Hitel Könyvkiadó Kft.

Rendhagyó kortárs úti novellagyűjteményt tartasz a kezedben. Hősei Polgi, Dottore, Ügyvéd úr és Mon'y: multinacionális embergyárak kókadt harcosai, álságos hivatások profi lúzerei, akik egy, a Symbolban átmulatott éjszaka után úgy döntenek, elmenekülnek a magyar valóságból. Bejárják Európa bulifővárosait: medvepukiszagú sört vedelnek Tallinnban, rácsodálkoznak a belgrádi "szilikon-völgyre", rendőrök rabolják ki őket Odesszában, és kibérlik a celeb-dobogót a sok ÁFA-csaló újgazdag agrárproletár mellett - miközben letartóztatják őket Amszterdam legpuccosabb rendezvényén. Bőven akad kaland a tengeren túl is: már-már szürreális élményeik közben nemcsak alternatív történelem- és földrajzleckéket veszünk, de betekintést kapunk az inka kultúrába, hörcsögöt vacsorázunk, és első kézből hallunk a dubaji örömlányok kemény életéről. Azt is megtudhatjuk, hogy melyik országot hívják a világ legnagyobb láthatatlan tárgyának, és miként válasszunk magunknak nyaralási célpontot a Maldív-Seychelles-Mauritius aranyháromszögben. Szentpétervártól Rióig, Szingapúrtól Havannáig folytatódik az őrült utazás, miközben az Olvasó egy tucat ország bejárásához kap nemcsak kedvet, de számtalan érdekes információt is.És kiknek szól? Elsősorban a 30-50-es generációnak, akiknek elegük van már a közhelyes-röhejes útikönyvekből, novellákból és blogokból. Akik voltak Prágában legénybúcsún, Barcelonában csajos hétvégén, gyerekekkel a horvát tengerparton. És nagyon unják már a turisztikai fősodorhelyszínek kaland- és óvszermentes leírásait: az amatőr naplementéket, ócska hotelszobacsendéleteket, nagyik és elhízott gyerekek bárgyú fotófolyam-illusztrációit. És akiknek van politikában megmártózott polgármester vagy ügyvéd, multicégnél dolgozó manager vagy asszisztens, megcsömörlött orvos vagy plázalány ismerőse, vagy akik csak egyszerűen szívesen utaznának velük izgalmas helyszínekre. Kicsit szarkasztikus és dekadens - de kortárs, önkritikus és informatív olvasmány. Mintha a Cool-túra és az Alfahímek filmeket gyúrták volna össze... belőlünk, magyarokból.A könyv felnőtt nyelvezetéhez és kortárs stílusához pompásan passzolnak a Napirajz alkotója, Merényi Dániel, ismertebb nevén: a Grafitember illusztrációi.ÁDÁM O. GÁBOR civilben közgazdász, stratéga. Üvegplafont áttört multinacionális fehérgalléros katona, nemzetközi tanácsadó cég volt partnere. Több tucat vélemény- és úti cikket jegyez a Forbes, a Portfolio és az Index hasábjain. 82 országban járt, 31-ben golfozott. Az úti novellákban szereplő helyszínek, történések, karakterek szem- és fültanúja, krónikása. Szerzői honoráriumát állatvédelmi célokra ajánlja fel.

