Gabo Könyvkiadó strana 54 z 54

A VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI. A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban. Vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig. A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát… Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben… Lloyd Williams, az angol diák a spanyol polgárháború tűzkeresztségében eszmél rá, hogy a kommunizmus ellen ugyanolyan elszántan kell harcolnia, mint a fasizmus ellen… Daisy Peshkovot, az Amerikában élő milliomoslányt kizárólag a népszerűség és az élvezetek hajszolása érdekli, amíg a háború meg nem változtatja az életét, nem is egyszer, hanem kétszer is, miközben unokabátyja, Vologya olyan pozíciót harcol ki magának a szovjet hírszerzésen belül, amely a háború kimenetelére hatással lesz. A főszereplők élete kibogozhatatlanul összekuszálódik, miközben élményeiken keresztül kirajzolódnak a 20. század arculatát meghatározó kataklizmák. A történet a gazdagok dolgozószobájától a vérzivataros, füst borította csataterekig mindenütt egymásba gabalyodik, és az olvasó egyre bonyolultabb drámák tanúja lesz. Ahogyan azt Ken Follettnél már megszoktuk, a történelmi háttér briliáns bemutatása alapos kutatásokon alapul, a cselekmény gyors sodrású. Az szerző szenvedéllyel és mesteri kézzel vezet el bennünket egy olyan világba, amelyről azt hittük, jól ismerjük, ám amely a könyv elolvasása után már sohasem fog a régi színben feltűnni. A 2. kötet, A megfagyott világ a Párizs környéki békékkel kezdődik, és az amerikai és a szovjet atombomba feltalálásáig tart, szereplői az 1. rész hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés: 2014) a következő generációk életét mondja el a hidegháború időszakában.

A VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI Az Évszázad-trilógia öt család – egy amerikai, egy angol, egy walesi, egy német és egy orosz – történetét mutatja be a 20. században. A harmadik kötet a hidegháború, az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszak hatalmas szociális, politikai és gazdasági változásait mutatja be: a polgárjogi mozgalmakat az USA-ban, a politikai gyilkosságokat, a vietnami háború elleni tiltakozásokat, a berlini fal felhúzását és lebontását, az atomcsendegyezményt, a gorbacsovi peresztrojkát és természetesen a rock and roll és a beat nemzedékét. Rebecca Hoffmann, a Kelet-Berlinben élő Von Ulrich család adoptált gyermeke rájön, hogy egy Stasi-ügynökhöz ment feleségül. A férfinak az volt a feladata, hogy a nagypolgári családot figyelje. Csodával határos módon az asszonynak sikerül átszöknie a falon, és Hamburgban kezd új életet… George Jakes, a félvér jogász Robert F. Kennedy csapatához kerül az Igazságügyi Minisztériumba, és belecsöppen a polgárjogi mozgalmak kellős közepébe… Cameron Dewar, a szenátor unokája a republikánusok oldalán a Watergate-ügy egyik ötletadója és kivitelezője lesz… Gyimka Dvorkin Moszkvában Nyikita Hruscsov személyi titkáraként kezdi politikusi karrierjét, így a leszerelési tárgyalások, a csehszlovákiai bevonulás aktív résztvevője. Újságíró ikertestvére, Tánya révén kapcsolatba kerül a másként gondolkodókkal… A fantasztikusan eleven történeti háttér előtt a szereplők rengeteg izgalmas világesemény résztvevői, nagyszerű karriert futnak be, magánéletükben azonban sokkal kevésbé sikeresek: gyakran több évtized múltán ismerik fel, hogy ki is az igazi társuk. Ken Follett sodró lendületű cselekményeken keresztül egy olyan világba vezet bennünket, amelyről azt gondoljuk, hogy ismerjük, hiszen átéltük, s most mégis másképpen látjuk.

