HUNIdea szellemi hagyományőrző műhely

Ez az album, amelyet a kedves Olvasó a kezében tart, két célt szolgál. Egyfelől grafikáin keresztül bemutatja Kertai Zalán festőművészt és hosszú évek során kikristályosodott, egyedi stílusát, másfelől azonban szellemi kalandra hív mindannyiunkat, hogy a képek tanulmányozása ... Folytatás ›› során bepillantsunk ősi kultúránk mélységeibe, beleszippantsunk abba a légkörbe, amely legendássá vált eleinket - a sumeroktól a szkítákon át a hun-magyarokig, Nimród ősapánktól Atilla nagykirályon keresztül Álmos fejedelemig - lengte körül. A(z) Hunok - Magyarok (Könyv) szerzője Kertai Zalán.

A keresztes hadjáratok több évszázados története a középkor egyik legfontosabb eseménye a Német-Római Császárság és a Pápaság közötti invesztitúra küzdelmek mellett. Mohamed katonái ellen először a 8-9. században indítottak ellentámadásokat a latin kereszténység államai ... Folytatás ›› és a bizánci Birodalom, majd 1095-ben II. Orbán pápa felhívására szervezett és összehangolt hadjárat kezdődött a muzulmánok által elfoglalt területek -elsősorban Jeruzsálem és a Szentföld- visszavételére. Az első hadjáratot a középkor évszázadaiban több is követett, és ennek az egész kereszténységet megmozgató katonai vállalkozásnak volt részese az Árpád-kori Magyar Királyság Szent István király uralkodásától, a II. század első felétől kezdve. III. Béla uralkodása idején, mikor a magyar állam a korabeli Európa számottevő politikai súllyal rendelkező állama lett, már magyar keresztes vitézek is indultak a Szentföld visszavételére, II. András 1217-ben pedig maga vezetett hadjáratot a Szentföldre. Az Árpád-kori Magyar Királyság ezekben a századokban egyre több szállal kapcsolódott a latin kereszténység többi országához: a Német-Római Császársághoz, a Francia és az angol Királysághoz, Velencéhez és természetesen a Pápasághoz. Ugyanakkor a Bizánci Birodalommal is erősödtek a kapcsolatok. A kor érdekes ténye, hogy Magyarországon élő muzulmán diákok (böszörmények) tanultak a Kelet híres iskoláiban. A(z) A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori magyar királyság (Könyv) szerzője Terplán Zoltán.

Aradi Éva 2005-ben megjelent, nagysikerű "A hunok Indiában" című könyvében a fehér hunokról, azaz nemzetközileg ismert nevükön a heftalitákról írt. Mostani kötetében a heftaliták részbeni elődeiről, egy másik Belső-Ázsiából származó népről: a kusánokról számol be. Ez a nép időszámításunk kezdetétől körülbelül háromszáz évig uralkodott a mostani Afganisztán, Kelet-Irán, Pakisztán területén és India északi felén. Miután az ősi Selyemút nagy részét ellenőrízték, gazdag, virágzó, hatalmas birodalmat hoztak létre. Mind kultúrájukban, mind művészetükben maradandó, az egész térségre ható alkotásokat teremtettek...

A feltámadás, a kikelet eddig ismeretlen jelentésű egyiptomi hieroglifáját fogtuk vallatóra. Ősmagyar nyelven hangzósított gondolatköre a keresztény tanok eredetétől a Szent Korona kupolájához vezetett. A keresztpántokon, a szentképeken tömegesen szereplő egyiptomi hieroglifák nemcsak a Nílus-parti ősi hitvilág elemeit őrizték meg az utókornak, hanem a Szent Korona üzenetének alaposabb megközelítését, többek között a Szent Korona népeinek megismerését tették lehetővé. Joggal nevezhetjük a feltámadás kupolájának is. Vizsgálódásunk során megkövesedett dogmák, tudományként számon tartott nézetek sorát tettük mérlegre. Könnyűnek találtattak. A hieroglifák végül is megszólaltak... * A „KIKELET” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kötet forgatása közben el akarnak jutni a huni fáraótól a Szent Koronáig. * Ajánljuk még Berta Tibor: Az időkód című könyvét is, ahol a Szent Korona, az angliai Stonehenge és a Kheopsz piramis kapcsolatát elemzi.