Delta Vision strana 7 z 10

A Tarmon Gai'don közeleg. És az emberiség nem áll készen. Rand al'Thor, az Újjászületett Sárkány igyekszik még az Utolsó Csata előtt egyesíteni a királyságok és szövetségek töredezett sorát. Míg ő a seanchan erők északra nyomulását akarja megakadályozni, szövetségesei kétségbeesetten próbálják visszaszorítani a sötétséget, amely mintha magának az Újjászületett Sárkánynak a szívében vert volna tanyát. Egwene al'Vere, a lázadó aes sedaiok amyrlinje a Fehér Torony foglya, kiszolgáltatva zsarnoki ellenfele kényének-kedvének. Ahogy telnek a napok, és közeleg az általa Álmodott seanchan támadás, a lány próbálja összekovácsolni az aes sedaiok széthúzó frakcióit, egyúttal küzd a mindent eluraló bizonytalanság és elkeseredettség ellen. Harca megmutatja, mennyit érnek az aes sedaiok, és küzdelme dönti el a Fehér Torony jövőjét - márpedig azon múlik az egész világ sorsa. Az Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok. Múlt, jövendő és jelen egyaránt a sötétbe hullhat... Korai, 2007-es halála előtt Robert Jordan már megírta nagy könyvciklusa befejező kötetének egy részét. Szerkesztője (és felesége) Harriet McDougal Brandon Sandersont, a nagy sikerű Ködszerzet-trilógia szerzőjét kérte fel a mű befejezésére. A regény eseményei azonban terjedelmileg is, szerkezetileg is túl soknak bizonyultak egyetlen kötetre, így a Tor kiadó büszkén vállalta, hogy a Gyülekező fellegek csak az első része legyen az Árnyék ellen vívott harcot elmesélő utolsó trilógiának, amely lezárja a húsz éve indult történetet, és megmutatja, merre fordul az Idő Kereke, korunk egyik legjelentősebb fantasztikus eposza.

Khton - a pokolbolygó, a kárhozottak világa, az emberlakta univerzum legszörnyűbb fegyenctelepe, ahol a javíthatatlan bűnözők életfogytig robotolnak a föld alatti gránátkristály-bányákban, egyetlen általuk választott felszerelési tárggyal, a szabadulás minden reménye nélkül. Atont, az arisztokrata telepescsalád sarja egy tiltott szerelem miatt kerül ide - ha ugyan szerelemnek lehet nevezni azt a kéjvágy és gyűlölet között ingadozó érzést, mely a gyönyörű, titokzatos szirénhez fűzi, akit sem megszerezni nem képes magának, sem megszabadulni tőle. Amikor alászáll az alvilágba, Aton nem fegyvert vagy szerszámot visz magával, hanem egy könyvet, vezérlő kalauz gyanánt. Ifjúkori naivitása rég a múlté, a világűrben átélt viszontagságok keménnyé és viharvertté edzették; s bár a Khton mélyéről köztudomásúlag nincs menekvés, neki föltett szándéka, hogy megszökik és szembenéz a rejtélyes szépséggel, akinek végzetes és érthetetlen vonzereje ide juttatta őt... "Mítosz és költészet, kalandregény és szimbolizmus ötvözete - olyan erőteljes, hogy szinte szétveti a könyvet, de művelt, eredeti és szórakoztató." (Publishers Weekly)

Xanth bűvös világ, ahol a mágia uralkodik. Minden polgára rendelkezik valamilyen különleges varázslattal, amelyet kizárólag ő képes végrehajtani. A kentaurok, sárkányok, baziliszkuszok földje ez. Az Északi Faluból származó Bink számára azonban Xanth nem mesevilág: a benne élők közül egyedül neki nincs mágiája. És ha nem talál magának, méghozzá nagyon gyorsan, száműzik. Humfrey, a jó varázsló viszont meg van győződve róla, hogy a fiú igenis bír valamilyen varázslatos képességgel. Tulajdonképpen egy dzsinn és a bűvös falitábla is egyaránt megerősítette, hogy Binknek van mágiája. Ráadásul ugyanolyan erős, akár a királyé - vagy épp mint magáé Humfrey-é. Vagy mint Trenté, a gonosz varázslóé. De akárhogy is legyen, a fiú rendkívüli mágiájának természetét senki sem tudja meghatározni. Bink teljesen kétségbeesik - ez még rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne mágiája. És így is, úgy is száműzik! - A Xanth mágikus világát bemutató könyveknek sokmilliós olvasótábora van, rajongói klubok százaival szerte a világban. A szenzációs fantasy-sorozat első kötete végre magyarul is olvasható. Vigyázat! Függőséget okoz! Még a szerzőjének is. Piers Anthony eredetileg egyetlen könyvet akart írni ez volt a Varázslat Kaméleonnak. Olvasói követelésére szőtte aztán tovább Bink történetét előbb trilógiává, majd kilenc kötetes regényciklussá.

A Titanic tragikus történetét az elsüllyedése óta eltelt hosszú idő ellenére mindenki ismeri, de a túlélők mentésében meghatározó szerepet játszó magyar orvos, az események idején világhírnévnek örvendő dr. Lengyel Árpád neve és élete azóta - Magyarországon is - évtizedekre feledésbe merült. A Titanic és a magyar doktor történetét a Carpathia hajó kapcsolja össze, amelynek orvosaként a magyar fiatalembernek meghatározó szerepe volt a szerencsétlenül járt Titanic utasainak mentésében. Ki volt ő? Hogyan került a Carpathiára? Hogyan folytatódott élete a hősies, önfeláldozó mentés után, ami igen fiatalon tette próbára? Mindez kiderül a könyvből, amely vázlatosan a 20. század elejének orvosi valóságát, a hazai mentőszolgálat fejlődését is bemutatja - hiszen dr. Lengyel Árpád itt is maradandót alkotott. 2012 áprilisában 100 éve, hogy a Titanic katasztrófája kapcsán a magyar orvos világszerte ismertté lett. 100 éve, hogy családok sora említi nevét hálával és szeretettel - hisz a túlélők leszármazottai is neki köszönhetik az életüket. Épp ideje, hogy hiteles forrásból, teljes körűen megismerjük az életét. Unokája, dr. Reich Márta ragadott tollat, és gyűjtötte össze a családi és történeti relikviákat, hogy nagyapjának méltó emléket állítva mutasson a mának egy valódi hőstörténetet.

A.D. 64. A XXXIII. század legmodernebb fegyvereivel felszerelt elitkommandó áll Róma kapui előtt... A racionalista gondolkodású Kerwin ezredes nem hisz a természetfölötti erők létezésében, de miután Wilsonnak köszönhetően kapcsolatba lép Senoival, megérti, hogy a Katedrális a saját fiókszervezeteként évszázadok óta működő jezsuita renddel karöltve mindegyiküket félrevezette; Rómában szó szerint a pokol vár rájuk. Kerwin és emberei akkor nyernek teljes bizonyosságot, amikor Rómában találkoznak az intervenciósokra váró Hands lovaggal. A két csapat hamarosan egyesül és a kommandósokkal tartó Tess közreműködésével szembeszáll Lilith-tel; a rettenetes küzdelem mindkét oldalon sok áldozattal jár. Kerwint és csapatát Péter és Pál apostolok és egy Anguis (Kígyó) nevű római férfi is segíti, akiről az utolsó pillanatig sem lehet eldönteni, hogy az ókorban született, ízig-vérig római, vagy a távoli jövőből érkezett Katedrális-ügynök. De nem ez az egyetlen megválaszolatlan kérdés az ezredes számára; a jelek szerint a Katedrális Bíborosa már az intervenciósok indulása előtt pontosan tudta, hogy mi történik majd Rómában... A Katedrális harmadik és negyedik kötetében megelevenedik Néró császár kora, az ókori Róma hétköznapja, a korahajnalig tartó lakomák, a véres gladiátorküzdelmek, a látványos kocsiversenyek színpompás világa, szerelem, gyűlölet és ármány, s mindezt olyan lebilincselő, izgalmas módon, ahogy a szerzőn kívül csak nagyon kevesen tudják megmutatni. - Izgalom, szex, erőszak és kultúra! - négy kötetben, kizárólag felnőtt olvasóknak. Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) immáron klasszikusnak számító Katedrálisa a magyar scifi irodalom legnagyobb kultregénye, a műfaj kiemelkedő alkotása, ami legelső kiadása óta töretlen népszerűségnek örvend. A szerző mesteri módon bonyolítja a szálakat és mozgatja a szereplőit ebben az elképesztően szövevényes és izgalmas regényben; a sztori alighanem a legjobb, amit valaha írtak a misztikus-kalandos SF műfajában.

A.D. 64. A XXXIII. század legmodernebb fegyvereivel felszerelt elitkommandó áll Róma kapui előtt... A racionalista gondolkodású Kerwin ezredes nem hisz a természetfölötti erők létezésében, de miután Wilsonnak köszönhetően kapcsolatba lép Senoival, megérti, hogy a Katedrális a saját fiókszervezeteként évszázadok óta működő jezsuita renddel karöltve mindegyiküket félrevezette; Rómában szó szerint a pokol vár rájuk. Kerwin és emberei akkor nyernek teljes bizonyosságot, amikor Rómában találkoznak az intervenciósokra váró Hands lovaggal. A két csapat hamarosan egyesül és a kommandósokkal tartó Tess közreműködésével szembeszáll Lilith-tel; a rettenetes küzdelem mindkét oldalon sok áldozattal jár. Kerwint és csapatát Péter és Pál apostolok és egy Anguis (Kígyó) nevű római férfi is segíti, akiről az utolsó pillanatig sem lehet eldönteni, hogy az ókorban született, ízig-vérig római, vagy a távoli jövőből érkezett Katedrális-ügynök. De nem ez az egyetlen megválaszolatlan kérdés az ezredes számára; a jelek szerint a Katedrális Bíborosa már az intervenciósok indulása előtt pontosan tudta, hogy mi történik majd Rómában... A Katedrális harmadik és negyedik kötetében megelevenedik Néró császár kora, az ókori Róma hétköznapja, a korahajnalig tartó lakomák, a véres gladiátorküzdelmek, a látványos kocsiversenyek színpompás világa, szerelem, gyűlölet és ármány, s mindezt olyan lebilincselő, izgalmas módon, ahogy a szerzőn kívül csak nagyon kevesen tudják megmutatni. - Izgalom, szex, erőszak és kultúra! - négy kötetben, kizárólag felnőtt olvasóknak. Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) immáron klasszikusnak számító Katedrálisa a magyar scifi irodalom legnagyobb kultregénye, a műfaj kiemelkedő alkotása, ami legelső kiadása óta töretlen népszerűségnek örvend. A szerző mesteri módon bonyolítja a szálakat és mozgatja a szereplőit ebben az elképesztően szövevényes és izgalmas regényben; a sztori alighanem a legjobb, amit valaha írtak a misztikus-kalandos SF műfajában.

A.D. 64. A XXXIII. század legmodernebb fegyvereivel felszerelt elitkommandó áll Róma kapui előtt... A racionalista gondolkodású Kerwin ezredes nem hisz a természetfölötti erők létezésében, de miután Wilsonnak köszönhetően kapcsolatba lép Senoival, megérti, hogy a Katedrális a saját fiókszervezeteként évszázadok óta működő jezsuita renddel karöltve mindegyiküket félrevezette; Rómában szó szerint a pokol vár rájuk. Kerwin és emberei akkor nyernek teljes bizonyosságot, amikor Rómában találkoznak az intervenciósokra váró Hands lovaggal. A két csapat hamarosan egyesül és a kommandósokkal tartó Tess közreműködésével szembeszáll Lilith-tel; a rettenetes küzdelem mindkét oldalon sok áldozattal jár. Kerwint és csapatát Péter és Pál apostolok és egy Anguis (Kígyó) nevű római férfi is segíti, akiről az utolsó pillanatig sem lehet eldönteni, hogy az ókorban született, ízig-vérig római, vagy a távoli jövőből érkezett Katedrális-ügynök. De nem ez az egyetlen megválaszolatlan kérdés az ezredes számára; a jelek szerint a Katedrális Bíborosa már az intervenciósok indulása előtt pontosan tudta, hogy mi történik majd Rómában... A Katedrális harmadik és negyedik kötetében megelevenedik Néró császár kora, az ókori Róma hétköznapja, a korahajnalig tartó lakomák, a véres gladiátorküzdelmek, a látványos kocsiversenyek színpompás világa, szerelem, gyűlölet és ármány, s mindezt olyan lebilincselő, izgalmas módon, ahogy a szerzőn kívül csak nagyon kevesen tudják megmutatni. - Izgalom, szex, erőszak és kultúra! - négy kötetben, kizárólag felnőtt olvasóknak. Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) immáron klasszikusnak számító Katedrálisa a magyar scifi irodalom legnagyobb kultregénye, a műfaj kiemelkedő alkotása, ami legelső kiadása óta töretlen népszerűségnek örvend. A szerző mesteri módon bonyolítja a szálakat és mozgatja a szereplőit ebben az elképesztően szövevényes és izgalmas regényben; a sztori alighanem a legjobb, amit valaha írtak a misztikus-kalandos SF műfajában.

Önmagában is éppen elég nehéz kezdőnek lenni egy új munkakörben, de Teppiknek ráadásul fogalma sincs, mit kell csinálnia egy fáraónak. Végtére is ő Ankh-Morpork híres orgyilkosiskolájában tanult, a Nap Birodalmához képest az óceán túlsó oldalán. Először is rá vár a monumentális feladat, hogy megfelelő nyughelyet építsen apjának – minden piramisok piramisát. Utána pedig ott van a számtalan adminisztratív kötelesség, mint például az őrült papokkal, a szent krokodilusokkal és a menetelő múmiákkal való foglalatosság. Mindennek a tetejébe a kamasz fáraó ármányra és árulásra bukkan birodalmának szívében is. Arról az akaratos szolgálólányról már nem is beszélve.

Közeleg a háború. A Nagy Zöld királyai gyülekeznek - és mindegyikük a hódítás, a fosztogatás sötét terveit dédelgeti magában. Az árulások és intrikák ezen örvényébe csöppen három utazó: Píria, a szörnyű titkot rejtegető szökevény hercegnő; Kalliadész, a harcos, aki fennkölt eszmények híve és egy híres kard birtokosa; valamint jó barátja, Banoklész, aki kiverekszi saját legendáját az elkövetkező csatákban. Együtt utaznak el Trója mesés városába, amelyre olyan sötétség borul, ami még sok száz évvel később is elhomályosítja a köznapi halandók diadalait és személyes tragédiáit. A Villámlás Pajzsa, a magasztos drámaiság és a lehengerlő kaland eposza a bronzkori Hellász dicső napjainak eseményeit tárja ámuló szemeink elé.

Az i. e. I. században így írt Sztrabón a keltákról: "Ez az egész néptörzs... vitéz, bátor és harcra kész... ha felingerlik őket, tömegesen vetik magukat a küzdelembe, nyíltan és minden óvatosság nélkül" (dr. Földy József fordítása). Jelen kötetben bepillantást nyerhetünk a kelta harcosok életébe, valamint gyalogosan, lóháton és harci szekéren vívott csatáikba. A kötet -korabeli szemtanúk hiteles beszámolóira és a bőséges régészeti leletekre támaszkodva- részletesen tárgyalja a kelta társadalom sajátosságait a meztelen gaiszatészoktól a növényi színezékkel kékre festett harcosokig, a mesterien kovácsolt fegyverektől a szertartásos harci kürtökig, mindeközben egy pillanatra sem veszítve szem elől a kelta hadviselés lényegét jelentő szertartásosság vizsgálatát sem.

Örülök, hogy rám találtál. Csak vártam itt, figyeltem, ahogy közelebb jössz... és tudtam, hogy a kezedbe veszel. Ugye tudod, hogy ez nem véletlen? Érzem, hogy hatalmas szíved van, tele szeretettel, erővel és a csodák utáni vággyal. Milyen meséket szeretsz? Ne siesd el a választ - hallgasd meg előbb az enyémeket! Úgy tartják, a csodák ideje elmúlt. Hogy elveszítettük őket, ahogy a tejfogait veszíti el az ember. Hogy a tündéreket, koboldokat és más fajzatokat, akikről a régiek meséi szóltak, a világon túlra űzte a lokomotívok füttye, a háború füstje és a légkört kitöltő szürke zaj. Mi ketten tudjuk, hogy sosem távoztak el. Körülöttünk és velünk élnek ma is, akár a csodák, amikből kisebbek és nagyobbak is szép számmal akadnak ott, ahová közös utunk vezet. A völgyben, melyre egyetlen műhold se lát rá - a zugban, ahol bármi, és bárminek az ellenkezője is könnyen megeshet.

A bingtoni élőhajók a világ igazi csodái. Ácsmesterek remekművei, melyeket "mágusfából", egy roppant értékes, titokzatos anyagból faragtak. A hajók orrát díszítő szobrok tökéletesen életszerűek, s ha a kereskedőcsalád harmadik nemzedékének tagja is meghal a fedélzetén, a hajó életre kel; az orrdísz mozogni és beszélni kezd, öntudatra ébred. Az élőhajó olyan értékes, hogy a család, amely készíttette, több nemzedéknyi adósságot halmoz föl, hogy birtokoljon egyet. Az életre kelt hajó csak egy családtagnak engedelmeskedik, és olyan hatékony eszközzé válik, amely hatalmas vagyont hozhat a családnak. E krónika a Vestrit kereskedődinasztia történetével foglalkozik, amelynek hajója Efron Vestrit halála után kel életre. A tulajdonjoga azonban megosztja az eladósodott családot, hiszen további boldogulásuk és elveszített vagyonuk visszaszerzésének egyetlen reménye az élőhajó. Eközben a Hat Hercegségtől délre fekvő Bington birodalmán túl egy ifjú és ravasz kalóz nagyravágyó terveket kovácsol: a kalózok királya akar lenni. Céljai eléréséhez pedig szüksége van egy élőhajóra...

Honce szövevényes úthálózatának kiépülése nagy reményekkel töltötte el a föld lakóit. A javak és áruk immár jóval szabadabban áramolhattak - és ugyanígy a hadseregek is. Mely seregek, remélték sokan, végre megszabadítják őket az ádáz véressapkás törpéktől és a goblinoktól. Az utaknak köszönhetően a Honce földjét birtokló számos független királyság és uradalom emberemlékezet óta először került közel ahhoz, hogy egyetlen nagy birodalomban egyesüljön. Az utóbbi évek során azonban az egyeduralomért küzdő két nagyúr háborúja e vágyott birodalom ígéretét az egyszerű emberek számára rémálommá változtatta. Bransen Garibondot, az Útonállót a legkevésbé sem érdeklik Honce hatalmi viszonyai. Az ő szemében a térség két egymással hadakozó nagyura ugyanannak a pénzérmének a két oldalát jelenti csupán: bármelyikük is arasson diadalt, a népre ugyanakkora szenvedés zúdul. Azonban északra vezető útja során Bransennek rá kell döbbennie, hogy alaposan leegyszerűsítve szemlélte eddig a helyzetet... mert akadnak dolgok - mint például a becsület és az igaz barátság -, amelyek valóban fontosak.

Róma gladiátori játékai egyszerre jelentettek szórakoztatásnak szánt csatákat és a haszon reményében folytatott vérfürdőt. Miközben a hadifoglyok, a leigázott területekről származó rabszolgák és az elítélt bűnözők hírhedten "fogyóeszköznek" számítottak, az arénák harcosai között akadtak olyanok is, akik önként jelentkeztek gladiátornak. A játékokon minden a látványosságot szolgálta: a harcosokat arra bátorították, csak vérző sebeket ejtsenek ellenfelükön, és igyekezzenek minél jobban elnyújtani a másik haldoklását. Polgár és császár egyaránt az erőszakból születő izgalmat és tragédiát kereste... a közönség pedig rajongott a gladiátorokért, akiktől megkapta ezt. E kötet bemutatja, miként találhatták magukat férfiak és nők az arénában, valamint részletesen foglalkozik a különféle gladiátortípusokkal, fegyvereikkel és felszerelésükkel. Kiderül, az arénák harcosai hogyan élték mindennapjaikat - és miként érte el életük csúcspontját, ahogy kiléptek a porond homokjára.

NEM AZÉRT HARCOLOK, HOGY JOBB LEGYEK. CSUPÁN MAGÁÉRT A HARCÉRT. Drizzt Do’Urden vagyok; valaha lelkiismeretem csalhatatlan iránytűje vezette lépteimet, most azonban homályos ösvényre léptem. A szeretőm, Dahlia oldalán harcolok, hogy megtoroljunk egy régi sérelmet, de fel nem fogom, hogy miféle magasztosabb célt szolgálunk vele. A szívem azt súgja, hogy hagyjam magára. Mégsem tudok ellenállni a bizsergésnek. Herzgo Alegni vagyok; árny hadúr, netheri nagyúr. A rólam elnevezett hídon állok, és várom a közelgő harcot. A drow és két társa azt hiszik, hogy rajtam üthetnek, de megfeledkeznek a pengémről… és arról, akit fogva tart. Drizzt Do’Urden jelentéktelen ellenfél. Kharón Karma vagyok; ősi mágikus ereklye, érző kard. Valaha virágzó város felett uralkodtam, és rabul ejtettem egy hajdan legendás orgyilkost. Pengém halk suttogásával bármikor térdre kényszeríthetem Artemis Entrerit. Érzem, hogy el akar pusztítani. De vajon hajlandó lenne mindent feláldozni a múló szabadságért cserébe?

"Japán női harcosairól a legkorábbi idők óta léteznek legendák és történetek; az első ilyen arról szól, miként vezette a félig-meddig mondabeli uralkodónő, Dzsingú-kógó a Korea elleni hadjáratot, miközben szíve alatt a jövendő Ódzsin császárt hordta. Azt az Ódzsint, aki utóbb Hacsimanként, a háború isteneként vonult be a felkelő nap országának istenei közé. Japán írott történelme során mindvégig találunk női szamurájokat, akik a csatamezőn és a színfalak mögött tevékenykedve nagy befolyással bírtak az események menetére - jelen kötetünkben elsőként szeretnénk bemutatni, mennyire sokrétű volt a nők szerepe a szamuráj-hadviselésben. Amellett, hogy beszámolunk olyan híres női harcosok tetteiről, amilyen Tomoe Godzen és Hódzsó Maszako, az "apácasógun", kötetünkben számos olyan asszonyt és lányt mutatunk be, akik fegyvert ragadtak váruk, otthonuk védelmében, egyúttal megismertetjük olvasóinkat azzal, miként váltak az 1868-ban a modern császári erőkkel szembeszálló asszonyok az egész japán történelem leghíresebb női szamurájaivá." (a Kiadó)