Geopen Kiadó strana 14 z 23

Sebastian Rudd nem tipikus ügyvéd. Irodája egy golyóálló furgon internettel, bárszekrénnyel, íróasztallal, fiókba rejtett fegyverrel. Nincs főnöke, nincsenek munkatársai, beosztottjai, csupán sofőrje van, aki testőre, asszisztense, bizalmasa és ütőhordozója egy személyben. Ügyfelei is olyanok, akiket más ügyvéd messze elkerülne: sátánista hírében álló, agyontetovált, drogos fiú, akit két ikerkislány meggyilkolásával vádolnak; önvédelemből fegyvert ragadó veterán katona, akinek otthonára a túlbuzgó rendőrkommandó tévedésből ront rá éjszaka; a halálsoron az ítélet végrehajtására váró gengszter. Rudd whiskyt iszik, fegyvert hord, és nem bízik senkiben. Amolyan magányos farkas, egyedül él egy bombabiztos kis bérlakásban, ahol a legfontosabb bútordarab egy régi biliárdasztal. Nem hisz a hatalomban, megveti a képmutató igazságszolgáltatást. Azt vallja, mindenkit megillet az igazság, ahogy a tisztességesen végigvitt tárgyalás is, és mint fizetett védőnek, neki az a kötelessége, hogy ezért mindent megtegyen, bármi áron. Úgy gondolja, mindenre felkészült, nem érheti meglepetés, s amikor ez mégis megtörténik, kiderül, mennyire sebezhető... Sebastian Rudd John Grisham egyik legszínesebben megrajzolt hőse. Nyers, megosztó, de őszintesége megnyerő. A karakteréhez fűződő, meghökkentően izgalmas történetek elbeszélőjeként a jogi thrillerek nagymestere ismét a legjobb formáját hozza.

Maya Vidal tizenkilenc éves lány, nem válogatós, de alkalom híján nincs szerelme. Egyesült Államok-beli útlevele van, de jelenleg menekült a világ déli csücskében lévő szigeten, valahol Chile közelében. Azért kapta a Maya nevet, mert Nini, a nagyanyja rajong Indiáért, és a szüleinek nem jutott eszükbe más név, pedig kilenc hónapjuk volt arra, hogy kitaláljanak valamit. Hindiül a maya szó varázslatot, álmot jelent, de semmi köze a lány egyéniségéhez, mert ahová ő lép, ott fű nem nő. Nem örökölte chilei nagymamája egzotikus vonásait, kreol bőrét, se apja kevély, torreádori délcegségét. A mamájára hasonlít, a dán légikísérőre, akibe pilóta apja beleszeretett a felhők fölött. És most egy eldugott szigeten kénytelen megbirkózni lehetetlen múltjával, a jövő pedig maga a bizonytalanság. Csak imádott Ninije van segítségére meg a napló, amelybe az egész élet belefér. Isabel Allende chilei író, a kortárs világirodalom egyik legismertebb, spanyol nyelven alkotó szerzője, a mágikus realizmus lebilincselő stílusú képviselője. Művei több mint 30 nyelven, csaknem 60 millió példányban jelennek meg világszerte. Számos rangos chilei és amerikai irodalmi díj kitüntetettje, 2010-ben neki ítélték a Chilei Nemzeti Irodalmi-díjat. Közéleti személyiségként kiáll a női egyenjogúság, a rászorulók védelme mellett, amiért 2014-ben ő kapta meg az amerikai elnöki Szabadság-díjat.

Rudyt soha nem kényeztette el a szerencse. Sivár gyermekkora, eseménytelen diákévei, filléres gondjai, szerelmi csalódása, lehangoló állása nem sok reménnyel kecsegtette a jövőre nézve sem. Aztán egy halálosan beteg leukémiás fiú képviseletével bízzák meg: a fiú elmaradt kártérítése miatt perelnie kell egy nagy hírű biztosítótársaságot. Apró sikerek és nyomasztó kudarcok kísérik a küzdelmet, és lassan, keserves munkával eléri, hogy a szakma és a külvilág is igazi ügyvédnek tekinti. De a csodára még várnia kell…

Az ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét. A tizenkét éves lány, Paloma az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy a tizenharmadik születésnapján felgyújtja a lakásukat, majd öngyilkos lesz. Րk ketten a regény főszereplői és egyúttal a narrátorai. Meg a házba költöző, dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket. A francia Muriel Barbery e különleges regénye egy csapásra világhírű lett. Letehetetlenül izgalmas, tele bölcsességgel, humorral, életszeretettel és eleganciával. Megjelenése óta több mint egymillió példányban kelt el csak Franciaországban, ahol filmet is forgattak belőle. Azóta számtalan nyelvre lefordították. A Geopen egyik legsikeresebb kiadványa ezúttal új köntösben jelenik meg a szépirodalmi sorozatban.

A nemzetközi hírű szobrászművész eddigi pályáját, az 1966 és 2009 között készült fém- és üvegmunkákat mutatja be a gazdagon illusztrált kötet.

Samantha karrierje ígéretesen startol a jó hírű Wall Street-i ügyvédi irodánál, ám a 2008-as válság egy csapásra elhomályosítja a szép jövőre nyíló kilátásait. A fiatal jogász lányt egyszerűen kirúgják, és mivel kevés a remény, hogy egyhamar szakmai sikerekre számíthat, hirtelen elhatározásból elszegődik egy isten háta mögötti kis település jogsegélyszolgálatára. A Brady nevű falu 500 kilométeres távolságra, időben 100 évre fekszik Manhattantől az Appalach hegység bányavidékének kellős közepén, de Samantha legalább igazi gondokkal küszködő, valóságos embereken segíthet. Mielőtt azonban elsajátíthatná a tárgyalótermi fogásokat, máris a mélyvízben találja magát. A szénporos városka ugyanis nem olyan békés, amilyennek gondolná. Brady régi titkokat rejteget, a helyiek között sérelmekkel teli ellentmondások feszülnek, a bányaipar pedig nem kímél se embert, se hegyet, se törvényt, se szabályokat. Samantha hamarosan olyan peres ügybe keveredik ebben a kegyetlen és komor világban, amely halálos fenyegetést jelent számára. John Grisham élő legenda a jogi thriller műfajában. Képes lenyűgözni új, és még mindig képes meglepni régi rajongóit.

Samantha karrierje ígéretesen startol a jó hírű Wall Street-i ügyvédi irodánál, ám a 2008-as válság egy csapásra elhomályosítja a szép jövőre nyíló kilátásait. A fiatal jogász lányt egyszerűen kirúgják, és mivel kevés a remény, hogy egyhamar szakmai sikerekre számíthat, hirtelen elhatározásból elszegődik egy isten háta mögötti kis település jogsegélyszolgálatára. A Brady nevű falu 500 kilométeres távolságra, időben 100 évre fekszik Manhattantől az Appalach hegység bányavidékének kellős közepén, de Samantha legalább igazi gondokkal küszködő, valóságos embereken segíthet. Mielőtt azonban elsajátíthatná a tárgyalótermi fogásokat, máris a mélyvízben találja magát. A szénporos városka ugyanis nem olyan békés, amilyennek gondolná. Brady régi titkokat rejteget, a helyiek között sérelmekkel teli ellentmondások feszülnek, a bányaipar pedig nem kímél se embert, se hegyet, se törvényt, se szabályokat. Samantha hamarosan olyan peres ügybe keveredik ebben a kegyetlen és komor világban, amely halálos fenyegetést jelent számára. John Grisham élő legenda a jogi thriller műfajában. Képes lenyűgözni új, és még mindig képes meglepni régi rajongóit.

A Férfiak nő nélkül című kötet történetei megidézik Ernest Hemingway-t, de, nem a nők utáni hajszolt vágyról szólnak, mint az amerikai klasszikus hasonló című korai elbeszélés-válogatása. Murakami novellahősei olyan férfiak, akiket elhagyott (vagy épp elhagyni készül) egy nő, érthetetlenséget, magányt, ürességet hagyva maga után. A szerző ezeknek a férfiaknak az érzéseit írja körül a maga jellegzetesen visszafogott, talányos stílusában. Aki szereti Murakamit és a novellákat, nem fog csalódni a hét virtuóz történetben, amelyek most is váratlan fordulatokat tartogatnak, miközben semmi sem hiányzik belőlük a már ismert motívumvilágból. Férfi szemszögből megírt sorsok és életek rajzolódnak ki Beatles-számok dallamára (Vezess helyettem, Tegnap), máskor az Ezeregy éjszaka meséinek (Seherezádé) vagy Kafka átváltozás-történetének (Samsa szerelmes) elemeiből merítve, hogy végül levonhassuk a következtetést: a nő nélküli férfiak számára a világ mardosó egyveleg, egy az egyben a hold túloldala. "Kafuku nem tudta megérteni, miért kell a feleségének más férfiakkal lefeküdnie. Most sem érti. Ők ketten ugyanis, mióta csak összeházasodtak, mindig jó viszonyban voltak, házaspárként is, de a mindennapokat együtt görgető társakként is. Amikor idejük engedte, mindenről szenvedélyesen és őszintén beszélgettek, és igyekeztek megbízni a másikban. Kafuku úgy gondolta, lelkileg és szexuálisan is összepasszolnak. A környezetük is szerető, ideális párnak tartotta őket. El kellett volna határoznia magát, és megkérdeznie a feleségét, amíg élt, hogy akkor meg miért kellett más férfiakkal lefeküdnie. Egyszer már ott készült az ajkán a kérdés. Hogy mégis mit kerestél bennük? Hogy mégis mi hiányzott belőlem?"

Három vonzó, gazdag, sikeres férfi. Három jó barát és üzlettárs, akik hozzászoktak, hogy ők irányítanak a tárgyalóteremben és a hálószobában egyaránt. Az ő történetük szálait gombolyítja, szövi rafináltan a Maya Banks a Mámor-trilógia egy-egy kötetéb en. Gazdagság és hatalom, üzlet és szex, szerelem a mai romantikus regények Magyarországon is népszerű amerikai szerzőjénél egyáltalán nem zárják ki egymást. Az első kötet azé a Gabe Hamiltoné, aki mindig mindent megkap, amire csak vágyik. Mégis l étezik valami, amihez nem juthat hozzá. Pontosabban valaki: a legjobb barátja húga, Mia. A tiltott gyümölcs. Tisztában van vele, hogy sötét tervei a lánnyal egyszer még pokolra juttatják, mégis úgy érzi, eleget várt ahhoz, hogy végre a vágyai szerint cselekedjen. És Mia sincs másképp. Gyerekkora óta bálványozza a férfit, és bár tudja, hogy sosem lehet elég jó számára, nem tud ellenállni vonzerejének. Magába szippantja a férfi különös világa, ahol nem mindennapi elvárásokkal szembesül. Amikor mindketten felismerik, hogy viszonyuk több izgalmas szexuális kalandnál, már nem tudnak szabadulni a tiltott kapcsolatból... Az erotikus trilógia első darabja lélektani megalapozottságával tűnik ki a népszerű erotikus-romantikus könyvek sorából.

Londonban él egy lány (Anna), és Budapesten egy fiú (Olivér). Mindenben különböznek, mint tűz és víz, mégis egymásba szeretnek. Helyzetüket távolságon és ellentéteken túl ügybuzgó barátok és segítőkész rokonok sora nehezíti. De hogy még ez se legyen elég, történetüket egy férfi-nő szerzőpáros írja meg, Olivér és Anna szemszögéből. Másképp nem lehetne visszaadni ellentmondásos kapcsolatuk alakulását, és ettől lesz az egész csiklandósan szórakoztató, romantikus és eredeti hangvételű. No meg izgalmas, hiszen az utolsó oldalon is nyitva marad: vajon Anna vagy Olivér sztorija igaz? Elment vadászni (Londonba) Meglátta (a metrón) Hazavitte (Budapestre) Megszerette (megszerette?) Majd a levét mind megitta (na ki?) Nincs kerekecske gombocska, sok galibát okoz a nyulacska! Egy történet. Egy férfi és egy nő. Két szemszög. Két író. Az egyik Londonban él, a másik Budapesten. Mindkettőjük állítja: az ő verziója az igazi.

A kiadvány a mindennapi stressz és káosz elől menekülő felnőtteknek készült. A színezés tökéletes terápia az agy számára, a kreatív tevékenység és a végeredmény mámorító örömmel tölt el. Rengeteg forma és design segít, hogy a kreatív energiák elűzzék a mindennapok gondjait.

A Kör boszorkányaira egyre több megpróbáltatás vár. Van-e értelme, hogy megfogyatkozva tovább küzdjenek a világ megmentéséért? Maradt-e még esélyük a démonokkal szemben? Találnak-e új segítőket elvesztett barátaik helyett? Erőt ad-e vagy csak gyöngíti őket a szerelem? Vanessa, Anna-Karin, Linnéa és Minoo mind nehezebben cipelik a Kiválasztottak emberfeletti terheit. E világi és túlvilági ellenségeik állandó, halálos veszéllyel fenyegető jelenléte sokszor eltörpül a közöttük elmélyülő ellentétek, az önmagukkal megvívandó harcok félelmetes árnyaihoz képest. Akadnak olyanok is, akik szerint másnak kell az engelsforsi diáklányok helyébe lépnie, hogy teljesítse a lehetetlennek tűnő küldetést. Mert valakinek be kell zárnia a démonok világába vezető átjáró kapuját, hogy megakadályozza az apokalipszis eljövetelét. Mats Strandberg és Sara B. Elfgren letehetetlenül izgalmas trilógiájának befejező részében, a Kulcsban, életük legsötétebb helyeire jutnak el a fiatal hősök - valódi pokoljárás-történet az övék. Csupa szürke és fekete. Vajon mi az ára, hogy pont kerüljön a hátborzongató történet végére? A svéd olvasók 2005 tavaszán már végigizgulhatják a szerzőpáros fiatal felnőtteknek szóló trilógiájából készült filmet.

Párizs, 1975. Camille, a harmincas évei közepén járó könyvkiadó az anyja halála után egy feladó nélküli borítékot talál a postaládájában a részvétnyilvánító levelek között. A különös, megszólítás nélküli levél írója egy Louis nevű fiúról és egy Annie nevű lányról mesél, majd hirtelen megszakítja történetüket. Mivel Camille semmiféle Louis-t és Annie-t nem ismer, az első gondolata az, hogy az ismeretlen eltéveszthette a címzést. De minden kedden újabb levél érkezik a történet folytatásával. Camille egyre biztosabb benne, hogy egy író küldözgeti neki folytatásokban a második világháború idején játszódó önéletrajzi regényét. Csak lassan, fokozatosan döbben rá, hogy a Louis, Annie és egy bizonyos titokzatos Madame M. megrázó, zavarba ejtő, sokszor lélegzetelállító történetéből kibontakozó szörnyűséges titoknak köze van az ő születéséhez. Az 1977-ben született francia Hélene Grémillon huszonhét nyelvre lefordított, öt rangos francia irodalmi díjjal jutalmazott, olykor a pszihothriller határait súroló első regénye mindvégig fogva tartja az olvasót, és az utolsó soráig hátborzongató fordulatokat tartogat...

John Grisham csaknem 25 évvel ezelőtt a Ha ölni kell című regényével alapozta meg hírnevét, amely a jogi thriller koronázatlan királyává tette. Legújabb könyvének helyszínéül ismét azt a kisvárosi tárgyalótermet választotta, ahol a fiatal, tehetséges és ambiciózus védőügyvéd, Jake Brigance annak idején kiharcolta a felmentést fekete védence számára. Jake ezúttal is végtelenül nehéz, ellentmondásos helyzetben találja magát, amely felszínre hozza az eltemetett faji feszültségeket, és arra készteti a Ford megyeieket, hogy szembenézzenek múltjukkal. A gazdag Seth Hubbard tüdőrákban szenved, és nem bízik senkiben. Az életben sincs oka bízni, de mielőtt felköti magát egy platánfára, új végrendeletet készít. Levélben felkéri Jake Brigance-t, hogy védje meg végakaratát, amelyből kizárja felnőtt fiát és lányát, unokáit és volt feleségeit, és majdnem teljes vagyonát fekete házvezetőnőjére hagyja. Csakhogy az új végrendelet több kérdést is fölvet. Miért választotta örököséül a csupán néhány éve ismert asszonyt? A szenvedés, a kezelések és a fájdalomcsillapítók megfosztották volna a józan ítélőképességétől? Mi a szerepe döntésében a Platánsor nevű birtoknak? A letehetetlenül izgalmas történetmesélés, a jól megrajzolt karakterek meggyőző erővel bizonyítják, hogy Grisham ezzel a regényével is megvédte, sőt megerősítette kivívott írói rangját.

John Dyer brit újságíró perui kiküldetése a végéhez közeledik. A férfi nehéz szívvel válik meg a lelkét rabul ejtő, izgalmas világtól, és elhatározza, hogy egy utolsó nagy riporttal búcsúzik el tőle. A sors összehozza Agustín Rejas volt rendőrezredessel, aki annak idején letartóztatta az országot évtizedekig rettegésben tartó gerillavezért, Ezequielt. A hosszú, titkokkal terhes hallgatásra ítélt nyomozó váratlanul megnyílik a külföldi tudósítónak, és őszinte kitárulkozással mesél az embervadászatról, a maga és az egyik leghírhedtebb dél-amerikai terrorista sorsának összefonódásairól. Történetükből nemcsak saját, egyéni életútjuk rajzolódik ki, hanem a latin-amerikai országok diktatúrákkal és forradalmakkal sújtott, sosem nyugvó korszaka is. Az általános érvényű összefüggések gubancos szálai közül megrendítően bomlik ki egy tragikusan szenvedélyes szerelmi kapcsolat története is. A Táncos a házban feszült, megindítóan drámai stílusa, szövevényes cselekményfűzése Graham Greent és John le Carrét idézik az olvasóban. Az 1995-ben megjelent világhírű regény alapján John Malkovich rendezett filmet 2002-ben. Nicholas Shakespeare brit író, műveit húsz nyelvre lefordították.

A festői szépségű angliai mezőn két lakókocsi álldogál, egy a férfiak, egy a nők számára. Lakóik bevándorlók, akik a világ legkülönfélébb tájáról érkeztek nagy reményekkel és vágyakkal. Andrij, az ukrán bányászfiú a régi rendszer gyermeke, míg a csinos, fiatal Irina már az új Ukrajnát képviseli gyanakodva kerülgetik egymást. Aztán ott vannak még a lengyelek, a Bob Dylan-rajongó Tomasz, az apró, de terebélyes Jola, és ájtatos unokahúga, Marta; két kínai lány, akik közül az egyik nem is kínai; a bájos Emanuel Malawiból; valamint a mindig titokzatos Vitalij. Mind epret szedni jöttek az idillien szép, zöld Angliába. De manapság az angol vidék korántsem idilli a bevándorlók számára. Erről gondoskodnak az olyan meghatározhatatlan nemzetiségű, önjelölt gengszterek, mint Vulk, aki szemet vet Irinára, és úgy gondolja, az emberrablás a legcélravezetőbb udvarlási mód. Így aztán Andrij, aki amúgy igazán nem kedveli Irinát, de tényleg nem, kénytelen felkerekedni, hogy megkeresse a lányt, akibe egyáltalán nem is szerelmes...