Geopen Kiadó strana 14 z 23

Mit tehet egy házaspár Kínában az egykepolitika időszakában, ha úton van a nem várt második gyerek? Vagy elvetetik a magzatot, vagy a következményekkel – pénzbírság, munkahely elvesztése – együtt vállalják a jövevényt. Létezne más lehetőség is? A feleség, Li Xuelian szerint igen, s úgy dönt, elválik férjétől, aztán ha megszületik a második gyerek, újra összeházasodnak. De egyvalamivel nem számol, ami miatt fenekestül felfordul az egész élete. Az egyszerű vidéki fiatalasszony nem hagyja magát, ám az igazáért folytatott küzdelme során egyre mélyebbre sodródik a bürokrácia zsákutcákkal teli labirintusában. Az olvasó előtt pedig láthatóvá válnak a hatalmas ország államgépezetének fogaskerekei, a káderek és hivatalnokok összefonódásokkal teli világa és az átlag kínai kisember mindennapi élete. A szatirikus hangvételű, groteszk történet így válik a kínai társadalom bürokratikus rendszere és az egykepolitika vádiratává.

Egy feltörekvő nigériai család négy fiúgyereke, Ikenna, Boja, Obembe és Benjamin, miután banktisztviselő apjuk otthonuktól ezer kilométernyire kap állást, anyjuk tudta nélkül eljár a tiltott folyóhoz halászni. Hat hétig titkolóznak, amikor egy szomszéd leleplezi őket, de még az árulásnál is nyomasztóbb élmény számukra találkozásuk a környék veszélyes őrültjével, aki szörnyű jóslattal sújtja őket. Abulu azt jövendöli, hogy a legidősebb fivér egyik testvére, egy halász keze által leli halálát. Igyekeznek tudomást sem venni a jóslatról, de ettől fogva gyökerestül megváltozik az életük. Hiába próbálnak eleget tenni az apai elvárásnak, hogy orvos, pilóta, ügyvéd, mérnök váljék majd belőlük, lelkük mélyén érzik, hogy a tragikus sors beteljesülése ellen kell felvenniük a harcot. Az egyszerűnek látszó, biblikus-mitologikus történet a klasszikus és a modern, a hagyományos és az új konfliktusából nő nagyívű, friss hangú regénnyé. Chigozie Obioma (1986) fiatal, elsőkönyves nigériai származású, angolul író szerző. Elbeszélői stílusában ősi folklorisztikus elemekkel ötvözi a klasszikus arisztotelészi tragédia, az afrikai és a nyugati regény hagyományait. Halászok című regényét számos irodalmi díjjal jutalmazták, 22 nyelvre lefordították. Obioma a Nebraska-Lincoln Egyetemen tanít írástechnikát

1925-öt írunk: a műkincs-kereskedelem elsősorban a férfiak kiváltsága, de senki nem ismeri jobban e világot a fiatal Irene Blumnál. Igazságtalanul megtagadják ugyan tőle egy seattle-i múzeum vezető kurátori állását, de ő nem fogadja el a vereséget. Amikor a birtokába kerül egy térkép, amely talán az ősi khmer civilizáció történelmét rejtő réztekercsek nyomára vezethet, azonnal felismeri, hogy ez a felfedezés nem csupán szakmai hírnevét állíthatja helyre, de egyben az évszázad legnagyobb régészeti szenzációja is lehet. Feszültséggel és titkokkal terhes utazásra indul hát Seattle-ből Sanghajon és Saigonon keresztül a kambodzsai esőerdő mélyébe Különös társai akadnak egy kommunista műkincsrabló, egy elhivatott archeológus és egy jóképű, titokzatos múltú bártulaj személyében. Ahogy az expedíció tagjai egyre messzebb hagyják maguk mögött a civilizált világot, úgy jutnak egyre elképesztőbb felismerésekre, és úgy válik egyre veszélyesebbé az útjuk. Úgy tűnik, a földgolyó e részén mindenkinek akad valami titkolnivalója, ám az, amit végül felfedeznek, nem csupán a történelmet változtatja meg, de egyben saját életük legnagyobb rejtélyeit is megoldja.

