Rudolf Steiner

A szellemtudomány körvonalai a német filozófus és spiritualista, Rudolf Steiner legismertebb munkáinak egyike, amely az antropozófia alapjait fekteti le, az érzékelhető világon túli valóságot vizsgálja, és bemutatja az emberi szellem fejlődését a kozmoszban, az "igazi tudományon" keresztül, amely az elfogulatlan gondolkodással elérhető szellemi világ megismeréséről szól. Olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány létezőként elismer (amelynek a lényegét azonban nem ismeri), sok egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető. A könyv célja, hogy megismertesse az olvasót azzal a szellemi világgal, amely nem az érzékekkel, hanem a gondolkodás magasabb formáival érhető el. A mű elmagyarázza az ember és a világ teremtését, a reinkarnációt, a karmát, a földi élet célját és a szellemi lények hierarchiáját. Ez az alapvető munka az antropozófia elméleti hátterét adja, és arra ösztönöz, hogy a tudomány és a szellemiség ne legyen ellentétes egymással.

Křesťanství jako mystická skutečnost patří k raným, avšak zásadním dílům Rudolfa Steinera, v němž autor nahlíží kořeny křesťanství prostřednictvím dějin starověkých mysterií, duchovních škol a esoterních tradic lidstva. Steiner sleduje, jak se prastaré zasvěcovací rituály Egypta, Řecka či Orientu přetavily a završily v osobě Krista a v události Golgoty, kterou chápe jako skutečný duchovní obrat v evoluci lidstva. Kniha nepojímá křesťanství jako systém dogmat, ale jako živou mystickou skutečnost – jako impulz, který proměnil vědomí člověka a otevřel cestu k novému typu duchovního poznání. Steiner rozvíjí myšlenku, že evangelia jsou nejen historickými texty, ale také iniciačními dokumenty, jejichž symbolika navazuje na hermetickou a mystickou tradici, a zároveň ji přesahuje. Dílo propojuje filosofii, religionistiku a esoteriku a nabízí čtenáři interpretaci, v níž je křesťanství chápáno jako univerzální duchovní událost, nikoli jako náboženský systém v úzkém smyslu. Křesťanství jako mystická skutečnost je proto považováno za klíčový úvod do Steinerova pojetí duchovních dějin i do jeho celkové anthroposofické koncepce.

V přednáškách z konce první světové války Rudolf Steiner odhaluje duchovní pozadí historických událostí a krizí moderní doby. Vysvětluje, že od roku 1879 působí na lidské myšlení tzv. duchové temnoty – zaostalé andělské bytosti, které po porážce v bitvě s archandělem Michaelem byly svrženy z duchovních světů na Zemi. Jejich vliv lze podle Steinera vnímat v materialismu, jednostranném intelektualismu i v pokusech o budování utopických společenských řádů. Steiner zároveň ukazuje, že lidé mají možnost vědomě se rozhodnout spolupracovat s duchy světla, kteří otevírají cestu k osvobození od pout rasy, národa a krve. Zajímavé jsou Steinerovy postřehy k osobnostem, které podle něj formovaly epochu: od mystiků J. V. Andreae, V. Solovjova či Saint-Martina přes politické lídry jako Woodrow Wilson a David Lloyd George až po Goetha a Darwina. Publikace odkrývá napětí mezi intelektuálním a morálním vývojem lidstva, upozorňuje na nebezpečí „umrtvování živého myšlení“ a objasňuje úlohu andělských a archandělských bytostí v lidském organismu i v dějinách.

Az euritmia egy mozgásművészeti forma, amelyet Steiner és felesége, Marie Steiner-von Sivers hozott létre a 20. század elején. Az elnevezés a görög „szép” (eu) és a „ritmus” (rhythmós) szavakból származik. Az euritmia a hangok és a beszéd láthatóvá tételére törekszik a mozgás segítségével, és nem csupán előadó művészetként funkcionál, hanem az oktatásban (különösen a Waldorf-iskolákban), valamint terápiás jelleggel is alkalmazzák az antropozófiai orvoslás keretein belül.