Gyarmati-Paor Zoltán bravúrosan kidekázott krimijében a rejtelmes magyar középkor vérszomjas lovagokkal és kínzó enigmákkal tör be hazánk jelenébe.Egymás után érik támadások az ország legfőbb genetikai intézeteit, s nem tudni, mi a bűncselekmény-sorozat oka. Egyetlen szál köti össze a középkori módon és kegyetlenséggel végrehajtott rémtetteket: a laborok legutóbbi nagyszabású vizsgálatai hajdani csontminták genetikai rekonstrukciójára irányultak.Amikor Herczeg Roland hadtörténész bekopogtat az egyetem laborvezető kutatónőjéhez, Emmához, egyik pillanatról a másikra egy szédítő és végeláthatatlannak tűnő hajsza kellős közepén találják magukat, amely a Szent Korona és az Árpád-ház egyetlen ma élő leszármazottja körül forog.A szerző bámulatosan egyensúlyoz a hiteles történelmi ismeretek, a legfrissebb kutatási eredmények és a legvadabb fantáziaszülemények között. Ennek köszönhetően a dicső magyar múlt és nemzettudat nem porlepte fóliánsok penészes lapjairól ásítozik ránk, hanem a főhősökkel együtt kíméletlenül belezuhanunk a titkoktól, ármányoktól és tévhitektől terhes középkor útvesztőjébe, amelyben még a legfelkészültebb történészek is elveszítik a fonalat, kétségbeesve keresve a tudományos magyarázatot jelentő kijárat felé vezető nyomok egyre halványuló maradványait. Szimultán nyomozás zajlik jelenben és múltban, s mivel bármelyik pillanatban megsemmisülhet, vagy talán már meg is semmisült a magyarság legfőbb kincse, és halálos veszélyben az Árpád-házi királyok rendkívüli erőfeszítések árán megtalált trónörököse, a főszereplők egy másodpercre sem pihenhetnek meg. Miközben egy akciófilm lendületével és érzékletességével váltják egymást a fordulatokban gazdag események, a szerző szakszerűen és élvezetesen avatja be az olvasókat a magyar középkor legrejtettebb mélységeibe.GYARMATI-PAOR ZOLTÁN jogász, filmrendező, operatőr, fotós és grafikus. Emellett fekete öves kardvívó, okleveles természetgyógyász és improvizatív jazz-zongorista.A "Vonal-ciklus" kezdő kötete a szerző első szépirodalmi műve, amelyet több éves kutatómunka, valamint a hazai tudományos élet élvonalbeli képviselőivel - történészekkel, régészekkel, genetikusokkal, orvosokkal, nyelvészekkel, irodalmárokkal, harcművészekkel és nyomozókkal - való közös munka alapozott meg. A sorozat készülő további részei várhatóan újabb meghökkentő ismeretekkel és izgalmakkal fognak szolgálni a magyarság feledésbe merült titkait és hihetetlenül gazdag történelmét illetően.

Egy veszélyes örökség.Egy titkokkal teli város.És egy bebörtönzött, bosszúszomjas uralkodó.Budapesten a nem evilági lények kényes egyensúlyban élnek egymás mellett. A boszorkányok sötét hálót fonnak, embereket átkoznak meg, hogy a saját céljaikra használják fel őket. A vízitündérek elzárt királynőjüket siratják a folyóban, a táltos, Csongor pedig a Nap fiaként az embereket védi. Ide érkezik meg Lona hosszú távollét után, aki Argilus egyik leszármazottjaként maga is igazlátó: kiolvassa a titkokat a szemekből, kimondja a démonok nevét, akiket így szolgáivá tehet. Találkozik távoli rokonaival, a Wesselényiekkel, akiknek az őse, az árvízi hajós zárta el Tündér Ilonát a Gellérthegybe a nagy árvíz idején, 1838-ban. A folyó vize azonban újra emelkedik, a királynő hamarosan kiszabadul, és bosszút áll ellenségein. Vajon sikerül Lonának összefognia új társaival, hogy együtt akadályozzák meg a katasztrófát?Az Argilus krónikák első kötete akciókkal teli urban fantasy, ahol a magyar néprajzból ismerős lényekkel találkozunk. Budapest másik arcát ismerjük meg, ahol árulás, titkok és némi romantika mellett sodró lendülettel követik egymást az események, egészen a váratlan végkifejletig.A kötetet a szerző linómetszéssel készített illusztrációi díszítik.BASA KATALIN író, grafikus, a néprajz szerelmese. Életének első felét olvasással töltötte. Miután megunta a vámpírokat és a vérfarkasokat, elhatározta, hogy magyar hitvilágból ismert figurákat ereszt szabadjára a könyveiben, ahogyan az egy bölcsészhez illik. Basa Katalin maga illusztrálja az írásait, és amikor nem a következő történetén dolgozik, akkor a Duna partján sétál, és kavicsokat gyűjt.

