Nagyok háborújának poklán és Kyria fénykorán át a hetedkor alkonyáig vezet, ahol egy renegát próféta és egy hitehagyott nekromanta szövetségének kell megóvnia a világot a sorstól, amit egy megébredt halhatatlan tartogat neki. Szerzői név, melyet Gáspár András (25) és Novák Csanád (18) kreált a magyar fantasy-piac meghódítására, és 1994-ig közösen használt.

Wayne Chapman pozíciója több szempontból is egyedi Ynev kristályégboltjának tartóoszlopai közt. Egyfelől azért, mert ő áll a legrégebben a helyén: a burokba zárt világot regényei, A Halál havában (1990) és az Észak lángjai (1991) teremtették meg, a M.A.G.U.S. alapkönyve (1993) ezek alapján, az ő irányításával rendezte be a játékosok számára Ynev színpadát. Másfelől azért, mert oszlop létére sem hajlandó középen megmaradni. A renieri homály mezsgyéjétől a boomeni költőiség magaslataiig bárhol megállja a helyét - e kettő vegyüléke teszi olyan hatékonnyá és emlékezetessé novelláit, melyekkel világát máig alakítja. Gyűjteményes kiadásuk első kötetében a kalandozóké és a cselekményé a főszerep. A hetedkor alkonyának háborúk és intrikák dúlta Ynevén járunk, ahol mindennek ára van az istenek hamis aranyán, a napvilágon kívül, a valódi bűbája alól pedig egyetlen teremtett lény - legyen az ilanori bárd, elf kuplerájos vagy kahrei orvlövész - sem vonhatja ki magát. Szerzői név, melyet Gáspár András (25) és Novák Csanád (18) kreált a magyar fantasy-piac meghódítására, és 1994-ig közösen használt.

Spartacusnak és gladiátortársainak, akik egymás után vívják vad, véres csatáikat az arénában, ezúttal új kihívójuk akad: gazdájuk, Batiatus régi ellenfele, Solonius mellett feltűnik egy görög rabszolga-kereskedő, Hieronymus is, és vadonatúj gladiátoriskolát alapít Capuában. Batiatus harcosai egészen új kihívással szembesülnek - vajon úrrá tudnak lenni önmagukon és a ludusban megjelenő titokzatos betegségen? A kérdést kétségbeesett harc dönti el, amelynek során mindkét fél kímélet nélkül küzd az aréna véráztatta homokján. Az igen nagy sikernek örvendő Spartacus filmsorozat első évadának eseményei után játszódó újabb regénynek köszönhetően a gladiátorok korának rajongói ismét elmerülhetnek az aréna vérrel, szexszel és intrikával teli könyörtelen, öldöklő világában. Vadonatúj, eredeti SPARTACUS történet!

Abaszisz uralkodója, a távolnyugati partvidék ősök és istenek kegyelte őre, Ranrag Hiere Dal Raszisz Otlokir nagykirály elvesztette utolsó csatáját, és távozott az élők sorából. Halála olyan űrt hagyott a Toron szövetségi rendszerében kulcsszerepet játszó hatalom aranytrónusán, amit csak egy arra messzemenően alkalmas személy tölthet be. A túláradó szenvedélyéről és sötét titkairól ismert ország lakói közül számosan vélik magukat alkalmasnak a szerepre - és fel sem ötlik bennük, hogy viszályuk epizódja csupán a nagy és véres játszmának, mely Nagy Oltokir elmúlása óta zajlik a korona árnyékában. Boruzs Gergely Gábor Ifini éjszakák című regényének folytatása tovább szövi a főhatalomért folytatott küzdelem szálait, melyek koronavárosra boruló homályon át- meg átkígyózva az aranytrónus lépcsőjén futnak össze.

VANNAK LEGENDÁK, AMELYEKET VÉRREL ÍRTAK. Spartacusnak, a gladiátornak, Capua újdonsült bajnokának ezúttal egy temetésen kell harci erényeit megcsillogtatnia - egy vagyonos ember ravatalánál, akit a saját rabszolgái gyilkoltak meg brutális módon. Spartacus becsvágyó gazdája, Quintus Batiatus azonban gladiátorai felvonultatásánál többre vágyik: a lehetőséget megragadva az elhunyt birtokát is szeretné megkaparintani. Az amphiteatrumban a vér és a halál jelenti a legfőbb látványosságot. Akadnak azonban csaták, amelyeket nem az aréna homokján vívnak... "Regényünk, amely a roppant nagy sikernek örvendő Spartacus filmsorozathoz kapcsolódik, az ott felvonultatott szereplők részvételével, a sorozatban megismert környezetben játszódik. A könyv eseményei a Spartacus: Vér és homok epizódjaiban ábrázoltak után történnek, így még mélyebb bepillantást kínálnak az aréna vérrel, szexualitással és intrikával teli könyörtelen, öldöklő világába." (A kiadó) Vadonatúj, eredeti SPARTACUS történet!

Egy közönséges halandó a vámpírok kitüntetett figyelmét, a hirtelen haragú és goromba főnököt és az állandó életveszélyt is átoknak tartaná, ám Borbíró Borbála számára mindez a hétköznapi élet része. Amikor azonban Magyarország egyetlen még aktív szolgálatban lévő vámpírológusa szégyenszemre vérszívók és vérmedvék védelmére szorul, hogy ne váljon a saját ügyetlensége áldozatává, és egy jövőlátó médium már napi szinten próbálja rábírni, hogy meneküljön, kénytelen beismerni, hogy valami nincs rendben körülötte. Ráadásul már a főnöke taplóságában sem bízhat - Attila kezd egyre különösebben viselkedni. Peche mindenkinek lehet. Ilyen mérvű balszerencsét azonban csak egy átok okozhat. Elkezdődik a versenyfutás az idővel, és Bori túlélési esélyei egyre halványulnak - ám felvágott nyelvére a végsőkig számíthat... Magyar nyakba magyar szemfog!

Most már ismerem a szívemben lakozó igazságot. Drizzt Do’Urden vagyok; valaha tétován bolyongtam a ködben, mára azonban megtaláltam az utam a végzet csillagos égboltja felé. Korábban bizonytalan léptekkel botorkáltam, most viszont már tudom, hogy minden egyes lépéssel közelebb jutok múltam örökségéhez. Torz Effron vagyok, boszorkánymester tanonc, nyomorék tiefling ifjú. Bosszúra szomjazom, és emiatt összetűzésbe kerülök a mesteremmel, Draygo Quickkel, és az összes egykori szövetségesemmel. Még sincs más választásom. Dahlia Sin’Felle megfizet azért, amit tett, és senki sem - főleg sötételf társa nem -, állhat az utamba. Én vagyok a Végső Átjáró, a szürkület pereme, a hajnal hírnöke. Drizzt Do’Urden és a társai hamarosan megízlelik fagyos ölelésemet. Ne hagyja ki a Neverwinter megdöbbentő befejezését!

2009-es válogatásunk, A világ közepe a kései hetedkor Erionjába, a kalandozók mindenki által ismert városába kalauzolta az olvasót. Idei ellenpárja sokkal mélyebbre és messzebbre vezet: felidézi a hajdanvolt Godora három világkorszakon átívelő történetét, felvázolja a sorsát formáló személyiségek portréját, fellebbenti a fátylat sötét titkairól, és elbeszéléseinek témáit is az ősi város árnyékos oldaláról válogatja. A Raoul Renier szerkesztette kötetben az ismert szerzők - Wayne Chapman és Jan van den Boomen - mellett, immár hagyományos módon, csatasorba állnak a M.A.G.U.S. új alkotói nemzedékének tagjai is. A kiadvány az alábbi írásokat tartalmazza: - Molnár Roland: Öt ezüst - Körtvélyes Ákos: Figurák a táblán - Jan van den Boomen: Én bárdom, én édes, kicsi bárdom - Juhász Viktor: Varjúszárnyak - Csaba Tamás: Tilalmas utakon - Jan van den Boomen: Éjszín, éjféli illatok - Liptay Zoltán Árpád: Erioni sas - Godora története - Erion a hetedkorban

Ez egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada... A dzsauntolás ­helyváltoztatás, pusztán az elme erejével- alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja... Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé. Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez... és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története. Minden idők egyik legjobb science fiction regénye!

Drizzt Do'Urden vagyok. Drow nagyasszonyok korbácsütései keményítették, és szerető, igaz barátok lágyították meg a szívemet. A Csarnok Vándorai nincsenek többé, így már tudomásul veszem, hogy életem egy szakasza lezárult. Magam mögött hagytam Gauntlgrymet, ahogy egykoron a Mithrill Csarnokot, és kétlem, hogy valaha is visszatérek oda. Itt az ideje, hogy elengedjem a múltat, és új utakra lépjek. Sylora Salm vagyok, Dahlia Sin'felle esküdt ellensége, és az őshalálúr, Szass Tam hű tanítványa. Neverwinter lakóival táplálom a Rettegés Körét, és senki sem állíthat meg - még Dahlia és újdonsült drow szövetségese sem! Neverwinter vagyok, a város, melyet valaha Észak Gyöngyszemének neveztek. Porig égettek, és most a fennmaradásért küzdök. Herzgo Alegni igyekszik hatalomra törni a lakosaim felett, Sylora Salm pedig újabb katasztrófán mesterkedik, mely egyszer és mindenkorra elpusztít; egyelőre állom a sarat. Évszázadokon át buzgott egykor dicső falaim közt az élet - ez lenne most a végem?