Leszáll az éj Tokióra. A sötétedés beálltával új törvények lépnek életbe az éjszaka is nyüzsgő nagyváros életébe. Új dimenziók tárulnak föl: a tükrök még azután is mutatják a beléjük tekintők arcát és alakját, miután azok már régen továbbálltak; a televízió képernyője egymásra nyíló világok határmezsgyéje, olykor az átjárás is lehetséges. De jaj annak, akit az idegen világ foglyul ejt! Ahogy történik a regénybeli testvérpárral, Erivel és Marival. A szépséges nővér képtelen felébredni Csipkerózsika-álmából, míg húga bűntudattól gyötörten retteg az elalvástól. Az éjszaka árnyai pedig egyre csak sokasodnak körülöttük, és a neonreklámok villódzásától, a cigarettafüsttől és kávéillattól terhes levegő torokszorító érzetétől kísérve, nyomasztó órák tapasztalataival lepik meg őket, mintha soha nem jönne virradat. Egy be nem álló szájú dzsessz-zenész, egy szexhotel vezetője, egy kínai prostituált vagy egy éjszaka túlórázó rendszergazda lép elő a sötétből részvételükkel a félig szendergő metropolisz szórakozónegyede misztikus bűnesetek terepévé válik. A regény legtitokzatosabb szereplője azonban maga az elbeszélő.

Sebastian Rudd nem tipikus ügyvéd. Irodája egy golyóálló furgon internettel, bárszekrénnyel, íróasztallal, fiókba rejtett fegyverrel. Nincs főnöke, nincsenek munkatársai, beosztottjai, csupán sofőrje van, aki testőre, asszisztense, bizalmasa és ütőhordozója egy személyben. Ügyfelei is olyanok, akiket más ügyvéd messze elkerülne: sátánista hírében álló, agyontetovált, drogos fiú, akit két ikerkislány meggyilkolásával vádolnak; önvédelemből fegyvert ragadó veterán katona, akinek otthonára a túlbuzgó rendőrkommandó tévedésből ront rá éjszaka; a halálsoron az ítélet végrehajtására váró gengszter. Rudd whiskyt iszik, fegyvert hord, és nem bízik senkiben. Amolyan magányos farkas, egyedül él egy bombabiztos kis bérlakásban, ahol a legfontosabb bútordarab egy régi biliárdasztal. Nem hisz a hatalomban, megveti a képmutató igazságszolgáltatást. Azt vallja, mindenkit megillet az igazság, ahogy a tisztességesen végigvitt tárgyalás is, és mint fizetett védőnek, neki az a kötelessége, hogy ezért mindent megtegyen, bármi áron. Úgy gondolja, mindenre felkészült, nem érheti meglepetés, s amikor ez mégis megtörténik, kiderül, mennyire sebezhető... Sebastian Rudd John Grisham egyik legszínesebben megrajzolt hőse. Nyers, megosztó, de őszintesége megnyerő. A karakteréhez fűződő, meghökkentően izgalmas történetek elbeszélőjeként a jogi thrillerek nagymestere ismét a legjobb formáját hozza.

Maya Vidal tizenkilenc éves lány, nem válogatós, de alkalom híján nincs szerelme. Egyesült Államok-beli útlevele van, de jelenleg menekült a világ déli csücskében lévő szigeten, valahol Chile közelében. Azért kapta a Maya nevet, mert Nini, a nagyanyja rajong Indiáért, és a szüleinek nem jutott eszükbe más név, pedig kilenc hónapjuk volt arra, hogy kitaláljanak valamit. Hindiül a maya szó varázslatot, álmot jelent, de semmi köze a lány egyéniségéhez, mert ahová ő lép, ott fű nem nő. Nem örökölte chilei nagymamája egzotikus vonásait, kreol bőrét, se apja kevély, torreádori délcegségét. A mamájára hasonlít, a dán légikísérőre, akibe pilóta apja beleszeretett a felhők fölött. És most egy eldugott szigeten kénytelen megbirkózni lehetetlen múltjával, a jövő pedig maga a bizonytalanság. Csak imádott Ninije van segítségére meg a napló, amelybe az egész élet belefér. Isabel Allende chilei író, a kortárs világirodalom egyik legismertebb, spanyol nyelven alkotó szerzője, a mágikus realizmus lebilincselő stílusú képviselője. Művei több mint 30 nyelven, csaknem 60 millió példányban jelennek meg világszerte. Számos rangos chilei és amerikai irodalmi díj kitüntetettje, 2010-ben neki ítélték a Chilei Nemzeti Irodalmi-díjat. Közéleti személyiségként kiáll a női egyenjogúság, a rászorulók védelme mellett, amiért 2014-ben ő kapta meg az amerikai elnöki Szabadság-díjat.

Az ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét. A tizenkét éves lány, Paloma az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy a tizenharmadik születésnapján felgyújtja a lakásukat, majd öngyilkos lesz. Րk ketten a regény főszereplői és egyúttal a narrátorai. Meg a házba költöző, dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket. A francia Muriel Barbery e különleges regénye egy csapásra világhírű lett. Letehetetlenül izgalmas, tele bölcsességgel, humorral, életszeretettel és eleganciával. Megjelenése óta több mint egymillió példányban kelt el csak Franciaországban, ahol filmet is forgattak belőle. Azóta számtalan nyelvre lefordították. A Geopen egyik legsikeresebb kiadványa ezúttal új köntösben jelenik meg a szépirodalmi sorozatban.

Rudyt soha nem kényeztette el a szerencse. Sivár gyermekkora, eseménytelen diákévei, filléres gondjai, szerelmi csalódása, lehangoló állása nem sok reménnyel kecsegtette a jövőre nézve sem. Aztán egy halálosan beteg leukémiás fiú képviseletével bízzák meg: a fiú elmaradt kártérítése miatt perelnie kell egy nagy hírű biztosítótársaságot. Apró sikerek és nyomasztó kudarcok kísérik a küzdelmet, és lassan, keserves munkával eléri, hogy a szakma és a külvilág is igazi ügyvédnek tekinti. De a csodára még várnia kell…

A nemzetközi hírű szobrászművész eddigi pályáját, az 1966 és 2009 között készült fém- és üvegmunkákat mutatja be a gazdagon illusztrált kötet.

Samantha karrierje ígéretesen startol a jó hírű Wall Street-i ügyvédi irodánál, ám a 2008-as válság egy csapásra elhomályosítja a szép jövőre nyíló kilátásait. A fiatal jogász lányt egyszerűen kirúgják, és mivel kevés a remény, hogy egyhamar szakmai sikerekre számíthat, hirtelen elhatározásból elszegődik egy isten háta mögötti kis település jogsegélyszolgálatára. A Brady nevű falu 500 kilométeres távolságra, időben 100 évre fekszik Manhattantől az Appalach hegység bányavidékének kellős közepén, de Samantha legalább igazi gondokkal küszködő, valóságos embereken segíthet. Mielőtt azonban elsajátíthatná a tárgyalótermi fogásokat, máris a mélyvízben találja magát. A szénporos városka ugyanis nem olyan békés, amilyennek gondolná. Brady régi titkokat rejteget, a helyiek között sérelmekkel teli ellentmondások feszülnek, a bányaipar pedig nem kímél se embert, se hegyet, se törvényt, se szabályokat. Samantha hamarosan olyan peres ügybe keveredik ebben a kegyetlen és komor világban, amely halálos fenyegetést jelent számára. John Grisham élő legenda a jogi thriller műfajában. Képes lenyűgözni új, és még mindig képes meglepni régi rajongóit.