A Piaci viszonyok egy ízig-vérig korunkba ágyazott, kapitalista, realista regény, drámai történet arról, hogy mit meg nem tesz az ember azért, hogy megvalósítsa álmait.A rendszerváltás nyerteseinek unokái - ahogy minden ember - a "jó életre" vágynak. Na igen, de milyen ez a jó élet egy olyan világban, ahol Isten halott, a nemzeti ünnepek "hosszú hétvégék", a felsőközéposztály tagjai multiknál dolgozó fogaskerekek, politikai erényeik pedig a "globális civil társadalom" bágyadt mosolyú idiótái által előre gyártott, lefagyasztott és kellő időben kiolvasztott üres közhelyek? Ebben a világban mozog a Mester, Halász és Lovas család három generációja. Mindhárom család a rendszerváltás nyertese, ám az évek során ki így, ki úgy sáfárkodott a megszerzett vagyonnal. A Halász és Lovas család rosszul, így kénytelenek a Mester klán árnyékában meghúzni magukat. Halász Zoltán és Lovas Tamás a két család legifjabb, szépreményű, harmincas éveinek elején járó tagja, és bár a felsőközéposztály kivételezett életét élik, mégsem boldogok, miközben Halász életébe a nem várt, bár vészterhes szerelem is beköszönt. Hogy is lehetnének boldogok "száműzött királyokként"? Hiszen mint minden számkivetett uralkodónak, nekik is minden vágyuk visszaszerezni elvesztett hatalmukat. Ehhez azonban, ahogy régen is, úgy most is, ölni kell. KÖTTER TAMÁS: József Attila-díjas író, 2012 óta számos népszerű novella és regény (többek közt: IKEA, vasárnap; Rablóhalak; Frontnovellák a II. világháborúból) szerzője. Nem titkolt írói célja, hogy részletesen bemutassa a felső-középosztály világát, miközben kíméletlen pontossággal és gúnnyal, ugyanakkor szellemesen világítja meg azt is, hogy az ún. "magyar elit" hogyan próbálja adaptálni a globális elit által megvalósított élet- és létformákat.  

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494), a reneszánsz filozófia egyik legjelesebb alakja mindössze harmincegy évig élt, azonban igen jelentős életművet hagyott hátra. Élete regényes fordulatokkal teljes, és halálát is sötét titok övezi: politikai okokból valószínűleg megmérgezték. Jelen műve egyik legkiforrottabb munkája, amelyben újra előveszi Az ember méltóságáról írt beszédében már felvetett témát, az ember központi szerepét a teremtésben. A kérdéskört a bibliai teremtéstörténet hétszeres elemzése során fejti ki még részletesebben. A makrokozmosz és mikrokozmosz analógiájának értelmezései a római disputa meghiúsulása és a Kúria általi üldöztetése után itt keresztényibb megközelítésben olvashatók, hiszen a hét előadás közül mindegyik "Krisztusban ér véget". Mindazonáltal a könyv záróakkordja egy teljesen újszerű, kabbalista módszerrel végigvitt keresztény vallásfilozófiai fejtegetés. A teremtés hétszeres elemzésének hét szempontja a következő: az első három előadás a világ hármas (földi, égi, angyali) felosztásáról szól, a negyedik az ember mint mikrokozmosz felépítéséről és lehetőségeiről, az ötödik és hatodik az első négy összefüggéseit tárgyalja, míg a hetedik a teremtmények végső boldogságának mibenlétét boncolgatja, ahol az angyalokon kívül egyedül az ember számára adatik meg a kegyelem révén az Istenhez való visszatérés lehetősége.A könyv kiváló segítséget nyújt a húsvéti elmélyedéshez és a kereszténység spirituális értelmezéséhez. Fordította: Dr. habil. Frazer-Imregh Monika a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az Orpheus Noster folyóirat főszerkesztője. Fordítói munkássága főként a reneszánsz filozófia irodalmát tolmácsolja latin és korabeli olasz nyelvből. Az általa fordított szerzők többek között Marsilio Ficino, Giovanni Pico della Mirandola, Angelo Poliziano és H. C. Agrippa von Nettesheim.  

