Genius

Másfél évtizede újraindult a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az óvodák, iskolák és pedagógusképzések egymás után nyitották meg kapuikat. 2003-ban már 20 Waldorf-iskola működik hazánkban. Sorozatunk azoknak a tanároknak, pedagógusoknak az igényeit kívánja kielégíteni, akik az egyre népszerűbb Waldorf-pedagógia mélyére akarnak hatolni. Rudolf Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint 20 kötet tartalmazza (előadásain készült jegyzetek, saját írások), melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb és újabb felfedezései mennyire összecsengnek Rudolf Steiner nézeteivel még akkor is, ha "terminus technicusai" eltérnek a Rudolf Steiner által használt nyelvezettől. Megéri a fáradságot ez utóbbi, különös nyelvezetnek a megismerése, mely által elénk tárul a gyermek rejtélye. Tartson velünk e csodálatos rejtély megismerésében!

A pápaság a nyugati világ legrégebbi intézménye. A pápák közel kétezer éven át nemcsak az egyik világvallást irányították, hanem Európa történetében is szerepet, gyakran főszerepet játszottak. A Pápák krónikája Szent Pétertől XVI. Benedekig, mind a 266 pápa életéről és tetteiről beszámol. Szent Péter trónján sokféle ember ült: mártírok és szerzetesek, arisztokraták és közrendűek, ferencesek és domonkosok, remeték, sőt olykor felszenteletlen világiak is. Nagy Szent Leó a hun vezérrel, Attiláva l került összeütközésbe, VII. Piusnak el kellett viselnie azt a megaláztatást, hogy Bonaparte Napóleon bebörtönözte, ám később nagylelkűen közbenjárt a raboskodó császár érdekében. A Vatikán uralkodóinak történetén kettősség vonul végig: a szent hiva tallal járó hatalom és felelősség és a szent hivatalt betöltő halandó személyek gyengéinek kettőssége. X. Leó pápának, a reneszánsz művészet egyik legfőbb pártolójának tulajdonítják a mondást: ?Isten nekünk adta a pápaságot, élvezzük hát!? Ennek elle nére óriási népszerűségnek örvendett engedékenysége és közvetlen modora miatt. A Pápák krónikája átfogó történelmi képet nyújt olvasóinak: alaposan mutatja be a pápaság sajátos pályafutását, azt, hogy miként alakult öntudatos spirituális hivatalból p olitikai hatalommá, majd pedig a millennium vége felé hogyan talált vissza saját szellemi gyökereihez. Időrendi táblázataival, adataival, idézeteivel és gyönyörű illusztrációival a Pápák krónikája nemcsak az iskolák és könyvtárak számára nélkülözhete tlen kézikönyv, de élvezetes otthoni olvasmány is, amely a tudás gazdag tárházát kínálja a világ egyik legösszetettebb intézményéről, a pápaságról.

A sorozat Balaton és környéke útikönyve az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontját, Balatont és annak környékét mutatja be a Tihanytól Keszthelyen és Fonyódon át Siófokig. A kötet első része általános képet ad a területről: miért érdemes ide jönni, mit lehet itt látni, megismerni, hogyan lehet a szabadidőt hasznosan, érdekesen és szórakoztatóan eltölteni. Ezután következik maga az útikalauz – pontosabban az útikalauzok. A könyv ugyanis a séták és kirándulások megtervezésének a terhét is leveszi az utazók válláról: a bemutatott terület látnivalóit bejárható útvonalakra fűzi fel. A szöveg valódi idegenvezetőként kalauzolja az olvasót, sőt, a fontos látnivalókról részletesen is szól – természetesen az utazó számára fontos praktikus információkról sem elfeledkezve. A kötet végül a speciális érdeklődési körű utazók számára tematikus fejezetekben gyűjti össze a javaslatokat. Így önálló cikk szól a gyermekkel utazó családoknak kínálható ajánlatokról, a túralehetőségekről. Fontos része a kötetnek a különböző szolgáltatások tematikus ajánlója. Hol szálljunk meg, hol étkezzünk, hol vásároljunk, szórakozzunk, sportoljunk, hogyan közlekedjünk – megannyi praktikus tanács az utazónak, kirándulónak.