II. Lajos bajor király rejtélyes figura volt, akit 1886-ban elmozdítottak a trónról, majd három nappal később titokzatos módon vízbe fulladt. Az őrület határáig szertelen uralkodóról úgy tartja a fáma, hogy a halála előtti években egy új királyság után kutatott világszerte, egy Bajorországot helyettesítő független, különálló királyság után, ahová visszavonulhat, és ott vágyai szerint uralkodhat. Egy kérdés azonban nyitva maradt: vajon sikerrel járt-e? Itt lép a színre Cotton Malone. Cotton protezsáltjának, Luke Danielsnek hosszú hónapok után sikerült beépülnie egy renegát csoportba, amelynek feltett szándéka kivívni Bajorország Németországtól való függetlenségét. Danielsnek a bajor herceg, egy frusztrált másodszülött bizalmát is sikerült elnyernie, aki elhatározta, hogy kiiktatja a bátyját, a nagyherceget, és visszaállítja a Wittelsbach-monarchiát, csak most ő lesz a király. Minden egy 19. századi okiraton múlik, amely azt bizonyítja, hogy Lajos régóta pletyka tárgyát képező keresése sikerrel járt - törvényes jogosultsággal olyan területek iránt, amelyekre most Németország, Kína és az Egyesült Államok is igény tart, csak éppen gyökeresen eltérő okokból. A Lajos három mesebeli kastélyában - a Neuschwansteinben, a Linderhofban és a Herrenchiemsee-ben - elrejtett nyomok után kutató Malone és Daniels egész Bajorországon át versenyt futva küzd halálos ellenségeik egyre bővülő sorával, akiknek feltett szándéka, hogy megtalálják az utolsó királyságot.

A New York Times bestseller szerzőjének félelmetes, új thrillere egy férfi kísérteties gonoszságáról és egy nőről szól, aki azért küzd, hogy visszaszerezze az életét. Morgan Albright, az egykori állandóan költöző katonagyerek végre gyökeret eresztett egy Baltimore melletti barátságos környéken. Barátnője és lakótársa, Nina segít neki a jelzáloghitel törlesztésében, miközben Morgan pultosként dolgozik. De miután Ninával megrendezik első vacsorapartijukat, amelyen Luke, a jóképű informatikus srác is részt vesz, akivel Morgan a bárban ismerkedett meg, a lány gondosan felépített világa darabokra hullik. A hátsó ajtó üvege betörve, a készpénz és az ékszerek eltűntek, az autóját elvitték, Nina pedig holtan fekszik a padlón. Hamarosan kiderül a szörnyű igazság: Morgan volt az, aki a szörnyeteget beengedte. "Luke" valójában egy Gavin nevű szélhámos, aki egy bizonyos nőtípust vesz célba, ellopja a vagyonát és a személyazonosságát, majd megvalósítja végső célját, a gyilkosságot. Amit az FBI elmond Morgannek, az több mint hátborzongató. Nem Nina Gavin esete, hanem Morgan. Nina egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. És a rémálom Morgan számára csak most kezdődik. Hamarosan nincs más választása, mint anyja vermonti otthonába menekülni. Miközben azon fáradozik, hogy újrakezdje az életét, találkozik egy másik férfival, Miles Jamesonnal, akinek családi vállalkozása mélyen gyökerezik a városban. De Gavin még mindig új áldozatokra vadászik, és nem felejtette el azt sem, aki megmenekült.

Juliette rövid hivatali ideje Észak-Amerika főparancsnokaként katasztrófába torkollott. Ráadásul támogatás és útmutatás helyett Warner összetörte a szívét, amikor kiderült, hogy sötét titkokat rejtegetett előle a származásával kapcsolatban. A drámai eseményekkel zárult szimpózium után Juliette-nek szembe kell néznie családjával, megrázó eredettörténetével és a Regeneráció valódi törekvéseivel, miközben gyermekkorának olyan emlékei is felszínre törnek, melyek örökre megváltoztatják kapcsolatát azokkal, akiket igazán szeret. Vajon elég erős ahhoz, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is felülkerekedjen a körülötte egyre csak sűrűsödő sötétségen? A New York Times, az USA Today és a Publishers Weekly bestseller Ne érints sorozatának ötödik kötete felkavarja az eseményeket, és mindent megváltoztat.