Samantha karrierje ígéretesen startol a jó hírű Wall Street-i ügyvédi irodánál, ám a 2008-as válság egy csapásra elhomályosítja a szép jövőre nyíló kilátásait. A fiatal jogász lányt egyszerűen kirúgják, és mivel kevés a remény, hogy egyhamar szakmai sikerekre számíthat, hirtelen elhatározásból elszegődik egy isten háta mögötti kis település jogsegélyszolgálatára. A Brady nevű falu 500 kilométeres távolságra, időben 100 évre fekszik Manhattantől az Appalach hegység bányavidékének kellős közepén, de Samantha legalább igazi gondokkal küszködő, valóságos embereken segíthet. Mielőtt azonban elsajátíthatná a tárgyalótermi fogásokat, máris a mélyvízben találja magát. A szénporos városka ugyanis nem olyan békés, amilyennek gondolná. Brady régi titkokat rejteget, a helyiek között sérelmekkel teli ellentmondások feszülnek, a bányaipar pedig nem kímél se embert, se hegyet, se törvényt, se szabályokat. Samantha hamarosan olyan peres ügybe keveredik ebben a kegyetlen és komor világban, amely halálos fenyegetést jelent számára. John Grisham élő legenda a jogi thriller műfajában. Képes lenyűgözni új, és még mindig képes meglepni régi rajongóit.

A Férfiak nő nélkül című kötet történetei megidézik Ernest Hemingway-t, de, nem a nők utáni hajszolt vágyról szólnak, mint az amerikai klasszikus hasonló című korai elbeszélés-válogatása. Murakami novellahősei olyan férfiak, akiket elhagyott (vagy épp elhagyni készül) egy nő, érthetetlenséget, magányt, ürességet hagyva maga után. A szerző ezeknek a férfiaknak az érzéseit írja körül a maga jellegzetesen visszafogott, talányos stílusában. Aki szereti Murakamit és a novellákat, nem fog csalódni a hét virtuóz történetben, amelyek most is váratlan fordulatokat tartogatnak, miközben semmi sem hiányzik belőlük a már ismert motívumvilágból. Férfi szemszögből megírt sorsok és életek rajzolódnak ki Beatles-számok dallamára (Vezess helyettem, Tegnap), máskor az Ezeregy éjszaka meséinek (Seherezádé) vagy Kafka átváltozás-történetének (Samsa szerelmes) elemeiből merítve, hogy végül levonhassuk a következtetést: a nő nélküli férfiak számára a világ mardosó egyveleg, egy az egyben a hold túloldala. "Kafuku nem tudta megérteni, miért kell a feleségének más férfiakkal lefeküdnie. Most sem érti. Ők ketten ugyanis, mióta csak összeházasodtak, mindig jó viszonyban voltak, házaspárként is, de a mindennapokat együtt görgető társakként is. Amikor idejük engedte, mindenről szenvedélyesen és őszintén beszélgettek, és igyekeztek megbízni a másikban. Kafuku úgy gondolta, lelkileg és szexuálisan is összepasszolnak. A környezetük is szerető, ideális párnak tartotta őket. El kellett volna határoznia magát, és megkérdeznie a feleségét, amíg élt, hogy akkor meg miért kellett más férfiakkal lefeküdnie. Egyszer már ott készült az ajkán a kérdés. Hogy mégis mit kerestél bennük? Hogy mégis mi hiányzott belőlem?"

Három vonzó, gazdag, sikeres férfi. Három jó barát és üzlettárs, akik hozzászoktak, hogy ők irányítanak a tárgyalóteremben és a hálószobában egyaránt. Az ő történetük szálait gombolyítja, szövi rafináltan a Maya Banks a Mámor-trilógia egy-egy kötetéb en. Gazdagság és hatalom, üzlet és szex, szerelem a mai romantikus regények Magyarországon is népszerű amerikai szerzőjénél egyáltalán nem zárják ki egymást. Az első kötet azé a Gabe Hamiltoné, aki mindig mindent megkap, amire csak vágyik. Mégis l étezik valami, amihez nem juthat hozzá. Pontosabban valaki: a legjobb barátja húga, Mia. A tiltott gyümölcs. Tisztában van vele, hogy sötét tervei a lánnyal egyszer még pokolra juttatják, mégis úgy érzi, eleget várt ahhoz, hogy végre a vágyai szerint cselekedjen. És Mia sincs másképp. Gyerekkora óta bálványozza a férfit, és bár tudja, hogy sosem lehet elég jó számára, nem tud ellenállni vonzerejének. Magába szippantja a férfi különös világa, ahol nem mindennapi elvárásokkal szembesül. Amikor mindketten felismerik, hogy viszonyuk több izgalmas szexuális kalandnál, már nem tudnak szabadulni a tiltott kapcsolatból... Az erotikus trilógia első darabja lélektani megalapozottságával tűnik ki a népszerű erotikus-romantikus könyvek sorából.

Londonban él egy lány (Anna), és Budapesten egy fiú (Olivér). Mindenben különböznek, mint tűz és víz, mégis egymásba szeretnek. Helyzetüket távolságon és ellentéteken túl ügybuzgó barátok és segítőkész rokonok sora nehezíti. De hogy még ez se legyen elég, történetüket egy férfi-nő szerzőpáros írja meg, Olivér és Anna szemszögéből. Másképp nem lehetne visszaadni ellentmondásos kapcsolatuk alakulását, és ettől lesz az egész csiklandósan szórakoztató, romantikus és eredeti hangvételű. No meg izgalmas, hiszen az utolsó oldalon is nyitva marad: vajon Anna vagy Olivér sztorija igaz? Elment vadászni (Londonba) Meglátta (a metrón) Hazavitte (Budapestre) Megszerette (megszerette?) Majd a levét mind megitta (na ki?) Nincs kerekecske gombocska, sok galibát okoz a nyulacska! Egy történet. Egy férfi és egy nő. Két szemszög. Két író. Az egyik Londonban él, a másik Budapesten. Mindkettőjük állítja: az ő verziója az igazi.

A kiadvány a mindennapi stressz és káosz elől menekülő felnőtteknek készült. A színezés tökéletes terápia az agy számára, a kreatív tevékenység és a végeredmény mámorító örömmel tölt el. Rengeteg forma és design segít, hogy a kreatív energiák elűzzék a mindennapok gondjait.

A Kör boszorkányaira egyre több megpróbáltatás vár. Van-e értelme, hogy megfogyatkozva tovább küzdjenek a világ megmentéséért? Maradt-e még esélyük a démonokkal szemben? Találnak-e új segítőket elvesztett barátaik helyett? Erőt ad-e vagy csak gyöngíti őket a szerelem? Vanessa, Anna-Karin, Linnéa és Minoo mind nehezebben cipelik a Kiválasztottak emberfeletti terheit. E világi és túlvilági ellenségeik állandó, halálos veszéllyel fenyegető jelenléte sokszor eltörpül a közöttük elmélyülő ellentétek, az önmagukkal megvívandó harcok félelmetes árnyaihoz képest. Akadnak olyanok is, akik szerint másnak kell az engelsforsi diáklányok helyébe lépnie, hogy teljesítse a lehetetlennek tűnő küldetést. Mert valakinek be kell zárnia a démonok világába vezető átjáró kapuját, hogy megakadályozza az apokalipszis eljövetelét. Mats Strandberg és Sara B. Elfgren letehetetlenül izgalmas trilógiájának befejező részében, a Kulcsban, életük legsötétebb helyeire jutnak el a fiatal hősök - valódi pokoljárás-történet az övék. Csupa szürke és fekete. Vajon mi az ára, hogy pont kerüljön a hátborzongató történet végére? A svéd olvasók 2005 tavaszán már végigizgulhatják a szerzőpáros fiatal felnőtteknek szóló trilógiájából készült filmet.