Gabo Kiadó strana 22 z 54

A szex első képregényes történelme a szexualitás és az intimitás krónikáját nyújtja a nyugati kultúrkörben az ősembertől a robotokkal teli jövőig. Az embereknek már a civilizáció megjelenése előtt a szexen járt az esze, vagy mert gyönyör és hatalom forrása volt, a bosszú eszköze és a gyerekek utáni vágy kifejeződése, vagy mert éppen tiltások övezték. A szex hihetetlen történetében Philippe Brenot szexológus az antropológia, a szociológia, a pszichológia és a történelem területeit ötvözi Laetitia Coryn szellemes grafikáival. Brenot Babilontól kezdve a középkoron át elkalauzol egészen a 20. századig és a szexuális forradalomig, és feltérképezi, mit is jelent az erotika, hogyan szexeltek az őseink, mikor alakult ki az első pár, hogyan formálták szexualitásunkat a babonák, az erkölcsök és a törvények, mi a digitális korszakban a pornó szerepe, és mennyivel előrébb jártak bizonyos ősi civilizációk a nemek közti egyenlőség terén. Olyan lenyűgöző részleteket tudhatunk meg, mint hogy miként találta fel Kleopátra a vibrátort, és hogyan fedezte fel egy holland boltos véletlenül a spermiumok létezését, és mindezt vicces képek és párbeszédek színesítik. A szex hihetetlen története egy igazán különleges, informatív és szórakoztató könyv. Philippe Brenot pszichiáter és szexológus, a párizsi Descartes Egyetem professzora. Laetitia Coryn francia képregényrajzoló és illusztrátor.

Conn Iggulden a görög-perzsa háborúk (Kr. e. 499-449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben. A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.

Az Alapítvány-sorozatból az Apple TV készített adaptációt! Miközben Hari Seldon azon dolgozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi tudományát, és biztosítsa az emberiség helyét a csillagok között, a Galaktikus Birodalom az összeomlás küszöbére kerül. Seldon a hatalomért folyó harc kellős közepén találja magát: aki megszerzi magának a matematikust, annak kezébe kerül a pszichohistória, és egyúttal a galaxis jövője is. Seldonnak többek között olyanoktól kell megóvnia élete munkáját, mint a populista, befolyásolható Cleon császár és egy könyörtelen tábornok, miközben meg kell találnia szellemi hagyatéka valódi örököseit - és a keresés saját unokájával és egy új Alapítvány álmával kezdődik. Isaac Asimov élete utolsóként megírt regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, lezárja a bevezetését annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.

Fuss, ha kedves az életed... Amikor a férje sokkos állapotban, összetörten tér meg a Nagy Háborúból, az anyósa pedig pokollá teszi a mindennapjait, Betty Wellow rájön, hogy milyen keservesen nehéz is tud lenni az élet. Egy pusztító viharnak kell végigsöpörnie a kis halászfalujukon, az ő életét is veszélyeztetve, hogy meglássa az esélyt a menekülésre - és ő meg is ragadja. Bristolba menekülve a nevét Mabel Brookra változtatja, és cselédként helyezkedik el. Ám az úrnője hirtelen halála után ismét lecsap rá a tragédia, és az utcán találja magát. A nincstelen és magányos Mabel brutális támadást szenved el, mielőtt egy Nora Nightingale nevű médium megmentené. Nála kóstol először bele azoknak az életébe, akik üzeneteket kapnak a holtaktól, és rájön, hogy ehhez talán magának is van adottsága. Ám Mabel nemsokára saját üzenetet kap, és visszakényszerül oda, ahonnan elszökött. Oda, ahol megszakadt a szíve, és talán még gyilkosság is történt - rájön, hogy ha biztosítani akarja a jövőjét, még egyszer, utoljára szembe kell néznie a múltjával. Lesley Pearse szívet dobogtató, felvillanyozó és feszültségekkel teli regénye egy önnön sorsának megleléséért harcoló asszony története.

Reynevant, a medikust ellensége, a boroszlói püspök elítéli bűnei és boszorkányság miatt. A baj, úgy tűnik, mindig a nyomában jár: valaki vagy meg akarja ölni, vagy visszautasíthatatlan ajánlattal keresi meg, szíve hölgyét, Nicolette-et pedig elrabolják. Útja Sziléziába és Bohémiába vezet, ahol véres vallási háború dúl, az őt üldöző sötét erők pedig már nem rejtegetik ördögi természetüket…

2052. Alföld - A szép új jövő helyett fallal körülvett városok és magára hagyott, újkori betyárokat bújtató vidék, ahol a porviharok és az aszály mellett a feléledő mítoszok jelentik a legnagyobb veszélyt. Amikor a Tisza kiszáradt medrében a szolnoki rendőrök egy szegedi professzor és egy nyíllal átlőtt betyár holttestére bukkannak egy kifosztott, ősrégi sír mellett, a múlt és a jövő összetalálkozik. Miközben a szolnokiakat Szegedre vezetik a nyomok, ahol talán még a kollégáikban sem bízhatnak meg, a pusztában egy bűnöző és bandája a sírból eltűnt arany után ered. Azonban sem a gyilkosságok, sem a kincs nem olyan fontos, mint az az erő, amely elszabadult, és amelyet néhány különleges, a jövőt látó ember próbál kétségbeesetten feltartóztatni. Lőrinczy Judit az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után harmadik regényében a fantasyt, a krimit és az easternt szövi össze egy utánozhatatlanul egyedi és nagyszabású vízióvá. Az utolsó tanú Magyarországának félelmetesen pontos jövőjében mind az emberek közti, mind a világot összetartó törvényeket felülírja egy közeledő katasztrófa.

A Solomanciában El, Orion és a többi diák a végzős évbe kezd bele, amelynek végén baljós árnyként lebeg a záróvizsga réme. Ezt a halálos hagyományt csak kevés diák éli túl, ám El eltökélten hisz benne, hogy az ő csapata sikerrel jár. Ahogy azonban az iskola egyre vérszomjasabbá válik, úgy fogy a remény, és El kénytelen felismerni: néha csak úgy lehet megnyerni a játékot, ha az ember felrúgja a játékasztalt… A végzet iskolájának sziporkázó folytatásában Naomi Novik hősnője, a sötét varázslónő, aki nem akarja használni félelmetes hatalmát, még többet felfed az iskola – és az azon kívüli mágikus világ – titkaiból.

Harper Curtis a gyilkos, aki a múltból lépett elő, Kirby Mazrachi pedig a lány, akinek nem szántak jövőt. Kirby az utolsó a tündöklő lányok sorából, akikben ég a szenvedély, akiknek életét Harper egymás után akarja kioltani, miután a gazdasági világválság idején Chicagóban rábukkant a Házra, amelynek ajtaja más időkre nyílik. Harper a tökéletes gyilkos, aki egy-egy gyilkosság után nyomtalanul eltűnik egy másik korba – ám egyik áldozata életben marad. K irby, aki megszállottan kutat támadója nyomai után, a Chicago Sun-Times egykori bűnügyi újságírója, Dan Velasquez mellé szegődik, akinek karrierje épp az ő ügye miatt vett más irányt, és Kirby hamarosan megsejti a lehetetlennek tűnő igazságot... A regény, amely alapján az Apple TV+ Tündöklő lányok című Apple Original sorozata készült

Különös sötétség terjed Vigilia földjén. Még a tengerparti kis faluban élő Corayne an-Amarat is érzi. A sors egy legendákból előlépett halhatatlan és egy könyörtelen bérgyilkos képében toppan be az ajtaján, akik felfedik előtte, hogy egy ősi vérvonal utolsó leszármazottja, és csak az ő hatalmában áll megmenteni a világot a megsemmisüléstől. Egy szívében bosszút forraló férfi ugyanis soha nem látott sereget gyűjt, és a világ alapjait forgatja fel. Egy ellopott, különleges karddal a kezében az egész birodalmat hajlandó széttörni, csak hogy az ura lehessen, és csakis Corayne állíthatja meg. Corayne különcökből álló, szedett-vedett csapata élén kétségbeesett hajszát folytat az idővel, hogy végrehajtsa a lehetetlent, és a vérében pezsgő mágiával lezárja a kapukat, amelyeket soha nem lett volna szabad kinyitni.

Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre. Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A Horgonyhely, majd a Zsoldos Péter-díjat nyert Irha és bőr c. regényei mellett számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi magazinokban. A hazugság tézisei ezek legjobbjaiból és új írásokból válogat.

A férfi fontos küldetéssel érkezett Anthea távoli világából: a földi erőforrások segítségével kell kimenekítenie pusztuló bolygójáról fajának túlélőit. A háborúkban, természeti katasztrófákban megfogyatkozott antheaiak fejlett technológiáját pénzzé téve, identitását titokban tartva Newton nekifog egy űrhajó építésének. Ám miközben a küldetése teljesítésén dolgozik, szembesül vele, hogy a két világ közt több a hasonlóság, mint elsőre gondolta, és az ő sikerétől nemcsak a saját népe fennmaradása függ, hanem az emberiség sorsa is. Kérdés azonban, vajon egyetlen férfi – még ha egy fejlettebb világ örököse is – képes-e megbirkózni egy ilyen óriási teherrel, távol a szeretteitől, egy számára idegen bolygón. A Földre esett férfi két világ tragédiájának története. A klasszikus sci-fi regény ma talán aktuálisabb, mint megírásának idején. A David Bowie-féle kultikus mozifilm után most a Showtime készített tévésorozat a történet nyomán az Oscar-díjra jelölt Chiwetel Ejiofor főszereplésével.

A kamasz Emesét még gyerekkorában hagyta el az anyja és tért vissza otthonába, a tündérek áthatolhatatlan erdejébe. A lány azóta is visszavárja, de amikor eljön érte egy szív nélküli lovas, kénytelen szembesülni vele, hogy szülei sok mindent eltitkoltak előle, és a mágikusnak hitt másik világ egyáltalán nem olyan, amilyennek képzelte. Tündérek, lovagok, varázslat: mindez csak mese, az igazság sokkal bonyolultabb és fájdalmasabb. Az Ólomerdő egyszerre rendhagyó fantasy és árnyalt családtörténet, amely bátran szembemegy a mesékkel szembeni elvárásainkkal. Egy fiataloknak és időseknek egyaránt ajánlható történet sorsról és döntésekről, ígéretekről és következményekről, valamint arról, hogy néha a mesehősök tetteit is irányíthatja önzés és hatalomvágy. Az Ólomerdőnek ez immár a harmadik kiadása. A 2019-ben lezárult trilógiából időközben a magyar népmesei fantasy klasszikusa lett.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy történelmi romantikus regényeket jegyző írónő, aki megalkotott egy családot... Illetve nem csak egy családot. Nyolc testvért, számos sógort, sógornőt, vőt, menyet, fiút, lányt, unokahúgokat, unokanővéreket, unokaöcsöket, unokabátyokat (nem is szólva egy túlsúlyos corgi kutyáról), plusz egy ellenállhatatlan matriarchát, aki mindannyiukkal felér... Ők a Bridgerton család: nem is család, inkább elemi erő. Az olvasók nyolc könyvön át nevettek, sírtak, szerették őket. De többet akartak. Ezért az olvasók azt kérdezték a szerzőtől: Mi történt azután? Simon elolvassa apja leveleit? Francescának és Michaelnek végre lesz gyermeke? Ki nyeri a Pall Mall-visszavágót? A „Vége” tényleg a történet végét jelenti? Ebben a kötetben Julia Quinn nyolc érdekes, mulatságos, szívmelengető „második epilógust” írt, és egy bónusztörténetet nem másról, mint magáról a bölcs és szellemes matriarcháról, Violet Bridgertonról. Ismerjék meg újra a Bridgerton család tagjait

A beavatott és A kiválasztottak nagy sikerű szerzőjétől Veronica Roth novelláskötetének minden egyes novellája különös és csodálatos világba vezet, amelyben szokatlan technológiák és lények találhatók. Legyen azonban bármilyen fejlett a jövő, a történetek szereplői mélyen emberi gondokkal küzdenek. Az ismeretlenbe vezető út ismerős dilemmák és döntések között vezet.

Kedves Miss Bridgerton! Elég hosszú ideje levelezünk, és bár személyesen sosem találkoztunk, nem mutattak be minket hivatalosan egymásnak, úgy érzem, jól ismerem önt. Remélem, ön is így érez. Kérem, bocsásson meg, ha túl merész vagyok, de azért írok, hogy meghívjam, látogasson meg Romney Hallban. Remélem, megfelelő idő elteltével úgy találjuk, hogy egymáshoz illünk, akkor, ha feleségül kérem, talán igent mond nekem. Sir Phillip Crane Sir Phillip tudta, hogy Eloise Bridgerton vénkisasszony. Azért kérte meg a kezét, mert feltételezte, hogy szerény, nincsenek nagy igényei, és nagyon, de nagyon szeretne már férjhez menni. Csakhogy... nem ilyen volt, és nem így volt. Az ajtaja előtt megjelent fiatal nő minden volt, csak nem csendes, és amikor végre becsukta a száját, Sir Phillip nem akart mást, csak csókolni... illetve mást is akart. Vajon elment az esze? Eloise Bridgerton nem mehet feleségül egy olyan férfihoz, akivel sosem találkozott! De aztán gondolkodni kezdett. .. és eltűnődött... és azon kapta magát, hogy bérkocsiban indul éjnek évadján, hogy találkozzon a férfival, akivel talán tökéletesen illenek egymáshoz. Csakhogy... nem volt tökéletes. A tökéletes férj nem lehet szeszélyes és rossz modorú, és bár Phillip nyilvánvalóan szép ember, de nagydarab, magas és erős, és nyers modorú; egyáltalán nem olyan, mint azok a londoni úriemberek, akik addig megkérték a kezét. De amikor elmosolyodik... megszűnt létezni a külvilág, és Eloise csak csodálta... vajon ez a tökéletlen férfi neki tökéletes lehet?

Ez a könyv egy császárné hétköznapjairól és „gondjairól” számol be: bemutatja Erzsébet ruhatárát, hajápolási szertartásait, étkezési (vagy inkább éhezési) szokásait, gyógykúráit, betegségeit. Mesél arról, hogy mi iránt lelkesedett szenvedélyesen, mi mindenhez volt tehetsége, mesél örökös utazásairól, a félelmeiről, a babonákról, a depresszióról és nem utolsósorban a személyzettel és az udvarhölgyeivel kialakult kapcsolatáról. Erzsébet a magánéletében sokoldalú, színes egyéniségnek számított. Számos furcsa szeszélye abban a korban nem keltett túl nagy megütközést, mivel az idő tájt a legkülönfélébb társadalmi rétegekben is megszokott volt, hogy valaki különös hóbortoknak hódolt. Saját elképzelései szerint élte az életét, elképzelései azonban legtöbbször szemben álltak az udvari előírásokkal.