Hari Seldon ötszáz évvel ezelőtt indította el a tervét, amelynek célja a Galaktikus Birodalom összeomlását követő káosz és anarchia idejének lerövidítése. A galaxis szélén létrehozott Alapítvány lakóinak számára úgy tűnik, a terv zökkenőmentesen halad, azonban egy fiatal tanácsos, Golan Trevize szerint valójában a háttérben még mindig a régen eltöröltnek hitt Második Alapítvány mozgatja a szálakat. Titkos küldetésre indul hát, amelyen kéretlen útitársat is kap a mítoszokba vesző eredetbolygót, a Földet kutató Janov Pelorat személyében. Ám talán nem a Második Alapítvány az egyetlen csoport, amely titokban próbálja befolyásolni az emberiség sorsát. Isaac Asimov három évtizeddel az eredeti Alapítvány-regények megírása után tért vissza legkedveltebb történetfolyamához, hogy tovább vezesse az olvasókat a távoli jövő eseményein, közben feltárva az emberek és civilizációk működésének alapelveit.

Az egyik neves amerikai egyetem pszichológiai tanszékén azt vizsgálják, hogy a származás vagy a nevelés határozza-e meg inkább az ember jellemét. Ehhez olyan egypetéjű ikreket keresnek a különféle nyilvántartásokban, akik valamilyen oknál fogva külön családoknál nevelkedtek. Eközben olyan ikertestvérekre is rábukkannak, akik valószínűtlen módon különböző anyáktól születtek. Mikor az egyik kutató megpróbál utánajárni a dolognak, hirtelen rádöbben: nagyon veszélyes kalandba kezdett...

A férfi Szentpétervárról azért jött Londonba, hogy gyilkoljon. A merénylet a világtörténelmet változtatta volna meg. A férfinek számos fegyvere volt, ezek között a két legveszélyesebb: egy ártatlanságát elveszíteni vágyó fiatal nő szerelme és egy mindenáron kielégülést kívánó előkelő hölgy izzó szenvedélye. A férfi ellen felvonul a teljes angol rendőrség, egy gazdag és nagyhatalmú lord, valamint maga az ifjú Winston Churchill.

Mare Barrow vére vörös, mint a közönséges embereké, de Ezüst képessége, amellyel parancsolni tud a villámnak, olyan fegyverré teszi őt, amelyet a királyi udvar meg akar szerezni magának. Maven, a herceg, aki elárulta, csalónak bélyegzi Mare-t, de a lány menekülés közben felfedezi, hogy nem ő az egyetlen a fajtájából. Miközben a királlyá koronázott, bosszúálló Maven üldözi Mare-t, ő elindul, hogy megkeresse a többi Vörös-Ezüst harcost, hogy együtt vegyék fel a küzdelmet az elnyomók ellen. Mare azonban halálos ösvényre téved, és az a veszély fenyegeti, hogy pont olyan szörnyeteggé válik, mint akit le akar győzni. Vajon összeomlik a lázadás által követelt áldozatok súlya alatt? Vagy az árulás már mindörökre megkeményítette a szívét?

Georges Méliés és F. W. Murnau klasszikusaitól Tobe Hooper és a nagy David Cronenberg vérfürdőjéig a 101 horrorfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz végigvezet a népszerű műfaj egészén. Ezek a felkavaró és lenyűgöző filmek zsigeri félelmeinkig hatolnak: ismerik rémálmainkat, gyengéinket, tudják, mitől iszonyodunk és tudják, hogy rettegünk az ismeretlentől, a nemiségtől, a haláltól és az identitás elvesztésétől. Kritikusok, filmtörténészek és tudósok járultak hozzá szakértelmükkel a 101 horrorfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz anyagához, amelyben több mint egy évszázad vámpírjai, zombijai, kannibáljai és eszelős gyilkosai adnak randevút egymásnak. Ezek után mer még valaki sötétben aludni?

A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve áll fenn békében. Úgy tűnik, a civilizáció virágkorát éli, de ez csak látszat: a matematikus Hari Seldon rámutat, hogy a Birodalom stabilnak hitt rendszere omladozni kezdett, és semmi nem állíthatja meg széthullását. A pszichohistória, az embertömegek viselkedését kutató tudomány segítségével azonban lerövidíthető a bukást követő sötét korszak. Létrejön az Alapítvány, hogy a történelem elkövetkező viharaiban őrizze a civilizáció lángját. Véghez lehet vinni a Seldon-tervet, és fel lehet építeni egy Második Galaktikus Birodalmat a régi romjain? Isaac Asimov robottörténeteivel és az Alapítvány-sorozattal örökre beírta magát a science fiction klasszikusai közé. Bár a trilógia közel hetven éve jelent meg először, máig olvasók millióinak meghatározó élménye. Generációk nőttek fel rajta, és írók, tudósok tucatjaira hatott. Majdnem ötven évvel az eredeti magyar megjelenés után új fordításban, javított formában, mégis az eredeti kiadások szellemiségében, összegyűjtve nyújtjuk át a magyar közönségnek, hogy egyesek újra, mások most először elmerülhessenek Asimov grandiózus és időtálló történetében.

A nagyszabású, több évszázadot átölelő Kingsbridge-trilógia története az angliai kisvárosban, Kingsbridge-ben kezdődik a l2. században. A tehetséges és ambiciózus Benedek-rendi perjel, Philip az apátság számára új templomot akar építeni, amely a világ legnagyobb gótikus katedrálisa lesz. Építőmestere az isteni tehetségű Tom, aki kreativitásával és szárnyaló fantáziájával képes felépíteni a 123 méter magas templomtornyot, ami sok évszázadon át a város büszkesége lesz. Mindez egy polgárháború kellős közepén történik, ahol Philipnek meg kell küzdenie célja megvalósításáért saját egyházának szűklátókörűségével és az emberi irigységgel is. Vér, ármány és szerelem, zsarnokság, hűség és árulás - A katedrális filmszerűen pergő, sodró lendületű cselekménye életre kelti a régi Angliát, ahol a 12. századi embereket ugyanolyan érzelmek mozgatták, mint a 21. századiakat.

Leghírhedtebb bűnözőink az orrunk előtt rejtőztek. Egészen idáig... Emily odaadó egyedülálló anya. Jack új városban kezd új munkahelyen. Russell talán szerelmes lesz. Mindannyian ugyanazon a titkon osztoznak: egyikük sem az, akinek mondja magát. Ők azok közé a bűnözők közé tartoznak az Egyesült Királyságban - mindössze kilencen vannak -, akiknek a saját biztonságuk érdekében életük végéig névtelenséget garantáltak a szörnyű bűneik miatt. De mi van, ha valaki felfedi a valódi személyazonosságukat az áldozataik családtagjai előtt, akik alig várják, hogy bosszút állhassanak? Olivia Campbell pártfogó tiszt két tűz között találja magát ebben a példa nélkül álló válságban - és ahogy a dolgok hátterében álló tégla utáni vadászat egyre intenzívebbé válik, úgy lesz egyre lázasabb a szivárogtatásokkal szabadjára engedett igazságosztó gyilkosok utáni kutatás is. Az elmúlt húsz évben M.J. Arlidge csúcsminőségű televíziós drámákkal foglalkozott; olyan bűnügyi sorozatok köthetők a nevéhez, mint A néma szemtanú, a Torn, az Anyák és fiúk, legutóbb pedig az ITV nagysikerű sorozatában, a Bűn és ártatlanságban dolgozott. Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott.

Geralt a vajákok közé tartozik: mágikus képességeinek köszönhetően, amelyeket hosszan tartó kiképzése és egy rejtélyes elixír csak még tovább csiszolt, zseniális és könyörtelen harcos hírében áll. Ugyanakkor nem hétköznapi gyilkos: célpontjai vérszomjas szörnyetegek és aljas fenevadak, amelyek mindenütt hatalmas pusztítást végeznek, és megtámadják az ártatlanokat. Hiába tűnik azonban valami gonosznak vagy jónak, nem biztos, hogy valóban az - és minden mesében van egy csipetnyi igazság. Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével.