Golden Book Kiadó

Napjainkban egyre nő azoknak a száma, akik különböző mozgásszervi, illetve gerincbántalmakban szenvednek. Jelen könyv a nagyközönségnek szól, de nem a megszokott orvosi tanácsok sorakoznak a kötetben, hanem az Olvasó rendkívül szemléletes, könnyen érthető formában kap valóban száz jó ötletet, amivel megkönnyítheti mindennapi életét, munkáját, megelőzheti panaszainak kiújulását, illetve rosszabbodását. Hogyan üljünk helyesen? Hogyan állítsuk be az autóülést, a számítógépet? Milyen irodai széket használjunk? Milyen cipőt hordjunk? Milyen legyen a fekhelyünk? Hogyan porszívózzunk? Hogyan mossunk fogat? Mit tegyünk, ha hosszabb ideig kell álldogálnunk? Ezenkívül szó esik az öltözködésről, a testmozgásról, a helyes étkezésről, s a gerincet kímélő számos egyéb lehetőségről is. A szöveget szemléletes ábrák is gazdagítják. A könyv szól mindazoknak - fiataloknak és időseknek, nőknek és férfiaknak egyaránt -, akiknek volt vagy van gerincpanaszuk.

A császármetszés ma az egész civilizált világban a leggyakrabban végzett műtétek közé tartozik. Minden más hasi műtéttől abban különbözik, hogy élettani folyamatot helyettesít, ezért számos etikai, jogi és szakmai kérdést vet fel. A legtöbb kérdést azonban maguk az érdekeltek teszik fel, amelyekre nem egyszerű mindig könnyen érthető, egyértelmű és szakmailag elfogadható választ adni.A könyv szerzője összegyűjtötte azokat a kérdéseket, amelyeket több mint 30 éves szülészeti gyakorlata alatt a császármetszéssel kapcsolatban kérdeztek tőle. A több száz kérdés közül azokat választotta ki, amelyek megítélése szerint szélesebb körű érdeklődésre tartanak számot. Ilyen pl. Lehet-e orvosi indok nélkül császármetszést kérni? * Hogyan történik a császármetszés? * Melyik a legelőnyösebb érzéstelenítési mód, ha lehet választani? * Magas vérnyomás, szívbetegség indoka-e a császármetszésnek? * Véralvadási zavar miatt kezelt kismama hogyan szüljön? * Mi vár a cukorbeteg kismamára? * Császármetszéssel szüljön-e a herpesszel fertőzött kismama? * Fordítva fekszik a magzat a 36. héten, hogyan tovább? * Az ikreket császármetszéssel kell a világrahozni? * Balesetben történt medencecsont-törés vagy más ortopédiai elváltozás indokolja-e a császármetszést? * Hány gyereket lehet császármetszéssel szülni? * Ki lehet jelen a császármetszésnél? * Ha a családban eddig mindenki "császárral "szült, ez vár az elkövetkezendő generáció nőtagjaira is? * Hány napig kell a kórházban lenni a műtét után? * Az újszülöttnek melyik a legelőnyösebb szülési mód? * Császármetszés után is beindul normálisan a tejelválasztás? * Mi az a profilaktikus császármetszés? ... stbAz érdekelteken kívül haszonnal forgathatják az egészségügyben dolgozó szakemberek is, akiktől a terhesek tanácsot kérnek várandóságuk alatt felmerülő problémáikra.A színes illusztrációkat is gazdagon tartalmazó könyv kétnyelvű, magyarul és angolul is olvasható, ezért még nyelvtanulásra is alkalmas.

Hatsepszut, a fáraónő - vagy ahogyan ő szerette volna, hogy ismerjék: a fáraó - rendkívüli személyiség volt. A konvencióknak hátat fordítva elfoglalta a fáraók trónját. Uralkodását a belső béke harmonikus időszaka jellemezte. A könyv Hatsepszut trónra léptének politikai hátterét, uralkodásának főbb eredményeit mutatja be. A Hatsepszut neve és képmásai ellen elkövetett durva támadásokról is beszámol. Rendkívül sokrétű forrásból szerzett régészeti és történelmi adataival Joyce Tyldesley egy lenyűgöző világot tár elénk, amelyben megismerhetjük a XVIII. dinasztia klausztrofóbiás thébai uralkodócsaládjának életét. A történet végén a fáraónő emléke régi fényében tündököl.

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni. A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a "felkelők", az "insurgensek", a "kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét. Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első részének, a Vörös-kék lobogóknak. Thököly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a török és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fülek várát. A vár védői Koháry István várkapitány vezetésével készülnek az ostromra, ám a császári seregtől várt segítség egyre csak késlekedik, és végül majdnem tízszeres túlerővel szemben kell felvenniük a harcot. Az ostromra való készülődés és az ostrom során évszázados konfliktus tör felszínre szinte minden magyar szereplő kapcsán: lehetséges-e, helyes-e a pogány segítségével lerázni a Habsburg-igát, helyreállítani a Magyar Királyság szuverenitását és megteremteni a vallásszabadságot, vagy a császárhű magyaroknak van igazuk, és a hatalmas Német-római Birodalom segítségével kell mindörökre kiűzni a törököt, akár azon az áron is, hogy az ország puszta tartománnyá alacsonyul a harc közben? Magyar fordul magyar ellen, nemegyszer mást mond az értelem és mást az érzelem: a leghatalmasabb nemesuraknak ugyanúgy személyes döntést kell hozniuk, mint a legegyszerűbb hajdúknak. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.

Az Európára kényszerített és megtervezett migránsinvázió, amelyet egyelőre nagyrészt erőszakmentes, pontosabban fegyvermentes technikával hajtottak végre, jól illusztrálja, hogy a szervezett magánhatalom miként tudja érvényesíteni kozmopolita-liberális érdekeit. A pénzhatalmi világelitnek az az érdeke, hogy az iszlám terjeszkedése segítségével – a már kevert fajúvá tett közel-keleti és afrikai népek tömeges bevándoroltatásával – faji identitás nélküli, vagy meggyengült és bizonytalan azonosságtudatú népek éljenek mind Európában, mind Észak-Amerikában. Az iszlám terjeszkedő világrendjének, valamint a pénzhatalmi világelit globális impériumának, tehát mindkettőnek az útjában állnak a nemzetállamok. Ezért a fenti két világerő összefogott a harmadik világerő, az egyenrangú nemzetállamok kialakulóban lévő világrendjének közös erővel történő elpusztítása érdekében. A nemzetállam a valódi demokrácia nélkülözhetetlen előfeltétele. Aki a nemzetállamot bomlasztja, az az érdemi demokrácia működését is akadályozza. A pénzhatalmi világelit és a brüsszeli bürokrácia által megtervezett migránsinvázió Magyarország számára egy második Trianont jelent. Az elszakított országrészeken gyorsított ütemben fogy a magyarság, és ennek egyik fő oka az erőszakos asszimiláció. Ezért a maradék Magyarországon nem engedhető meg a további tömeges betelepítés és a maradék magyarság tovább bomlasztása, hígítása. A magyar nemzet túlélését a tömeges betelepítés nemcsak akadályozza, hanem ha ez megtörténik, akkor az a szó legszorosabb értelmében vett nemzethalált jelenti.

"Gyorsan, némán és halálos pontossággal érkeztek a lövések. A Central Park jégpályáján másodperceken belül három halott hevert. Orvlövész szabadult New York utcáira, és Eve Dallas hadnagynak pályafutása legfelkavaróbb és legkeményebb nyomozásával kell szembenéznie. Eve tudja, hogy csupán maroknyi ember képes ilyen szemtelenül pontos célzásra. Ami még nyugtalanítóbb: a halál szakértőjének bűntársa is van. Valaki kiképezte a gyilkolás tudományára - majd ezt követően hátborzongató küldetésre indultak. A mélységesen megrendült városban Eve-nek és csapatának nem egy, hanem két gyilkost kell megtalálnia. Ami még ennél is szörnyűbb - a tehetséges, fiatal növendékben kielégíthetetlen vágy lobban a gyilkolás iránt...

"Whitney MacAllister nyugodtan éli a manhattani felső tízezer kiváltságos tagjainak kényelmes életét, amikor váratlanul összeakad egy kétségbeesetten menekülő férfivel - ettől a pillanattól kezdve fenekestől felfordul a világa és kicsúszik a kezéből az események irányítása. Még a közönyös Whitney McAllister is megdöbbent, amikor a fekete bőrdzsekis ismeretlen a Mercedesével együtt őt is elrabolta - egy pillanattal azelőtt, hogy fütyülni kezdtek körülöttük a golyók. Ám ez közel sem bizonyult megszokott emberrablási kísérletnek, és a sebesült férfi sem volt átlagos bűnöző. Whitney váratlanul azt vette észre, hogy a titokzatos idegen társaként menekül a halál elől, ami szinte egyetlen lépéssel lemaradva követi őket. Előttük egyetlen kiút. Mögöttük kérlelhetetlen gyilkosok, akik hidegvérrel eltesznek láb alól bárkit, aki az útjukba merészel állni. Whitney és az idegen Madagaszkár fülledt dzsungelében keresik mindennek az okozóját, a titokzatos kincset, miközben tudják, hogy a játszmának, amibe belekeveredtek, nem biztos, hogy lesznek nyertesei vagy vesztesei - vagy akár túlélői."

"RÓMA, KR. U. 54 Claudius halott. Nero császár került hatalomra, ám féltestvére, Britannicus is igényt tart a trónra. Rómában hatalmas a zűrzavar. Cato praefectus csak a katonák egyszerű életére vágyik, azonban mindkét rivális oldal felfigyel rá, és mindent megtesznek, hogy maguk mellé állítsák. Catónak be kell szállnia a fondorlatos játszmába, segítségül híva az egyetlen embert, akiben megbízik: hűséges barátját, Macro centuriót. Ahogy az összeesküvés egyre növekszik, a hatalmasságok sakkfigurákként mozgatják a legionariusokat és a praetorianus gárdistákat. Vajon meg lehet még akadályozni a polgárháborút? A Birodalom jövője Cato kezében van...

Málta, 1565. Európa egymással civakodó királyságai és a megállíthatatlanul terjeszkedő Oszmán Birodalom között egyetlen létfontosságú helyőrség maradt. A sorsdöntő csata viharában egy veterán katona a Szent János Lovagrend és a keresztény világ fennmaradásáért harcol... Az elsöprő támadás ellenében a lovagrendnek minden erejét össze kell vonnia, ha el akarja kerülni a teljes megsemmisülést. A Máltára visszatérők között van Sir Thomas Barrett is, akit évtizedekkel azelőtt szégyenteljes körülmények között száműztek. A hűsége és az ösztönei arra sarkallják, hogy az emberei és a rend életben maradását minden más megfontolás elé helyezze, hűsége mégis ingatag. Erzsébet királynő parancsára meg kell szereznie egy, a szigeten elrejtett iratot, ami komoly veszélyt jelent a királynőre. Miközben Sir Thomas szembenéz a becsületétől megfosztó múlttal és a rég eltemetett titokkal, az oszmán sereg partra száll és ostrom alá veszi a szigetet. A lovagok és máltai szövetségesek hatalmas túlerővel néznek szembe, a keresztény uralkodók által ígért segítségnek nyoma sincs. Mégis tudják, hogy a rend és a nyugati világ jövője forog kockán...

"Ezerhatszázhetvenhat. Nem sokkal fia, a későbbi II. Rákóczi Ferenc megszületése után I. Rákóczi Ferenc megbetegszik és meghal. Nem lehet tudni, bizonyítani pedig végképp nem, hogy mérgezés történt, az azonban bizonyos, hogy a bécsi udvarnak érdekében állt a legerősebb és leggazdagabb magyar főnemesi család meggyengítése, ugyanis ha a családfő fiúörökös nélkül hal meg, leánya csak birtokai negyedét örökölheti, a többi a császári kincstárra száll. Az újszülött Ferenc és nővére, Julianna két főúri származású, vasakaratú és igen tehetséges asszony gondoskodása közepette nő fel. Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona kapcsolata azonban nem mentes konfliktusoktól, különösen azokban az időszakokban, amelyekben az idősebb fejedelemasszony hagyja, hogy az unokái és özvegy menye iránt érzett szeretetét elnyomja két állandó kísérője, jezsuita gyóntatója és apáca nővére pusmogása. Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának második kötete, A két fejedelemasszony nem pusztán lebilincselően érdekes családtörténet, hanem rendkívül pontos és részletes korrajz a magyar történelem azon évtizedeiről, amelyekben nem csak a török külső fenyegetése gyengítette Magyarországot, hanem a bécsi udvar és a vele szövetséges királypárti nemesség, valamint a bujdosó lázadók között dúló, sokszor még kegyetlenebb belharc is."