Gabo Könyvkiadó strana 48 z 56

A fiatal Julius Caesar Rómából Sulla diktatúrája elől menekülve beáll katonának egy hadigályára, amely a Földközi-tengeren védi a Köztársaságot az ellenségtől. A hajót azonban kalózok tőrbe csalják, Juliust társaival együtt elfogják, s csak hatalmas váltságdíj fejében teszik őket partra. Észak-Afrikában. Caesar kihirdeti, hogy bosszúja elől senki sem menekülhet - legkevésbé a kalózok. Saját sereget gyűjt az észak-afrikai provinciában, mellyel leveri a Róma ellen lázadó görögöket, a kalózoktól visszaveszi az elrabolt pénzt és a váltságdíjat, s katonáival győztesként tér vissza Rómába. Bátorságának, kérlelhetetlenségének híre messze megelőzi az Örök Városban. Rómába visszatérve gyermekkori barátjának, Marcus Brutusnak a seregével egyesíti saját légióját, s katonáival részt vesz a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésében. Útjukat visszafelé Rómába az út mellett keresztre feszített rabszolgák haláltusája kíséri. A köztársaság végnapjait éli, Julius Caesar és Marcus Brutus kezében pedig egyre nagyobb hatalom összpontosul...

Ez a könyv nemcsak tartalmilag, hanem nyelvezetével is szeretne különbözni a hasonló könyvektől. Egy császárné hétköznapjairól és "gondjairól" számol be: bemutatja Erzsébet ruhatárát, hajápolási szertartásait, étkezési (vagy inkább éhezési) szokásait , gyógykúráit, betegségeit. Mesél arról, hogy mi iránt lelkesedett szenvedélyesen, mi mindenhez volt tehetsége, mesél örökös utazásairól, a félelmeiről, a babonákról, a depresszióról és nem utolsó sorban a személyzettel és az udvarhölgyeivel kialakult kapcsolatáról.

Több mint 300 kép, rajz és modell terv mutatja be a világ leghíresebb márkáit és legizgalmasabb járműmodelljeit. 150 vázlatrajz kalauzol bennünket a különböző járművek tervezésének több mint 120 éves történelmében.

Joanna Simon, a többszörösen kitüntetett borszakíró biztos kézzel kalauzolja az olvasót a bortípusok, szőlőfajták és a borvidékek zavarba ejtő, ám csábító sokasága között, továbbá újszerűen gyakorlatias tanácsokkal szolgál a borvásárlás, -kóstolás, - szervírozás és -tárolás terén. Sokan szeretnénk többféle borral megismerkedni, de talán tartunk attól, hogy egy-egy rossz választás bizony sokba kerülhet. Joanna Simon segít abban, hogy nagyobb önbizalommal kísérletezzünk és kedvünkre való borokat ta láljunk. Ha például egyik kedvencünk az ausztrál chardonnay, bizonyára ízleni fognak a navarrai fehérborok, a chilei semillon vagy a dél-afrikai chenin blanc. A több mint 90 szőlőfajtát bemutató könyv részletesen ismerteti a cabernet sauvignon, a rie sling és más meghatározó fajták jellegzetes illat- és ízjegyeit, alaposan átgondolt étel-bor párosításokat javasol, sorra veszi a világ főbb borvidékeit, sőt konkrét termelőket is ajánl. A dűlőket, borászatokat és pincéket bemutató fényképek hűen sze mléltetik azt a folyamatot, melynek során a szerény szőlőből valami egészen csodálatos dolog születik, mire az asztalunkra kerül.

1921-ben, a németországi Weimarba való visszatérésekor A szellemiség a művészetben című könyvében Kandinszkij (1866-1944) kifejtette művészettudományi elméletét. A Bauhausban eltöltött idő a művész legtermékenyebb korszaka volt, ekkor a világ jobban megismerhette alkotószellemét. E nagyméretű kötet vezetésével festményein keresztül felfedezhetjük Kandinszkij munkásságának gazdagságát, amely által nemzetközileg ismert festővé vált.

Julie Garwood, a New York Times bestseller-írónője, édes bosszúból, izgalmas cselszövésekből és érzéki szerelemből szőtte újabb történetét. A viszályoktól hangos angol királyi udvarban Lady Madelyne-nek el kell viselnie kegyetlen bátyja, Louddon báró durva bánásmódját. Duncan, Wexton bárója - a Farkas - az Adela húgát ért gyalázatot megtorlandó, Louddon erődje ellen vezeti harcosait. Hadizsákmányként foglyul ejti a szépséges Madelyne-t, akit magával hurcol, de amikor a büszke szépségre emeli tekintetét, megfogadja, ha kell, élete árán is megvédi a lányt. Erődjének rideg falai közt is hű marad esküjéhez. Ám a lángoló szenvedély mindkettőjüket hatalmába keríti, Madelyne teljes szívével és lelkével átadja magát az ő Farkasának, és bátran kiáll szerelmükért a király és az udvar előtt. "Emlékezetes és hatásos... egy csodálatosan érzékeny szerelmi történet" (Romantic Times)

Első könyvével, a Szex és New Yorkkal Candace Bushnell a New York-i kulturális élet, Manhattan világát célozta meg. Most a helyszín ismét New York, ismét Manhattan. A négy történet főszereplője négy nő. Szőkék. De nem egyformák. Még csak nem is ismerik egymást... A könnyű kis szöszi, Janey Wilcox az elmúlt tíz évben minden nyarat a Hampton-vidéken töltött, de nem fizetett semmiért, legfeljebb egy-egy buszjegyet vett a saját pénzéből. Volt némi sikere modellként, ami hozott neki egy kis hírnevet, ez pedig elég volt ahhoz, hogy kapjon egy szerepet az egyik akciófilmben. Soha többé nem játszott, de csekélyke hírnevét megalapozta, és elég gyorsan rájött, hogy ezzel sok mindent megszerezhet...

A dicsőséges múlt és a bizonytalan jelen között megrekedt Portugália az ellentétek országa - a szegénység és a hatalmas kincsek, az óceáni ködpára és a trópusi nap, a nemes törekvések és az egyszerű lélek hazája. Képeslapra illő strandok, nagyszerű műalkotások, a természet csodái és az egykori nagyság nyomai szegélyezik utunkat az elveszett álmok földjén, a kontinens szélén, Herkules oszlopain túl.

Három kulcs. Három nő. Mindegyiknek 28 nap áll rendelkezésére, hogy végigvigyen egy veszélyes kutatást. Ha az egyikük elbukik, mind elvesztek. Ha mindegyikük kiállja a próbát, pénz, hatalom és boldogság vár rájuk... A nagysikerű Kulcs-trilógia befejező kötete újabb izgalmakat ígér.

A világ legfontosabb vallásainak részletes bemutatása a szent szövegekből vett idézetekkel, valamint a vallási tárgyakat, festményeket és épületeket ábrázoló illusztrációkkal.

A történet az 1870-es években játszódik. Sugár, a vonzó tizenkilenc éves szajha jobb életre vágyik. Miközben a londoni társadalom egyik rétegéből a másikba jutva felemelkedik, egész sereg szeretetre méltó vagy ellenszenves, remekül megrajzolt karakterrel ismerkedünk meg - egy önző illatszergyárossal, elborult elméjű feleségével, ájtatos bátyjával, rejtegetett gyermekeivel, páváskodó előkelőségekkel, utcagyerekekkel, különféle ízléseket kiszolgáló szajhákkal és a bukott nők jó útra térítésén fáradozó segélyegylettel. A körképszerű, több szinten zajló történet középpontjában egy fiatal nő küszködése áll, aki fel akarja emelni testét és lelkét a csatornából. Faber megdöbbentő történelmi tablóján Sugár a maga korának teremtményeként jelenik meg, együttérzése és éleslátása azonban kortalanná, általános érvényűvé teszi alakját.

A kiváló történész, Evelyne Lever egy különleges képességű és sorsú asszony portréját rajzolja meg. A polgárlányból lett Madame de Pompadour sokkal több volt közönséges szeretőnél: egy személyben töltötte be a hitves, a politikustárs és lélekgyógyász szerepét XV. Lajos oldalán. A szép, intelligens, ritka energiával megáldott nőnek nemcsak elbűvölnie és elcsábítania sikerül a királyt, de hosszú időre magához is láncolja, kényezteti Lajost, olvas a gondolataiban, felrázza bénító melankóliájából. Ám közben egykettőre megérti, hogy nem is annyira a király érzékeire, mint inkább szellemére kell hatnia. "A Pompadour" egy idő után már nem a királyi szerető, hanem az uralkodónő szerepében lép fel...

"Az olyan személyek, mint ön, az állam tulajdonai." - közölte félreérthetetlenül XIV. Lajos az unokahúgával, Marie Louise orleans-i hercegnővel, amikor az könnyekben tört ki, mert Spanyolország testileg-lelkileg degenerált királyához készültek férjhez adni. Pármai Izabella, a későbbi II. József császár hitvese pedig a következőket írta 'A hercegnők sorsa' című művében: "A mi sorsunk vitathatatlanul a legboldogtalanabb". Képtelen volt viszonozni férje szerelmét, és a haláltól várta a megváltást. Utóda, a bajorországi Jozefa őszinte odaadással viseltetett a férje iránt, de csak megvetést, megaláztatást és durvaságot kapott. Hasonló volt a boldogtalan Braunschweigi Erzsébet Krisztina élete Nagy Frigyes porosz király oldalán. Az osztrák Leopoldina pedig még fizikai bántalmazást is kénytelen volt eltűrni férjétől a messzi Brazíliában. Majdnem minden európai fejedelmi udvarban akadtak hasonló tragikus házasságok. A fejedelmek lányait egyszerűen árunak tekintették. Sokszor már gyermekkorukban férjhez adták őket államérdekből valamilyen távoli országban, hogy egy olyan férfi mellett éljék le az életüket, akit azelőtt még csak nem is láttak, mindehhez elviselhetetlen nyomás társult, hogy minél előbb szüljenek egy trónörököst. Az senkit nem érdekelt, hogy boldogok-e. Hogy hogyan bántak a királyi feleségekkel, és mennyire ki voltak szolgáltatva testileg-lelkileg férjüknek, az angol VIII. Henrik példája mutatja a legszemléletesebben, aki két feleségét is a vérpadra küldte, amikor megunta öket. Nagy árat kellett fizetni azért a kétes dicsőségért, hogy valaki koronát viselhessen. Akadtak azonban olyan királynék is, akik nem hagyták megtörni magukat, s minden szenvedésük ellenére volt annyi erejük, hogy meghatározó módon befolyásolják koruk politikai eseményeit.