A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori magyar királyság

---

A keresztes hadjáratok több évszázados története a középkor egyik legfontosabb eseménye a Német-Római Császárság és a Pápaság közötti invesztitúra küzdelmek mellett. Mohamed katonái ellen először a 8-9. században indítottak ellentámadásokat a latin kereszténység államai ... Folytatás ›› és a bizánci Birodalom, majd 1095-ben II. Orbán pápa felhívására szervezett és összehangolt hadjárat kezdődött a muzulmánok által elfoglalt területek -elsősorban Jeruzsálem és a Szentföld- visszavételére.
Az első hadjáratot a középkor évszázadaiban több is követett, és ennek az egész kereszténységet megmozgató katonai vállalkozásnak volt részese az Árpád-kori Magyar Királyság Szent István király uralkodásától, a II. század első felétől kezdve.
III. Béla uralkodása idején, mikor a magyar állam a korabeli Európa számottevő politikai súllyal rendelkező állama lett, már magyar keresztes vitézek is indultak a Szentföld visszavételére, II. András 1217-ben pedig maga vezetett hadjáratot a Szentföldre.
Az Árpád-kori Magyar Királyság ezekben a századokban egyre több szállal kapcsolódott a latin kereszténység többi országához: a Német-Római Császársághoz, a Francia és az angol Királysághoz, Velencéhez és természetesen a Pápasághoz. Ugyanakkor a Bizánci Birodalommal is erősödtek a kapcsolatok. A kor érdekes ténye, hogy Magyarországon élő muzulmán diákok (böszörmények) tanultak a Kelet híres iskoláiban.
A(z) A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori magyar királyság (Könyv) szerzője Terplán Zoltán.

menej