Kutyák, macskák, madarak, hím és nőnemű felmenők, no és persze a nyűgös, morcos, dörmögő-duruzsoló férj népesítik be ezt a könyvet, az olasz jelen és félmúlt egy darabkáját. És mindenekelőtt maga a szerzőnő, ez a hol izgága, hol riadt, hol pedig az é rzelmeibe megadóan aláhulló asszony, aki védtelenségét az egész nagymonológot átszövő káprázatos humorral, bravúros nyelvi ötletekkel próbálja álcázni. Falat von maga köré, játszik, évődik, alakoskodik, de nem bírja sokáig szusszal, álmok, emlékek su hognak elő, s ő kapitulációra emeli a kezét, szabad folyást enged mindannak a lelki gazdagságnak, amelyet már képtelen visszafojtani, hiába búvik a fájdalmas cinizmus falai mögé. És akkor elénk áll maga az élet, egy régi család szomorúsággal, futó ör ömökkel, tragédiákkal, de a létezés boldogságával is teli élete, amelynek vezérfonala a szeretet. Az olasz írónő legújabb könyve nemcsak lenyűgözően szórakoztató, egyszerre kacagtató és lírai, de mindenekfölött szép. Az árad belőle, amit úgy hívunk: a lélek szépsége.

"Harminc éve válogattam az első verseket Gryllus Vilmos számára, s ő soha meg nem unható, sok százszor meghallgatható és énekelhető dalokat írt belőlük. Ajánlom e könyv verseit és dalait mindazoknak, akiknek tanítójuk a természet, vagy szeretnék, ha az lenne, akiknek a komájuk a költészet, vagy szeretnék, ha az lenne, akiknek a mulattatójuk a muzsika, vagy szeretnék, ha az lenne." Döbrentey Ildikó, szerkesztő

A szellemtudomány előkészíti az embereket Krisztus visszatérésére, arra, hogy éretté váljanak Krisztus visszatérésére, ennek a nagy eseménynek a fogadására. Az ember képes lesz az étertestek látására, és ezek között megláthatja Krisztus étertestét is, vagyis belenövekszik egy olyan világba, amelyen újonnan felébredt képességeinek megjelenik Krisztus. Ezek után nem lesz már arra szükség, hogy mindenféle okiratokból bizonyítsák Krisztus létezését, hanem szemtanúi lesznek az élő Krisztus jelenlétének azok, akik étertestben élik majd át Őt, és akik ebből az élményből fogják megtanulni, hogy ez a lény ugyanaz, mint aki időszámításunk kezdetén véghezvitte a Golgotai Misztériumot; hogy ez a lény Krisztus. Pálhoz hasonlóan -aki annak idején Damaszkusznál meggyőződött arról, hogy Krisztus az, akivel találkozott- lesznek majd olyanok, akik éteri átélésük révén győződnek meg arról, hogy Krisztus valóban él. Ez korunk legnagyobb titka: Krisztus visszatérésének titka, melynek ez lesz az igazi formája. A borítón egy XI. században készült falfestmény részlete látható, amely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. A freskó a macedóniai Ohridban, a Szent Miklós templomban látható.

Ez a kötet Rudolf Steiner két előadás-sorozatát tartalmazza. Az első öt előadásból álló ciklus az évszakok változásának okkult hátterével foglalkozik. Rámutat, hogy a tavasz, a nyár, az ősz és a tél ritmikus váltakozása a Föld légzési folyamatával függ össze, és hogy nagy ... Folytatás ›› ünnepeink nem véletlenül esnek arra az időszakra, amikor megünnepeljük őket: a karácsony a sötét téli időszakra, a húsvét a megújulást jelző tavaszi időre. Az "Antropozófia és az ember lelkülete" ciklusban négy előadás olvasható. Az előadások középpontjában az őszi Mihály-nap jelentősége áll, amely napnak a szellemtudomány értelmében az emberiség jövőbeni nagy ünnepévé kell majd válnia. A(z) Az év körforgása - Az antropozófia és az ember lelkülete (Könyv) szerzője Rudolf Steiner.

"Az emberi fejlődésen végigvonul egy impulzus, amelyről joggal állíthatjuk, hogy Pál apostol szavainak - "Nem én, hanem a Krisztus énbennem" - valósággá kell válnia. Annyit kell csupán tudnunk, mi is az ember valójában, és ennek ismeretében eljuthatunk Krisztus lényének felismeréséig. És hogyha az emberi lény valódi szemlélete által eljutunk ehhez a Krisztus-ideához és tudjuk, hogy oly módon juthatunk el hozzá leginkább, ha elsősorban magunkban keressük, majd ezek után visszatérünk a bibliai írásokhoz, ekkor tudjuk csak felbecsülni a Biblia valódi, hatalmas értékét. Senki sem becsüli és méltányolja jobban a Bibliát, mint aki Krisztust a említett módon találta meg. Képzeljük el, hogy ellátogatna a Földre egy lény, mondjuk egy marslakó, aki sohasem hallott Krisztusról és a tevékenységéről. Mindabból, ami itt a Földön lezajlott, ez a lény nem sokat értene, és az sem érdekelné különösképpen, ami iránt az emberek napjainkban érdeklődnek. Egy valami azonban biztosan felkeltené az érdeklődését: a földi evolúció központi impulzusa, a Krisztus-idea, ahogyan kifejezi az ember lényét magát." (a Szerző)

