Gabo Könyvkiadó strana 54 z 56

Az utolsó fáraó uralkodása után, majdnem kétezer éven keresztül az ókori Egyiptom kultúrájának csodái rejtve maradtak, látszólag örökre elvesztek és feledésbe merültek. Csak Napóleon hadjárata a 18. század végén keltette fel az érdeklődést az ókori Egyiptom iránt, s ez az érdeklődés azóta csak egyre erősödik. Az egyiptománia sokakat arra ihletett, hogy életüket a sivatagi homokban folytatott kincskeresésnek szenteljék. Ezeket a felfedezőket, gyűjtőket és régészeket egyiptológusnak nevezzük. Az ókori Egyiptom kultúrájával, gazdaságával foglalkozó egyiptológia viszonylag új tudományág, művelői között számos legendás személyiséggel találkozhatunk, akik látványos feltárásaik révén meghatározó szerepet játszottak az ókori Egyiptom újkori felfedezésének történetében. Ezt az izgalmas történetet meséli el a könyv a hieroglifák megfejtéséért folyó versenytől kezdve a régészet talán leglélegzetelállítóbb pillanatáig, amikor Howard Carter beléphetett Tutanhamon aranykincsekkel teli sírjába.

"1991. január 1. kedd. Újévi elhatározásaim: 1. Kiadatom a könyvem. 2. Megnyerem a Booker-díjat. 3. Elveszem Pandorát. 4. Naponta zoknit cserélek. 5. Otthagyom a Környezetvédelmi Hivatalt. 6. Nem öntöm a tealeveleket a WC-be. 7. A világbéke ügyét szolgálom. 8. Időben visszaviszem a kikölcsönzött videókat. 9. Megszerzem a jogosítványt. 10. Csak fölözött tejet iszom. 11. Szakállat növesztek. 12. Kibontom a cipőfűzőmet, mielőtt leveszem a cipőt. 13. Igyekszem türelmesebben viselkedni társadalmunk reménytelen, hátrányos helyzetű egyedeivel, mindenekelőtt a szüleimmel. 14. Eldöntöm, hogy van-e Isten."

Mi lehet a közös egy döglött macskában, egy számítógépzseni kölyökben, egy Elektromos Szerzetesben, aki rózsaszínben látja a világot, a kvantummechanikában, egy több mint 200 éves időutazóban, Samuel Taylor Coleridge-ben, a híres költőben és a pizzában? Tulajdonképpen nem sok, gondolhatjuk egészen addig, amíg Dirk Gently, az állítólagos magánnyomozó be nem bizonyítja, hogy a fenti dolgok és személyek között bizony alapvető összefüggések vannak. Közben sikerül megoldania egy rejtélyes gyilkossági ügyet, segítségére siet egy különös professzornak, rájön egy misztikus titok megfejtésére és közben tekintélyes mennyiségű pizzát elfogyaszt - még nem is említve, hogy közben megmenti az emberi fajt a kipusztulástól (és ezért nem is számít fel külön díjazást). Aki többet akar megtudni, olvassa el ezt a könyvet (illetve először vegye meg és csak azután olvassa el) - vagy vegye fel a kapcsolatot Dirk Gently holisztikus nyomozóirodájával.

Temüdzsin, a Farkasok kánjának második fia még csak tizenegy éves, amikor apja orvtámadás áldozata lesz. A törzs kiveti magából és magára hagyja a családot. Éhhalál fenyegeti az anyát és gyermekeit a vad mongol pusztákon. Kegyetlen próbatételek sora vár a hirtelen férfivá érő Temüdzsinre. A fiú azonban minden - mégoly kegyetlen - megpróbáltatást túlél, mert gyorsan megtanulja hogyan kell szembeszállni a természet és az ember okozta veszélyekkel. Temüdzsin a hasonló sorsra jutott embereket és klánokat gyűjti maga köré, és új törzsi öntudatra ébreszti őket. Elete legválságosabb korszakaiban is az a cél vezeti, hogy egyesítse ezeket a harcoló népeket, s ők legyenek a mongolok, az ezüst nép, ő maga pedig a világhódító Dzsingisz kán. Conn Iggulden a tőle megszokott sodró lendületű, izgalmas, filmszerűen pergő cselekménnyel vezeti végig az olvasót a mongolok legendákkal teli világán.