A Piaci viszonyok egy ízig-vérig korunkba ágyazott, kapitalista, realista regény, drámai történet arról, hogy mit meg nem tesz az ember azért, hogy megvalósítsa álmait. A rendszerváltás nyerteseinek unokái – ahogy minden ember – a „jó életre” vágynak. Na igen, de milyen ez a jó élet egy olyan világban, ahol Isten halott, a nemzeti ünnepek „hosszú hétvégék”, a felsőközéposztály tagjai multiknál dolgozó fogaskerekek, politikai erényeik pedig a „globális civil társadalom” bágyadt mosolyú idiótái által előre gyártott, lefagyasztott és kellő időben kiolvasztott üres közhelyek? Ebben a világban mozog a Mester, Halász és Lovas család három generációja. Mindhárom család a rendszerváltás nyertese, ám az évek során ki így, ki úgy sáfárkodott a megszerzett vagyonnal. A Halász és Lovas család rosszul, így kénytelenek a Mester klán árnyékában meghúzni magukat. Halász Zoltán és Lovas Tamás a két család legifjabb, szépreményű, harmincas éveinek elején járó tagja, és bár a felsőközéposztály kivételezett életét élik, mégsem boldogok, miközben Halász életébe a nem várt, bár vészterhes szerelem is beköszönt. Hogy is lehetnének boldogok „száműzött királyokként”? Hiszen mint minden számkivetett uralkodónak, nekik is minden vágyuk visszaszerezni elvesztett hatalmukat. Ehhez azonban, ahogy régen is, úgy most is, ölni kell.

Rendhagyó kortárs úti novellagyűjteményt tartasz a kezedben. Hősei Polgi, Dottore, Ügyvéd úr és Mon'y: multinacionális embergyárak kókadt harcosai, álságos hivatások profi lúzerei, akik egy, a Symbolban átmulatott éjszaka után úgy döntenek, elmenekülnek a magyar valóságból. Bejárják Európa bulifővárosait: medvepukiszagú sört vedelnek Tallinnban, rácsodálkoznak a belgrádi "szilikon-völgyre", rendőrök rabolják ki őket Odesszában, és kibérlik a celeb-dobogót a sok ÁFA-csaló újgazdag agrárproletár mellett - miközben letartóztatják őket Amszterdam legpuccosabb rendezvényén. Bőven akad kaland a tengeren túl is: már-már szürreális élményeik közben nemcsak alternatív történelem- és földrajzleckéket veszünk, de betekintést kapunk az inka kultúrába, hörcsögöt vacsorázunk, és első kézből hallunk a dubaji örömlányok kemény életéről. Azt is megtudhatjuk, hogy melyik országot hívják a világ legnagyobb láthatatlan tárgyának, és miként válasszunk magunknak nyaralási célpontot a Maldív-Seychelles-Mauritius aranyháromszögben. Szentpétervártól Rióig, Szingapúrtól Havannáig folytatódik az őrült utazás, miközben az Olvasó egy tucat ország bejárásához kap nemcsak kedvet, de számtalan érdekes információt is. És kiknek szól? Elsősorban a 30-50-es generációnak, akiknek elegük van már a közhelyes-röhejes útikönyvekből, novellákból és blogokból. Akik voltak Prágában legénybúcsún, Barcelonában csajos hétvégén, gyerekekkel a horvát tengerparton. És nagyon unják már a turisztikai fősodorhelyszínek kaland- és óvszermentes leírásait: az amatőr naplementéket, ócska hotelszobacsendéleteket, nagyik és elhízott gyerekek bárgyú fotófolyam-illusztrációit. És akiknek van politikában megmártózott polgármester vagy ügyvéd, multicégnél dolgozó manager vagy asszisztens, megcsömörlött orvos vagy plázalány ismerőse, vagy akik csak egyszerűen szívesen utaznának velük izgalmas helyszínekre. Kicsit szarkasztikus és dekadens - de kortárs, önkritikus és informatív olvasmány. Mintha a Cool-túra és az Alfahímek filmeket gyúrták volna össze... belőlünk, magyarokból. A könyv felnőtt nyelvezetéhez és kortárs stílusához pompásan passzolnak a Napirajz alkotója, Merényi Dániel, ismertebb nevén: a Grafitember illusztrációi.

Egy veszélyes örökség. Egy titkokkal teli város. És egy bebörtönzött, bosszúszomjas uralkodó. Budapesten a nem evilági lények kényes egyensúlyban élnek egymás mellett. A boszorkányok sötét hálót fonnak, embereket átkoznak meg, hogy a saját céljaikra használják fel őket. A vízitündérek elzárt királynőjüket siratják a folyóban, a táltos, Csongor pedig a Nap fiaként az embereket védi. Ide érkezik meg Lona hosszú távollét után, aki Argilus egyik leszármazottjaként maga is igazlátó: kiolvassa a titkokat a szemekből, kimondja a démonok nevét, akiket így szolgáivá tehet. Találkozik távoli rokonaival, a Wesselényiekkel, akiknek az őse, az árvízi hajós zárta el Tündér Ilonát a Gellérthegybe a nagy árvíz idején, 1838-ban. A folyó vize azonban újra emelkedik, a királynő hamarosan kiszabadul, és bosszút áll ellenségein. Vajon sikerül Lonának összefognia új társaival, hogy együtt akadályozzák meg a katasztrófát? Az Argilus krónikák első kötete akciókkal teli urban fantasy, ahol a magyar néprajzból ismerős lényekkel találkozunk. Budapest másik arcát ismerjük meg, ahol árulás, titkok és némi romantika mellett sodró lendülettel követik egymást az események, egészen a váratlan végkifejletig. A kötetet a szerző linómetszéssel készített illusztrációi díszítik.

Háborúk, szerelmek, cselszövések, életre szóló barátságok - aligha kell más egy lebilincselően izgalmas történethez. Az csak hab a tortán, hogy ezúttal mindez nem a zord északi hitvilágban vagy a távol-keleti mesékben gyökeredzik, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége körül bontakozik ki. Királyok, császárok, szultánok, pápák és hadvezérek elevenednek meg Hunyadi János, a törökverő hős történetében, amelyet Bán Mór az elmúlt negyedszázadban tizennégy kötetes, sok ezer oldalas regényfolyamban dolgozott fel. E művek alapján forgatták azt a magyar-német-kanadai-osztrák-olasz koprodukcióban készült, tízrészes televíziós sorozatot, amelyet nagy sikerrel vetítenek hazai és nemzetközi tévécsatornák és streamingszolgáltatók. A tévésorozat forgatókönyvéből készült regényváltozat a teljes történetet, Hunyadi János legendás életének minden fontos mozzanatát filmszerűen feszes szerkesztésben, a filmes dialógusok felhasználásával idézi meg. A kötet lapjain életre kel a XV. századi Kárpát-medence soknemzetiségű, színes forgataga, miközben egyre mélyebben ismerjük meg a címszereplőt, a semmiből felemelkedő hadvezért és az őt körülvevő személyeket, mindenekelőtt szerelmét és méltó társát, Szilágyi Erzsébetet, aki minden megpróbáltatás közepette férje mellett áll, valamint ádáz ellenfelét, Cillei Ulrikot, aki semmitől sem riad vissza, hogy elérhesse titkos céljait. A Hunyadi - A holló felemelkedése egyaránt izgalmas a tizennégy kötetes regényeposz megannyi olvasójának, a tévésorozat rajongóinak és azoknak is, akik most ismerkednek a magyar történelem egyik leghősiesebb, legszebb históriájával, amelyre nap mint nap emlékezik a nyugati világ a déli harangszóval. BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért.

Gyarmati-Paor Zoltán bravúrosan kidekázott krimijében a rejtelmes magyar középkor vérszomjas lovagokkal és kínzó enigmákkal tör be hazánk jelenébe. Egymás után érik támadások az ország legfőbb genetikai intézeteit, s nem tudni, mi a bűncselekmény-sorozat oka. Egyetlen szál köti össze a középkori módon és kegyetlenséggel végrehajtott rémtetteket: a laborok legutóbbi nagyszabású vizsgálatai hajdani csontminták genetikai rekonstrukciójára irányultak. Amikor Herczeg Roland hadtörténész bekopogtat az egyetem laborvezető kutatónőjéhez, Emmához, egyik pillanatról a másikra egy szédítő és végeláthatatlannak tűnő hajsza kellős közepén találják magukat, amely a Szent Korona és az Árpád-ház egyetlen ma élő leszármazottja körül forog. A szerző bámulatosan egyensúlyoz a hiteles történelmi ismeretek, a legfrissebb kutatási eredmények és a legvadabb fantáziaszülemények között. Ennek köszönhetően a dicső magyar múlt és nemzettudat nem porlepte fóliánsok penészes lapjairól ásítozik ránk, hanem a főhősökkel együtt kíméletlenül belezuhanunk a titkoktól, ármányoktól és tévhitektől terhes középkor útvesztőjébe, amelyben még a legfelkészültebb történészek is elveszítik a fonalat, kétségbeesve keresve a tudományos magyarázatot jelentő kijárat felé vezető nyomok egyre halványuló maradványait. Szimultán nyomozás zajlik jelenben és múltban, s mivel bármelyik pillanatban megsemmisülhet, vagy talán már meg is semmisült a magyarság legfőbb kincse, és halálos veszélyben az Árpád-házi királyok rendkívüli erőfeszítések árán megtalált trónörököse, a főszereplők egy másodpercre sem pihenhetnek meg. Miközben egy akciófilm lendületével és érzékletességével váltják egymást a fordulatokban gazdag események, a szerző szakszerűen és élvezetesen avatja be az olvasókat a magyar középkor legrejtettebb mélységeibe. GYARMATI-PAOR ZOLTÁN jogász, filmrendező, operatőr, fotós és grafikus. Emellett fekete öves kardvívó, okleveles természetgyógyász és improvizatív jazz-zongorista. A “Vonal-ciklus” kezdő kötete a szerző első szépirodalmi műve, amelyet több éves kutatómunka, valamint a hazai tudományos élet élvonalbeli képviselőivel – történészekkel, régészekkel, genetikusokkal, orvosokkal, nyelvészekkel, irodalmárokkal, harcművészekkel és nyomozókkal – való közös munka alapozott meg. A sorozat készülő további részei várhatóan újabb meghökkentő ismeretekkel és izgalmakkal fognak szolgálni a magyarság feledésbe merült titkait és hihetetlenül gazdag történelmét illetően.

Giovanni Pico della Mirandola (1463–1494), a reneszánsz filozófia egyik legjelesebb alakja mindössze harmincegy évig élt, azonban igen jelentős életművet hagyott hátra. Élete regényes fordulatokkal teljes, és halálát is sötét titok övezi: politikai okokból valószínűleg megmérgezték. Jelen műve egyik legkiforrottabb munkája, amelyben újra előveszi Az ember méltóságáról írt beszédében már felvetett témát, az ember központi szerepét a teremtésben. A kérdéskört a bibliai teremtéstörténet hétszeres elemzése során fejti ki még részletesebben. A makrokozmosz és mikrokozmosz analógiájának értelmezései a római disputa meghiúsulása és a Kúria általi üldöztetése után itt keresztényibb megközelítésben olvashatók, hiszen a hét előadás közül mindegyik „Krisztusban ér véget”. Mindazonáltal a könyv záróakkordja egy teljesen újszerű, kabbalista módszerrel végigvitt keresztény vallásfilozófiai fejtegetés. A teremtés hétszeres elemzésének hét szempontja a következő: az első három előadás a világ hármas (földi, égi, angyali) felosztásáról szól, a negyedik az ember mint mikrokozmosz felépítéséről és lehetőségeiről, az ötödik és hatodik az első négy összefüggéseit tárgyalja, míg a hetedik a teremtmények végső boldogságának mibenlétét boncolgatja, ahol az angyalokon kívül egyedül az ember számára adatik meg a kegyelem révén az Istenhez való visszatérés lehetősége. A könyv kiváló segítséget nyújt a húsvéti elmélyedéshez és a kereszténység spirituális értelmezéséhez. Fordította: Dr. habil. Frazer-Imregh Monika a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az Orpheus Noster folyóirat főszerkesztője. Fordítói munkássága főként a reneszánsz filozófia irodalmát tolmácsolja latin és korabeli olasz nyelvből. Az általa fordított szerzők többek között Marsilio Ficino, Giovanni Pico della Mirandola, Angelo Poliziano és H. C. Agrippa von Nettesheim.

KASTÉLY-sorozat Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része - a kastély mindenkori urai - korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei. Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19-20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét. Kastély ajándékba (Sisi, a magyarok királynéja 1.) Sisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz... Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik. Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi - Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében - kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól - és közel Andrássy grófhoz...