Az antropozófiai irányzat létrejötte Rudolf Steiner nevéhez köthető, aki az Antropozófiai Társaság megalapítója is egyben. Egy olyan irányzatról van szó, amely egyrészt nagy hangsúlyt fektet az érzékfeletti tapasztalatokra, másrészt tudományos módszerekkel dolgozik. Ezt a kettősséget fejezi ki az antropozófia egy másik elnevezése is, a szellemtudomány. A könyv címében szereplő magasabb világ kifejezés az érzékfeletti világra utal. Az antropozófia alapvetése, hogy ez a világ - tehát a lélek- és szellemvilág - éppúgy valóságos, mint a szemmel látható és fizikailag tapintható világ, és minden emberben jelen vannak azok a képességek, amelyek fejlesztésével ismereteket szerezhet róla. ,,Könyvem tehát egyrészt azoknak tesz szolgálatot, akiknél megerősítésre és alátámasztásra szorul az, amit igazságérzetük mond az érzékfeletti világról, de másrészt azoknak sem nyújt kevesebbet, akik az érzékfeletti ismeretekhez vezető utat maguk is kutatják. A könyvben foglaltak igaz voltát úgy próbálhatjuk ki legjobban, ha saját magunkban váltjuk őket valóra." /Rudolf Steiner/

Rudolf Steiner v přednáškách ukazuje, jak duchovní bytosti různých hierarchií působí svými podněty v dějinných událostech, například ve stěhování národů, v křížových výpravách či v reformaci a třicetileté válce. Vysvětluje, jaký je rozdíl mezi působením bytostí normálně se vyvíjejících, bytostí zaostávajících ve vývoji a takových, které se příliš unáhlí a přestřelí cíl. Zabývá se rovněž vývojem lidského vědomí v jednotlivých poatlantských epochách a hrozbou přílišné intelektualizace lidského myšlení.

Rudolf Steiner osztrák polihisztor, filozófus, író, a Waldorf-pedagógia atyja, egy új világnézeti irányzat, az antropozófia megalkotója. Az antropozófia kifejezés a görög "antropos" (ember) és a "sophia" (bölcsesség) szavak összetételéből ered, jelentése: az "ember bölcsessége". Egy megismerésen alapuló, tudományos módszerekkel felépített sajátos világképet takar ez a kifejezés, amely egyesíti magában az ókori Kelet bölcsességét és a modern Nyugat tudományos gondolkodását. Lényege abban áll, hogy azokat az érzékfeletti tapasztalatokat is valóságnak fogadja el, amelyeket a tudomány a maga technikai eszközeivel nem tud mérni vagy igazolni, így nem is ismer el. Rudolf Steiner egy alkalommal arra a kérdésre, hogy "mi marad meg a műveiből ezer év múlva", azt válaszolta: "Csak A szabadság filozófiája fog fennmaradni. De abban minden benne van. Ha valaki az ott ábrázolt szabadságot megvalósítja, akkor megtalálja az antropozófia egész tartalmát."

S předmluvou Matthiase Girkeho Teplo má uzdravující sílu, a to nejen fyzické, ale zejména také teplo duševní a duchovní. Pro terapeutické působení je tak nezbytná láska i zapálení pro ideály. Anthroposofický lékař Matthias Girke v knize objasňuje terapeutické účinky tepla na různých úrovních. Dále čtenář v knize najde obsáhlý výběr meditačních průpovědí Rudolfa Steinera, jejichž společným jmenovatelem je teplo. Tyto meditace poslouží jako pomocník pro léčbu a podpora v nemoci.

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. - Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógiai módszer megalkotója, társadalomreformer, az antropozófiai mozgalom életre hívója. Okkultista, aki tisztánlátónak vallotta magát. Ezeken túl számtalan festmény, szobor, építészeti terv és vázlat is fennmaradt a hagyatékában. A János evangéliumáról szóló előadásait 1908. május 18-31. között tartotta Hamburgban. Dr. Rudolf Steiner az előadások során részletesen beszél a beavatás fokozatiról, a spirituális megismerés lehetőségeiről, a Golgotai misztériumról és még számtalan, a kereszténység lényegét képező tanról.

Přednášky z května 1921, které tvoří základ nauky o barvách, propojující umění, psychologii a filozofii. Steiner zde rozvíjí Goethovu teorii barev a nabízí hluboký pohled do podstaty barevného vnímání, jeho morálního a duchovního významu. Kniha přináší nové pojetí malířství, kde barva sama vytváří tvary a odraz niternost světa. Obsahuje též doplňující texty, včetně praktických návodů pro malbu a terapeutické využití barev. Tento výjimečný svazek obohatí každého, kdo hledá propojení vědeckého poznání s uměleckou intuicí a duchovní hloubkou.

Rudolf Steiner věnuje v přednáškách velkou pozornost zednářství, jeho rituálům, historii a poslání. Kromě toho zde předkládá interpretaci dvou významných legend: Chrámové legendy neboli legendy o stavbě Šalomounova chrámu a Zlaté legendy (Legenda aurea) neboli legendy o dřevu svatého Kříže; přednášel o nich v rámci příprav na zřízení Esoterní školy, kde byly tyto dvě legendy zamýšleny jako hlavní meditační látka pro druhé oddělení školy.

Mysterijní dramata zaujímají v díle Rudolfa Steinera zvláštní, výsadní postavení. Rudolf Steiner v nich dramatickou formou ztvárnil duchovní zápas současného člověka, zápas o poznání duchovních světů, o vstoupení do nich, o zasvěcení, prozření. V tomto zápase je člověk konfrontován nejen s odpůrčími bytostmi, ale také se svými duševními silami a svými minulými životy, se svou karmou. Po Bráně zasvěcení, Zkoušce duše a Strážci prahu vydalo nyní nakladatelství Franesa čtvrté a poslední mysterijní drama, nazvané Probuzení duší. V dramatu sledujeme cestu hlavních postav inkarnacemi a jejich potýkání s Luciferem a Ahrimanem.

Rudolf Steiner v přednáškách hovoří o zásadních rozdílech ve smýšlení lidí Západu, Východu a Středu, o přílišné orientaci Západu na rozum a hospodářský život, Středu na státně-politickou reglementaci veškerého života a Východu na starý duchovní život opírající se o zjevení. Celý cyklus pak vrcholí pojednáním o nadcházejícím prožitku éterného Krista. Lidstvo naléhavě potřebuje novou duchovnost, která ho povede vstříc tomuto prožitku, vstříc opětovnému zjevení Krista.

Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. - Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógiai módszer megalkotója, társadalomreformer, az antropozófiai mozgalom életre hívója. Okkultista, aki tisztánlátónak vallotta magát. Ezeken túl számtalan festmény, szobor, építészeti terv és vázlat is fennmaradt a hagyatékában. Jelen előadássorozata, ahogyan a könyv címe is mutatja - a Földi halál és világi élet - történéseivel foglalkozik, és abban igyekszik elmélyíteni hallgatói, olvasói ismereteit. A Föld és az ember fejlődése során hogyan is kapcsolódtunk a másik világhoz, a halottainkhoz. Lehetséges-e kapcsolat a két világ lényei között, és hogy mit is vall erről a szellemtudomány. A könyv számtalan kérdést megválaszol.

U příležitosti stoletého výročí vychází nové vydání Steinerova Zemědělského kurzu, doplněné o řadu dokumentů, poznámek a vysvětlujících komentářů. Populární cyklus osmi Steinerových zemědělských přednášek předznamenal vznik první zemědělské alternativy – biodynamického zemědělství. Rudolf Steiner v nich z hlediska duchovní vědy vysvětluje princip hnojení rostlin a výživy zvířat, začlenění rostlin mezi Zemi a vesmír, ekologické vztahy v krajině i možnosti homeopatické ochrany rostlin před chorobami a škůdci. Jádrem a srdcem celého kurzu je popis speciálních preparátů k ošetření půdy, rostlin a statkových hnojiv.

Az emberek világra hozhatják a fényt saját lelkükben. Képesek rá, mert a fény alapelve először testesült meg egy emberi lényben. Ily módon a téli napforduló ünnepe Krisztus ünnepével szükségszerűen egybefonódott. A korábbi fejlődési korszakok teljes jelentőségét Krisztus születési ünnepének a téli napforduló ünnepének idejére időzítése határozza meg. A bölcsesség és a fény elsőként kívülről jelent meg az emberek számára, de most, a krisztusi esemény óta, a fénynek az emberek szívében kell felgyulladnia. Magának Krisztusnak kell megszületnie az emberekben. Ebből az okból kellett az egyszerre misztikus és történelmi ténynek, Palesztinai Eseménynek megtörténnie. Így egy olyan történelmi eseménnyel és nagy misztériummal állunk szembe, amelyet kevéssé értünk. A Palesztinában történt esemény szó szoros értelmében úgy történt, ahogy Szent János Evangéliuma leírja és emellett misztikus tény is. Ha másféleképpen fogjuk fel ezt az eseményt, akkor könnyen tévedhetünk. Ám ha helyes módon értelmezzük, akkor azt is megérthetjük, hogy miért ettől a pillanattól kezdve Istenre személyiségként és Háromságként, melyeket korábban egymástól különállónak tekintettek, azokat ma a három Isteni Személy alakjában értelmezik. Azzal, hogy ma Krisztus személlyé vált, bebizonyosodott, hogy Isten felfedezhető az emberben. Ő volt az első ember a földön, akiben Isten lakozott, mely ily módon az emberiség örök és elpusztíthatatlan eszméjévé vált.