Csak az emberben lakozó szellem képes a világ szellemét megközelíteni. Az ember saját lényében rejti a "nagy világ", a makrokozmosz minden rejtélyét és titkát. A rejtélyek, melyeket életünk ad fel számunkra, nem a világ folyásának szemlélésében világosodnak meg számunkra, hanem az emberi belsőbe való pillantásunk által. A világismeretre való törekvésünk átalakul önismeretre való törekvéssé. Az emberi belső megtöltése szellemi felismerésekkel felébredés az érzéki valóságból és azokból az impulzusokból, amelyeket az akarat a valóságból meríteni képes. "Ha a saját lényedet akarod megismerni, akkor nézz körül a világban minden irányba. Ha a világot valóban át akarod látni, pillants a saját lelked mélységeibe." (a Szerző)

"Ha az ember átdogozta magát a világ megismerő felfogásáig, akkor jelenik meg az eleven szükséglet, hogy most már ne csak ideákat alakítson ki, hanem művészien - szobrászi, vagy festői módon, zeneileg, vagy költői módon formáljon. A valóságban az antropozófiai mozgalomban folyamatosan életre kellene kelteni az absztrakt gondolatokat. Akkor ez odavezet, hogy amit az ember gondolatokban már nem tud átélni, eleven alakokon keresztül élvezze, maga előtt lássa, szemlélje, ahogyan a drámai képekben lépnek fel; és valóban engedje magára hatni a dráma alakjait, ne pedig absztrakt módon magyarázza azokat. Az igazi antropozófia egy bizonyos ponton igazi művészetbe megy át, mivel nem gondolatot ölő módon, hanem inspirálóan működik, és pezsgésbe hozza a művészi forrást az ember lelkivilágában." (a Szerző)

Rudolf Steiner előadásaiban elmélyülten utal az 1919-ben életre hívott hármas tagozódás eszméjének fontosságára. Legfőképpen azonban egy megváltozott szellemi tartás fontosságát fejtegeti. Rudolf Steiner szeretné olvasóit ahhoz a belátáshoz eljuttatni, hogy az antropozófiai szellemtudományban való elmélyülés adja valódi alapját a kortörténeti megismerésnek és gyümölcsöző cselekvésnek. A borítón Lyonel Feininger "Neppermin falu" című festményének egy részlete látható, amit a művész ugyanabban az évben festett, amelyben Rudolf Steiner a könyvben olvasható előadásokat tartotta.

Rudolf Steinernek ez az előadássorozata életünk egyik legizgalmasabb titkát boncolgatja: miben áll a kapcsolatunk a körbeölelő csillagvilággal? A szellemtudomány szerint az ember nemcsak halála után lép közvetlenül kapcsolatba ezzel a világgal, hanem alvása idején is, így az előadások arra is megpróbálnak fényt deríteni, hogy mi történik velünk, amíg alszunk, és hogyan zajlik le életünk a halál után. A ciklus a fentiekkel összefüggésben arra is igyekszik választ adni, hogy miben áll a természeti szükségszerűség, vagyis mennyiben határozzák meg életünket a csillagok, és mennyiben vagyunk szabadok.

"Az evangélikus teológus, író és lelkipásztor Friedrich Rittelmeyer maga is a kulturális élet kimagasló személyisége volt, amikor 1911-ben találkozott Rudolf Steinerrel, az antropozófia megalapítójával. Hozzá való viszonyát először a kritikus távolságtartás jellemezte, amiből mégis a kölcsönös nagyrabecsülésen alapuló barátság és munkakapcsolat alakult ki. Rittelmeyer visszaemlékezései a leghitelesebb és legeredetibb életrajzi tanúságtételek közé tartoznak. Ráaádsul fontos forrásmunkát jelentenek mindazok számára, akik élethű képre törekszenek Rudolf Steiner személyiségéről. (...)" (Steffen Hartmann)

Ne nézzenek fel! Nem segít. Nem tudnak elmenekülni, nem tudnak olyan mély gödröt ásni, amiben elrejtőzhetnének. Közeleg a vég, és semmit sem tehetnek ellene. De akkor miért olvassák el ezt a könyvet? Azért, mert amikor már nemcsak a vallási fanatikus ok hajtogatják, hogy elpusztul a világunk, hanem a tudósok is lehetőnek tartják, akkor nem foghatjuk be a fülünket...

A tűz varázsa Mi szól a fafűtés mellett? Az erdő kicsiny, de kimeríthetetlen energiaforrás A fa elégetése és a szén-dioxid (CO2) A tartamos tűzifa-kitermelés még nem rablógazdálkodás az erdőben A létért folytatott küzdelem A gazdasági erdő Rablógazdá lkodás Tartamos fahasználat A tűzifa beszerzése Hol vásárolhatunk tűzifát? Milyen tűzifa választékok kaphatók? Erdei árverés A tüzelőanyag szállítása A saját felkészítésű tűzifa kétszer melegít Munkaruházat Jó szerszám a kedvtelésből végzett erdei mu nkához Motorfűrész Kengyeles fűrész Ékek Balta Fejsze Profi eszközök Fűrészbak Hasítótönk Alapvető munkaszabályok A motorfűrészes munka A fák döntése A fák gallyazása A fák szétfűrészelése: darabolás Munka lejtős terepen Az elszállítás A tűzifa tulaj donságai Milyen száraz a fa? Nedves fával drágán tüzelünk A tűzifa szárítása Tűzifa-rakodótér A fa fűtőértéke Apríték Az aprítékok tárolása Pelletek ? fából sajtolt termékek Egyéb tüzelőanyag-formák A fa égésének elmélete Tűzrakás fával A fa meggyull adása A fa elégése A fa elégésének fokozatai A fatűznek kétszer kell levegő A kémény A fahamu Égéskamra Hőcserélő Távozógáz-hőcserélő Hőszállítás és hőhordozók A fa elégésének minősége Milyen következtetések vonhatók le az optimális fatüzelés elérésé hez? Miről ismerhető fel, hogy a fa jól ég el? Mit kell tudnunk a fakályhákról A fakályhákban végbemenő égés folyamata A fafűtéses kályha hatásfoka Mit kell egy fafűtéses kályha vásárlásakor figyelembe venni? A helyesen meghatározott fűtési teljesítm ény Fatárolók Hamufiók Tisztítócsappantyúk A levegő vezérlése Egy jó kályha egyéb jellemzői A fafűtéses kályha elhelyezése A fakályhák különféle típusai Szobakályhák, egy-egy helyiséget fűtő kályhák Konyhai tűzhely A kandallótűz szívet-lelket melegít Nyitott tüzekhez különleges tűzifa kell Kandallókályha Cserépkályha Falazott cserépkályha Meleg levegős cserépkályhák Különleges cserépkályhák A különböző fafűtési rendszerek előnyei és hátrányai Nyitott kandalló Kandallókályha Cserépkályha Fatüzelé sű központi fűtés Fatüzelésű tömbfűtő-berendezések Falazott sütő Fával üzemeltetett központi fűtéses kazán Hőtárolásos fafűtés Automatikus fűtés Sajtolt faelemek tüzelésére alkalmas automatikus kályha Központi fűtések automatikus pelletkazánjai A pel let tárolóhelye Az apríték tárolótere Automatikus aprítékfűtések Tüzelési módok Előkályha Betolásos tüzelés A füstgáz tisztítása nagy berendezésekben Kis körzetek ?táv?-hője ? a fafűtés ígéretes alkalmazási lehetősége Fagázosítók a kombinált energiah asznosításhoz Pirolízis Energiatermelés forrógáz-motorokkal Függelék Fakályhák és fafűtések árai Energia- és teljesítményegységek és azok átszámítása

Péter tudatában az egymást felváltó képek közül kiemelkedett a Golgotán álló kereszt, a sötétség és a rengés. Most már tudott valamit, amit előzőleg az általános tudatával nem tudott: azt, hogy a golgotai esemény megtörtént, és hogy a keresztre feszített test ugyanaz a test volt, mint akivel életében gyakran együtt vándorolt. Most már tudta, hogy Jézus meghalt a kereszten, és hogy ez a halál valójában egy születés volt: annak a szellemnek a születése, aki most mint mindenható Szeretet kiáradt a Pünkösdkor egybegyűlt apostolok lelkébe. Péter lelkét elárasztotta a mérhetetlen igazság: csak látszat, hogy a kereszten egy halál következett be; világosabbá vált számára, hogy abban a pillanatban, amikor a Názáreti Jézus meghalt a Golgota keresztjén, a Föld számára megszületett valami, ami addig csak a Kozmoszban volt jelen. A Názáreti Jézus halála a mindenható kozmikus Szeretet születése volt a Föld szférájában.