"Szex nem lesz" - így regisztrál egy bizonyos Klára a randivonal.com-ra, azonnal felkeltve egy bizonyos Tivadar érdeklődését. "Világosan látszott, hogy ennek a nőnek van humora, hiszen kis túlzással erre a felületre a férfiak és nők jórészt szexuális kaland lehetőségét keresve jelentkeznek be" - közli a mindentudó narrátor. A két szereplőről aztán kiderül egy s más: többek között, hogy ez a nő "többé-kevésbé híres" művész, ez a férfi pedig megrögzött "párkapcsolatszédelgő", de legalábbis egy "nagy-nagy szamár". Kezdetét veszi egy modern románc, ami egyre abszurdabb fordulatok után szimpla zaklatástörténetként tetőzik. "Csontváry Tamás" (bizonyára kamunév!) nyersen szókimondó beszámolója korunk elmeháborodott viszonyairól szól, sorra véve a korszellem neuralgikus pontjait, leszámolva a bennünk lévő maradék illúzióval is. Röviden és a lényeget illetően: "így szerettek ők", valamikor a 21. század küszöbén. RÉSZLET A REGÉNYBŐL "TIVADAR (43, max. 44) RANDEVÚ JELIGÉRE: Olyan nőt keresek, aki nem beszél vissza. Ne legyen véleménye, mer' az úgyis hülyeség. Lehessen vele jókat beszélgetni (amennyiben mindenben egyetért velem). Semmiképpen ne legyen liberálbolsevik! Ne akarjon velem lakni, és ne akarjon gyereket, de azért álljon a rendelkezésemre, amikor úgy kívánom. Hogy én mit tudok nyújtani? Jaaa, hát én FÉRFI vagyok, és én így vagyok jó, ahogy vagyok. KLÁRA (néha más, de 39-nél sosem több) TASZ JELIGÉRE: Amúgy szerintem a férfiak mind disznók, folyton hazudnak és elnyomnak, de velem nem lehet szórakozni, mert az én toleranciám nem ismer határokat. A legjobb az lenne, ha...[kicenzúrázva] lenne egyszerre. Vidékiek kerüljenek, esélyük sincsen, kirekesztőkkel nem tárgyalok! Mielőtt velem felvenné a kapcsolatot, mindenképpen iratkozzon be egy pszichológushoz. Szüksége lesz rá!"

"Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom." Szókratész Szókratészt tekintik a nyugati filozófia kiindulópontjának, akinek gondolatait két tanítványa, Platón és Xenophón műveiből ismerhetjük meg. Fiatal korában elhatározta, hogy önmagára szoborként tekint, melyről a bölcsesség vésőjével fejti le a hamis meggyőződések fölöslegét. Életét Athén ifjúságának tanításával töltötte, és az igazság szakadatlan keresése közben sokszor összetűzésbe keveredett kora "influenszereivel", a szofistákkal. Tanait, mely számos ember életét változtatta meg, még a koholt vádak alapján rárótt halálos ítélet ellenére sem vonta vissza. Donald J. Robertson kognitív pszichoterapeuta, miközben végigvezeti az olvasót Hellasz i. e. V. századi történelmén, Szókratész kérdésfeltevésre épülő módszerét sikeresen alkalmazza korunk életvezetési nehézségeire. Mindeközben felhívja a figyelmet az önsegítő irodalom szenvedélyes fogyasztásának következményeire: a trendi elméletektől egy ideig valóban "jobban érezzük magukat", de hosszabb távon ezektől aligha "leszünk jobban". Helyette - Szókratész nyomán haladva - inkább azt javasolja, ne külső mércéktől, véleményektől, hiedelmektől függjünk, hanem aknázzuk ki saját belső értékeinket, bölcsességünket, önuralmunkat. "Amikor túlságosan sokat csüngünk a közösségi médián, és túl erősen hagyatkozunk az önsegítő könyvekre és szakemberekre, azt kockáztatjuk, hogy ugyanolyan elveszett lélek lesz belőlünk, mint amelyről egy másik ókori szerző írt. Az ilyen emberek, miután minden egyes döntésük előtt kikérik a jövendőmondók véleményét, idővel elveszítik az önálló gondolkodásra való képességüket. Szókratész azt is felismerte, hogy veszélyes az eszünk helyett 'a fülünkkel gondolkozni', ugyanis nem juthatunk el a bölcsességhez úgy, hogy pusztán mások véleményére hallgatunk. A bölcsesség megköveteli, hogy megtaláljuk a saját utunkat az életben, amihez elsősorban arra van szükség, hogy fel tudjuk tenni a lényeges kérdéseket másoknak - és önmagunknak."