A mágia örök törvénye, hogy az árát vérben kell leróni: annál forróbban és drágábban, minél hatalmasabb. Még az istenek sem mentesek ez alól, hisz ők is így születtek, vérben és varázslatban. A mágia előtt nincs lehetetlen - amíg arányosan megfizetnek érte... Mekkora áldozatot ér meg egy zsarnok bukása? Egy száműzött bosszúja? Egy ország megszabadítása? És mennyi vért kell kiontani hozzá, hogy valaki dacolni tudjon az istenekkel? Ennek a történetnek három hőse van; felváltva törnek egymás romlására. Mindháromnak felelnie kell ezekre a kérdésekre; és mindhárman más választ adnak. Bölcsen teszik-e vagy sem, de nem mindenki hajlandó megfizetni közülük a kegyelem árát... Orson Scott Card 1983-ban élénk felbolydulást keltett ezzel a regényével: ez volt az első kirándulása a fantasy területére, és rögtön halomra döntötte vele a hagyományokat. Az igazság kegyetlen - de kegyelemmel enyhíteni még kegyetlenebb.

Cormanthor erdeiben, Sembiától északra vad elfek tanyáznak. Sokuk csalódott az Elfek Tanácsa és a délvidéki emberek közt évszázadokkal ezelőtt megköttetett egyezségben, és elhatározzák, hogy bármi áron megmentik, ami az erdőből maradt. Megszaporodnak a kereskedelmi útvonalak ellen intézett támadásaik, ezért Sembia úgy dönt, hadat üzen. Miközben Selgaunt fiai a harcra készülnek, kiéleződnek az emberek és az elfek közti ellentétek is. Az elkeseredett háború közepébe csöppen az Uskevren-ház kissé kétbalkezes, ám lobbanékony természetű szolgálója, Laradzsin, aki csak nemrégiben tudta meg, hogy az édesanyja egy vad elf volt Gubancfalváról, apja pedig nem más, mint a tekintélyes Thamalon Uskevren mester. Származását eddig még az Uskevren-ház tagjai sem ismerték. A félvér cselédlány Cormanthorba indul, hogy minél többet megtudjon anyjáról és származásáról; célja az is, hogy békét teremtsen Sembia és a Völgyvidék között. Miközben féltestvére megmentésére készül, szembe kell szállnia eddig ismeretlen ikertestvérével is. Csakhogy nála jobb célpontot keresve sem találnának az Uskevrenek ellenségei: sötét titkokat rejtegetnek a lány felmenői. Miközben szíve és vére kétfelé húzza Laradzsint, rá kell jönnie, egymás megértése és elfogadása emberfeletti erőt és rendíthetetlen hűséget követel.

A Tarmon Gai'don közeleg. És az emberiség nem áll készen. Rand al'Thor, az Újjászületett Sárkány igyekszik még az Utolsó Csata előtt egyesíteni a királyságok és szövetségek töredezett sorát. Míg ő a seanchan erők északra nyomulását akarja megakadályozni, szövetségesei kétségbeesetten próbálják visszaszorítani a sötétséget, amely mintha magának az Újjászületett Sárkánynak a szívében vert volna tanyát. Egwene al'Vere, a lázadó aes sedaiok amyrlinje a Fehér Torony foglya, kiszolgáltatva zsarnoki ellenfele kényének-kedvének. Ahogy telnek a napok, és közeleg az általa Álmodott seanchan támadás, a lány próbálja összekovácsolni az aes sedaiok széthúzó frakcióit, egyúttal küzd a mindent eluraló bizonytalanság és elkeseredettség ellen. Harca megmutatja, mennyit érnek az aes sedaiok, és küzdelme dönti el a Fehér Torony jövőjét - márpedig azon múlik az egész világ sorsa. Az Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok. Múlt, jövendő és jelen egyaránt a sötétbe hullhat... Korai, 2007-es halála előtt Robert Jordan már megírta nagy könyvciklusa befejező kötetének egy részét. Szerkesztője (és felesége) Harriet McDougal Brandon Sandersont, a nagy sikerű Ködszerzet-trilógia szerzőjét kérte fel a mű befejezésére. A regény eseményei azonban terjedelmileg is, szerkezetileg is túl soknak bizonyultak egyetlen kötetre, így a Tor kiadó büszkén vállalta, hogy a Gyülekező fellegek csak az első része legyen az Árnyék ellen vívott harcot elmesélő utolsó trilógiának, amely lezárja a húsz éve indult történetet, és megmutatja, merre fordul az Idő Kereke, korunk egyik legjelentősebb fantasztikus eposza.