Képzeljük el, hogy ma a magyar válogatott a világ messze legerősebb, legzseniálisabb csapata. És közben megtört, megfélemlített, látszólag aranyéletet élő, de bármikor letartóztatható, erőszakkal beszervezhető, megalázható játékosokból áll. Van olyan tagja, aki pár éve még a politikai rendőrség kényszerrel besorozott tisztje volt (Hidegkuti Nándor). Egyik csapattársát korábban internálták (Lóránt Gyula), a másikat letartóztatta, majd elengedte ugyanaz az "államvédelem" (Grosics Gyula). Másokat erőszakkal "raboltak el" szeretett klubjukból (Deák Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán), egyikükből később besúgót "kreáltak" (Czibor). Volt társuk, akit már a nagy sikerek idejére kivégeztek (Szűcs Sándor), más, túlélve a szovjet kényszermunkatábort, nemigen tetszett a rendszerhű szövetségi kapitánynak (Sebes Gusztáv), így nem lehetett válogatott (Raduly József). Voltak, akik még időben elmenekültek az országból (Kubala László), mások pedig hiába voltak világklasszisok, nem volt esélyük bekerülni a nemzeti csapatba. Ez (is) volt az Aranycsapat. Mező Gábor új könyve visszavezet egy szörnyű korszakba, a Rákosi-diktatúrába, korábban már ismert és teljesen ismeretlen történeteket, tragédiákat felidézve. De a végkicsengés mégsem keserű: bár az Aranycsapat klasszisai csak a pályán lehettek szabadok, varázslatos játékukkal hitet, reményt, boldogságot adtak egy sötétségre és félelemre kárhoztatott nemzet számára.

Háborúk, szerelmek, cselszövések, életre szóló barátságok - aligha kell más egy lebilincselően izgalmas történethez. Az csak hab a tortán, hogy ezúttal mindez nem a zord északi hitvilágban vagy a távol-keleti mesékben gyökeredzik, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége körül bontakozik ki. Királyok, császárok, szultánok, pápák és hadvezérek elevenednek meg Hunyadi János, a törökverő hős történetében, amelyet Bán Mór az elmúlt negyedszázadban tizennégy kötetes, sok ezer oldalas regényfolyamban dolgozott fel. E művek alapján forgatták azt a magyar-német-kanadai-osztrák-olasz koprodukcióban készült, tízrészes televíziós sorozatot, amelyet nagy sikerrel vetítenek hazai és nemzetközi tévécsatornák és streamingszolgáltatók. A tévésorozat forgatókönyvéből készült regényváltozat a teljes történetet, Hunyadi János legendás életének minden fontos mozzanatát filmszerűen feszes szerkesztésben, a filmes dialógusok felhasználásával idézi meg. A kötet lapjain életre kel a XV. századi Kárpát-medence soknemzetiségű, színes forgataga, miközben egyre mélyebben ismerjük meg a címszereplőt, a semmiből felemelkedő hadvezért és az őt körülvevő személyeket, mindenekelőtt szerelmét és méltó társát, Szilágyi Erzsébetet, aki minden megpróbáltatás közepette férje mellett áll, valamint ádáz ellenfelét, Cillei Ulrikot, aki semmitől sem riad vissza, hogy elérhesse titkos céljait. A Hunyadi - A holló felemelkedése egyaránt izgalmas a tizennégy kötetes regényeposz megannyi olvasójának, a tévésorozat rajongóinak és azoknak is, akik most ismerkednek a magyar történelem egyik leghősiesebb, legszebb históriájával, amelyre nap mint nap emlékezik a nyugati világ a déli harangszóval. BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért.